Szerző: Kicsák Marian Feltöltés dátuma: 2018.11.23.

Az inzulinkezelés és az étkezés összehangolása

Inzulinnal kezelt cukorbetegeknél fontos, hogy a jó anyagcsere-állapot biztosítása érdekében az étkezéseket összhangba hozzuk a beadott (beadni kívánt) inzulin hatásával. Az ajánlott napi szénhidrátmennyiséget az alkalmazott inzulinok függvényében kell az egyes étkezésekre elosztani. Tudnia kell, hogy az inzulin, amelyet ad magának, milyen jellemzőkkel bír (hatáskezdet, hatáscsúcs, hatástartam)!

Inzulinkezelési rendszerek és étkezési rend

Kezelés előkevert (premix) humán inzulinnal

Amennyiben naponta kétszer (reggel és kora este) gyárilag előkevert humán inzulint ad, az inzulint az étkezés előtt 30 perccel be kell adni! Enni pedig naponta ötször ajánlott (reggeli, tízórai, ebéd, vacsora és pótvacsora).

Előkevert (premix) inzulinanalógokkal való kezelés

Az előkevert inzulinanalóg alkalmazása esetén napi három főétkezés javasolt (reggeli, ebéd, vacsora), köztiétkezések nem. Ha mégis előfordul köztiétkezés, annak szénhidráttartalma mindössze 5–10 g legyen! Ennél magasabb szénhidrátbevitelre csak mozgás, fizikai munkavégzés mellett kerülhet sor, különben a vércukorszint magasra emelkedhet. Az inzulint az étkezés előtt általában 5–10 perccel ajánlott beadni.

Inzulinkezelés gyors hatású humán inzulin napi többszöri adásával

A főétkezések (reggeli, ebéd, vacsora) előtt gyors hatású humán inzulin és lefekvés előtt közepes hatású humán inzulin adása esetén a következőkre figyeljen:

Példák a napi szénhidrátmennyiség ötszöri elosztására
Napi szénhidrát­mennyiség 150 g 175 g 200 g
reggeli 40 g 40 g 50 g
tízórai 15 g 20 g 20 g
ebéd 45 g 50 g 60 g
vacsora 40 g 50 g 50 g
pótvacsora 10 g 15 g 20 g
Példák a napi szénhidrátmennyiség hatszori elosztására
Napi szénhidrát­mennyiség 175 g 200 g 225 g
reggeli 40 g 40 g 50 g
tízórai 15 g 15 g 20 g
ebéd 50 g 55 g 60 g
uzsonna 15 g 20 g 25 g
vacsora 40 g 50 g 50 g
pótvacsora 15 g 20 g 20 g

A gyors hatású humán inzulin beadása után optimális vércukorértékek mellett általában 30 percet kell várni az étkezés megkezdéséig. Különösen fontos reggel, amikor az inzulinérzékenység rosszabb. Magasabb étkezés előtti vércukor esetén az inzulin beadása és az étkezés közötti várakozási időt tovább kell növelni (35–45 perc). A reggeli étkezés optimális időpontja 6.30–7.30 között, az ebédé 12–13 között, a vacsoráé 17–18 óra között van.

A kisétkezések (tízórai, uzsonna, pótvacsora) javasolt időpontja mintegy 2,5 órával a főétkezések után van. Amennyiben valamely főétkezés után 1,5 órával magas vércukrot mér, a következő kisétkezés elhagyható. Például ebéd után 12 mmol/l-es vércukrot mér, az uzsonna elhagyható, vagy ne tartalmazzon szénhidrátot.

Ennél a kezelési rendszernél a lefekvés előtti inzulin beadása után enni már nem kell. Kivéve, ha a lefekvéskor mért vércukor 6 mmol/l (egyeseknél 7 mmol/l) alatt van. Ekkor tapasztalatunk szerint 5–7 mmol/l közötti vércukornál további 10–15 g, 4–5 mmol/l közötti vércukornál 15–20 g lassabban felszívódó szénhidrát bevitele ajánlott az éjszakai hipoglikémiát (alacsony vércukorszintet) megelőzendő.

Inzulinterápia ultragyors hatású inzulinanalóg napi többszöri adásával

Az ultragyors hatású inzulinanalógot rendszerint naponta három alkalommal adagolják a cukorbetegek, ebben az esetben napi három főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) javasolt, köztiétkezések nem szükségesek. Tapasztalatunk szerint e kezelési rendszerben a délelőtti, esetleg a délutáni órákban egy-egy 10 g szénhidráttartalmú étkezés megengedhető a legtöbb betegnél.

Ennél magasabb szénhidrátbevitel csak abban az esetben jöhet szóba, ha a cukorbeteg fizikai aktivitása adott napszakban nő (például egyórás séta, kerékpározás, nagytakarítás, kerti munka). Ekkor 20-30-40 g szénhidráttartalmú étkezés lehet szükséges (a mozgás időtartamától, intenzitásától függően) étkezési inzulin beadása nélkül, az alacsony vércukorszintet elkerülendő.

