Kora tavasszal új színekre, formákra, új ízekre vágyom. Amint megjelennek az első tavaszi virágok, lelkesen vásárolok belőlük, és otthon napokig gyönyörködöm bennük. A kedvencem a tulipán és a nárcisz. Az ételekben is szeretem a színességet, zöld, sárga, piros… Önök is így vannak ezzel? A sokszínűség jó a szemnek, de jó az egészségünknek is.

Az étrendünk akkor egészséges, ha ellátja a testünket a szükséges tápanyagokkal: szénhidráttal, fehérjével, zsírokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal. Továbbá megfelelő mennyiségben tartalmaz élelmi rostokat és különféle flavonoidokat.

Ahogyan az élet felgyorsult a közlekedés, a munka világában, úgy az étel iránti éhségünket is minél gyorsabban akarjuk csillapítani. Nincs idő vásárolni, pláne megtermelni az élelmiszert. Vannak, akik úgy vélik, nem kell erre időt szánni, hiszen „remek” kész, félkész ételek vannak, és nagy a gyorséttermek kínálata. Tényleg ennyire nem számít már, hogy mit és milyen körülmények között eszünk?
Az étkezésre fordított idő nem felesleges időtöltés. Ahogyan az étel sem kizárólag „üzemanyag” a szervezet számára. Az étkezés öröm. A jól megválasztott étel táplálja testünket, védi egészségünket. A társaságban való étkezés sokszor a nap fénypontja. Amennyiben egyedül étkezünk, az étel ízletesebbnek tűnik szépen terített asztalnál.

Nem szokványos dolog, hogy egy lapban két, azonos tartalmú cikket közlünk. Most azonban – bár eredetileg a véletlen alakította így – rádöbbentünk: ha teljes képet akarunk nyújtani Önöknek, az a legjobb, ha két szemszögből is bemutatjuk ugyanazt a témát. A divatos diétákról van szó.
Dr. Pados Gyula tudományos szempontból elemzi a női magazinokban hirdetett „tökéletes megoldás a tökéletes alakért” módszereket. Kicsák Marian, lapunk ismert és kedvelt dietetikusa, aki arról híres, hogy „a konyhában írja” cikkeit, szokás szerint könnyed, olvasmányos stílusban értékeli ugyanezeket a módszereket, a mindennapokban használható és hasznosítható információkkal fűszerezve. A diabetológus cikkéből megtudhatjuk a miérteket, a dietetikus írásából a hogyanokra kapunk választ

A mediterrán étrend nem különleges étkezési terv, csupán a mediterrán országok lakói hagyományos étkezési szokásainak összessége.
Minél szorosabban követi valaki a hagyományos mediterrán étrendet hosszú időn keresztül, annál inkább csökken a kockázata a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kialakulásának. Ezért a mediterrán étrendet alkalmazók hosszabb ideig élnek.

Étteremben enni néha jó. Szépen terített asztalok, kellemes atmoszféra, kitűnően elkészített ételek. Lehet különleges alkalom, vagy csak egy kellemes program, amikor az otthoni konyhai előkészületek és főzés helyett étterembe indul az ember. Hogyan teheti kellemes élménnyé az éttermi étkezést ahelyett, hogy azon aggódna, hány száz kilokalóriát fog megenni? Vagy azon rágódna, hogy biztosan az egekbe fog szökni a vércukorszintje, ha ezt vagy azt megeszi? Talán érdemes előzetesen néhány jó döntést hozni, és utána már csak élvezni a finom ételeket.

Megengedő dietetikusnak gondolom magam, aki nem tilalmak sorával áll elő, hanem abban segít, hogyan lehet finomakat enni úgy, hogy a vércukorszint mindig a kívánt tartományon belül maradjon. Fontosnak tartom, hogy amikor megválasztjuk, mit együnk, vegyük figyelembe, mennyire értékes az a szervezet számára (vitaminok, ásványi anyagok, élelmirost-tartalom). De ugyanúgy fontos, hogy az étkezés legyen öröm, az étel finom. A diétás étkezéshez is szorosan tartozzon a szépen terített asztal, az ízletes ételek sora, és a jó asztaltársaság. Az étel minőségét a mennyiségnél mindig is nagyobbra értékeltem.

A táplálkozástudomány kimondja, hogy nincs önmagában egészséges vagy egészségtelen étel, élelmiszer, csak a táplálkozás egésze lehet előnyös vagy káros az egészségre. Nincsenek „bűnös” táplálékok, csak arra kell figyelni, hogy mit, milyen gyakran és egyszerre milyen mennyiségben fogyasztunk.

Táplálkozási szokásaink és az egészségi állapotunk között szoros összefüggés van, amelyet számos tudományos vizsgálat igazol. A táplálkozással összefüggő betegségek (főként a szív- és érrendszeri betegségek, elhízás) megfelelő étrend esetén megelőzhetők, vagy kialakulásuk kockázata jelentősen csökkenthető. Az étrendfüggő betegségek kialakulásában életmódi és környezeti tényezők is szerepet játszanak, a táplálkozás mintegy 30 százalékban tekinthető oknak.

Az egészség megőrzését elősegítő táplálkozási szokásokat már gyermekkorban kell kialakítani. A szülőknek, a tágabb családnak, majd az óvodai, iskolai közösségnek döntő szerepe van ebben. Felnőttkorban a tudatosság jelentősége nő meg. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy étrendünk az egészségünk védelmét szolgálja, s törekedni kell a helyes – mennyiségileg és minőségileg is megfelelő – táplálkozásra.

Az inzulin felfedezése az 1920-as évek elején sokakban azt a reményt keltette, ha inzulint adnak, nem szükséges a diéta. Az inzulinéra előtt meghatározták a beteg számára, hogy mennyi szénhidrátot ehet, s annál sem többet, sem kevesebbet nem volt szabad fogyasztania.

Különleges, kíváncsisággal fűszerezett öröm közel 100 évvel ezelőtt kiadott orvosi szakkönyvekben olvasni arról, hogyan kezelték a cukorbetegeket az 1800-as évek második felében vagy az 1900-as évek első harmadában.

A növényi flavonoidok szerepéről, kémiai szerkezetéről, élettani hatásáról az elmúlt 40 évben rendszeresen jelentek meg tudományos cikkek. A betegségek megelőzésében és az egészség megőrzésében betöltött szerepüket ma számos nagy esetszámú epidemiológia vizsgálat igazolja. Megfelelő bevitel esetén a szív- és érrendszeri, valamint a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázata számottevően csökken. Így érdemes e csodálatos vegyületekkel egy kicsit közelebbről megismerkedni.

Miért fontos a szemmérték kialakítása? Otthon még lemérheti az ételt, de munkahelyen, iskolában, étteremben aligha van erre lehetőség. A mellékelt táblázat segítségére lehet a feladat megoldásában.

Egészségeseknél az egyes étkezések alkalmával elfogyasztott táplálék szénhidráttartalmától függően a hasnyálmirigy több-kevesebb inzulint termel. Az inzulin feladata, hogy a vérben lévő cukor bejutását a sejtekbe segítse. Cukorbetegnél a saját inzulintermelés, vagy a termelődő inzulin hatása olyan mértékben károsodott, hogy a megfelelő gyógyszeres (tablettás és inzulinos) kezelés nélkül a szervezet sejtjei éheznének, miközben a táplálék formájában elfogyasztott szénhidrát a vérben igen magas vércukorszintet eredményezne.