Egyéb esetekben, ha nagyobb szénhidráttartalmú étkezéseket szeretne a főétkezéseken kívül, kérjük, konzultáljon kezelőorvosával, mert azon étkezések előtt is szükséges ultragyors hatású inzulinanalógot adni az elfogyasztani kívánt szénhidrát mennyiségétől függően! Fontos, hogy két ultragyors hatású inzulinanalóg beadása között (így két étkezés között is) teljen el legalább 2 óra azért, hogy az inzulinok hatása ne érjen össze!

Az éjszakai hipoglikémia elkerülése érdekében a lefekvés előtti vércukorszintet 6–7,5 mmol/l között javasolt tartani. Ezért 6 mmol/l alatti vércukor esetén 10–20 g lassabban felszívódó szénhidráttartalmú étkezésre lehet szükség. Ezzel kapcsolatban konzultáljon kezelőorvosával!

Fontos tudnia, hogy az inzulinadag módosítása válhat szükségessé, ha fokozott mértékben végez testmozgást, vagy változtat a megszokott étkezési rendjén! Ezzel kapcsolatban kérje kezelőorvosa segítségét! Lényeges, hogy amennyiben változtat a szénhidrátbevitelen és/vagy az inzulinadagon a kezelőorvostól tanult módon, mindig végezzen vércukor-önellenőrzést!

Intenzív inzulinkezelés

Amikor egy cukorbeteg képes az inzulinadagját a tervezett mozgásnak és étkezésnek megfelelően előre szabályozni úgy, hogy a vércukorértékei is jók, azt intenzív inzulinkezelésnek nevezzük. Ebben az esetben a cukorbeteg a rugalmasabb életvitel érdekében naponta többször ad magának inzulint. Az ékezésekhez úgynevezett bólus inzulint, ami lehet gyors hatású humán inzulin vagy ultragyors hatású inzulinanalóg.

Intenzív inzulinkezelés esetén a cukorbeteg képes az elfogyasztani kívánt ételmennyiséghez, illetve a tervezett mozgáshoz igazítani az inzulin dózisát a vércukormérési eredmények ismeretében. Érti a kezelés elvét és gyakorlatát, mert arra megtanították.

A diéta oldaláról az intenzív inzulinkezelés feltétele, hogy a lehető legpontosabban kell szénhidráttartalmat számolni. Az intenzív inzulinkezelés egyik előnye, hogy az egyes étkezések alkalmával elfogyasztható szénhidrátok mennyisége nem kötött, bizonyos határok között változtatható.

Az intenzív inzulinkezelés kialakítása a kezelőorvos és a dietetikus segítségével történik. Javasoljuk, hogy vegyen részt egyéni vagy csoportos betegoktatáson, ahol minden, az ehhez a kezeléshez szükséges dolgot megtanítanak, illetve elmagyaráznak önnek!

Mi a szénhidrátszámolás?

A szénhidrátszámolás segít a jobb vércukorkontroll elérésében. Abban, hogy az inzulin adagját a lehető legjobban a fogyasztani kívánt ételmennyiséghez tudja igazítani. Az előző lapszámban részletesen olvashattak a szénhidrátszámolásról. Néhány fontos ajánlást ismételjünk át!

  • A tanulás időszakában vezessen étrendi naplót (mikor, mit, mennyit eszik), és próbálja meg kiszámolni az egyes étkezések szénhidráttartalmát!
  • Tanulja meg, hogy a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerekben mennyi szénhidrát van, és mennyi van egy akkora adagban, amekkorát ön enni szokott!
  • Szüksége lesz grammnyi pontosságú konyhai mérlegre és tápanyagtáblázatra is. A fogyasztani kívánt szénhidráttartalmú élelmiszert mérje le a mérlegen, majd számolja ki tápanyagtáblázat segítségével az adott mennyiség szénhidráttartalmát! A táblázatban található értékek mindig száraz és tisztított alapanyagra vonatkoznak. Ha az almában 7 g szénhidrát van 10 dekányi mennyiségben, akkor 20 dkg alma 14 g szénhidrátot tartalmaz.
  • Tanulja meg a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek szénhidráttartalmát 10 dekában és abban az adagnagyságban, ahogy ön fogyasztani szokta!
  • Amikor ételt készít, akkor is számoljon. Például ha 50 dkg lisztből süt pogácsát, számolja meg hány darab pogácsa készült, és számolja ki egy darabnak a szénhidráttartalmát a hozzávalók alapján! Írja fel egy füzetbe ezeket a számokat! Később csak fel kell lapoznia a füzetét.
  • Tanulással, gyakorlással érje el, hogy a szénhidrátszámolás rutinná váljon!
  • Végezzen vércukor-önellenőrzéseket!
  • A méréspárok (étkezés előtti és 1,5 órával utána) azért fontosak, mert így láthatja, hogy adott szénhidráttartalmú étel hogyan befolyásolja a vércukorszintjét, illetve hogy sikerült-e az inzulinadagot az elfogyasztott szénhidrátmennyiséghez illesztenie.
szerzo

Kicsák Marian

Az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának dietetikai szakán 1990-ben szerzett kitüntetéses diplomát, 1996-ban egészségügyi szakoktatói diplomát. Jelenleg Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórházban dolgozik. Több mint két évtizede rendszeresen, sikerrel végzi a cukorbetegek terápiás célú oktatásával kapcsolatos feladatait. Több, betegeknek szóló könyv, tájékoztató füzet szerzője, társszerzője

Megjelent a diabetes2018/5. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!