Szerző: Kicsák Marian Feltöltés dátuma: 2019.05.01.

Cukorbetegség és táplálkozás

A Diabetes mindig nagy hangsúlyt fektetett a diétára, a vele kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókra. Kicsák Marian nyíregyházi dietetikus sok éve munkatársunk, rendszeresen ír tanulmányokat az étkezéssel kapcsolatos ismeretekről. Elővettük a lap 2000/2. számában megjelent írását, és megkértük, olvassa el, s ha szükséges, írja át. Nézzük, mi változott az elmúlt csaknem 20 év alatt a diéta terén! (Az „újdonságokat” kurzív kiemeléssel jelöltük – a szerk.)

Egészségeseknél az étkezésenként elfogyasztott táplálék szénhidráttartalmától függően a hasnyálmirigy több vagy kevesebb inzulint termel. Pusztán étrendi kezelésen lévő, vagy diéta mellett vércukorcsökkentő tablettákat szedő cukorbetegeknek azért kell diétázniuk, mert az egyes étkezésekhez (különösen a nagy étkezésekhez) szükséges többletinzulint szervezetük csak részben képes kiválasztani, vagy a termelődő inzulin rossz hatásfokkal dolgozik. Ezért egyszerre csupán kisebb étel-, ezen belül szénhidrátmennyiséget fogyaszthatnak.

Sok cukorbetegnél az inzulintermelés vagy a termelődő inzulin hatása oly mértékben károsodott, hogy ha kívülről nem juttatnánk be inzulint, a sejtek éheznének, miközben a táplálék formájában elfogyasztott szénhidrát a vérben magas cukorszintet eredményezne. Inzulint adó cukorbetegeknek figyelembe kell venniük az alkalmazott bólus (étkezési) inzulinok hatásprofilját (hatáskezdet, hatáscsúcs, hatástartam), és ennek megfelelően megtervezni az étkezések számát, időpontját, szénhidráttartalmát.

Cukorbetegséggel élők esetében az étrend (diéta) bizonyos szabályok betartását jelenti és egyfajta kezelési elem is, amelynek célja

  • biztosítani a szervezet energia- és tápanyagszükségletét,
  • elősegíteni a jó közérzet elérését, az egészség megőrzését,
  • szabályozni az étkezések révén is a vércukor-ingadozásokat,
  • fenntartani a lehető legjobb anyagcserehelyzetet.

Minden cukorbetegnek személyre szabott étrendre van szüksége

Mit jelent ez? A táplálék energiatartalma a normál tápláltsági állapot elérését szolgálja.

  • Elhízás esetén kevesebb energiát tartalmazzon a napi táplálék, mint a szervezet energiaszükséglete, hogy a testtömeg csökkenjék! (Általában nők esetén 1000–1400, férfiak esetén 1400–1800 kcal a napi ajánlott energiabevitel.)
  • Normál testtömeg esetén az energiaegyensúly biztosítását szolgáló energiatartalmú étrendet ajánlatos összeállítani a kívánatos testtömeg megtartásáért. (Nőknél ez napi 1600–3000, férfiaknál 2000–3500 kcal energiabevitelt jelent, amely jelentősen függ az életkortól, a fizikai aktivitástól.)
  • Alultápláltság (soványság) esetén a normál testtömeg eléréséig az étrend több energiát tartalmazzon, mint amennyi a szervezet energiaszükséglete.

Igen fontos táplálkozási ajánlás, hogy az energiát adó tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) megfelelő arányban legyenek jelen az étrendben. A napi táplálékkal bevitt energia 15–20 százaléka fehérjéből, 30 százaléka zsírból, 50–55 százaléka szénhidrátból származzon. Ennél magasabb zsírbevitel csak az úgynevezett mediterrán étrend esetén ajánlott, amely egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrendet jelent (magas a hal- és olívaolaj-fogyasztás).

Ha ezen kedvező tápanyag-beviteli arányok megváltoznak, például kevesebb szénhidrát és több zsír bevitele lesz jellemző, úgy a táplálkozással összefüggő betegségek (elhízás, szív- és érrendszeri megbetegedések) kockázata jelentősen nőhet.

Fontos, hogy az energiát nem adó, de létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok is a szervezet szükségletének megfelelő mennyiségben legyenek jelen a napi táplálékban.

Kapcsolat az étrend energia- és szénhidráttartalma között

Miután az energiaszükséglet tág határok között változik, az egyénenként elfogyasztható tápanyagok mennyisége is különböző. Ez a szénhidrátok esetében általában a naponta fogyasztható mennyiség 150–325 g (2000-ben: 120–370 g) közötti ingadozását jelenti. Az étrend energia- és szénhidráttartalma elválaszthatatlanul összetartozik (a táplálékkal bevitt energia 50 százalékát ajánlatos szénhidrátból biztosítani), ezért az étrend összeállításakor ezt figyelembe kell venni. Napi 1800 kcal energiatartalmú étrendnél ez azt jelenti, hogy napi 900 kcal energiát kell a szervezetbe juttatni szénhidrát formájában. Ha 1 g szénhidrát 4 kcal energiát szolgáltat, akkor 900:4=225. Az 1800 kcal napi energiatartalmú étrend 225 g szénhidrátot tartalmazzon (és ne tartalmazzon 60 g-nál több zsírt).

Ezek ismeretében most próbálja meghatározni, milyen energiatartalmú és hány gramm szénhidrátot tartalmazó étrendet ajánlana önmaga számára!

A táplálkozás ritmusa

A szervezetnek állandóan szüksége van energiára és tápanyagokra. Az étkezés azonban nem folyamatos, hanem szakaszos. Tudjuk, hogy a naponta szükséges energia- és tápanyagmennyiség napi egy-két étkezésre történő elfogyasztása megterheli az emésztőrendszert, többletmunkát ró a szívre, keringésre. Cukorbetegeknél a napi táplálék egy-két étkezésre történő elfogyasztása ezen túlmenően magas vércukorértéket okozhat, ezért helyesebb, ha cukorbetegek naponta 3-4, esetleg 6 (2000-ben: 4–6) alkalommal étkeznek, elosztva kisebb adagokra a napi étel mennyiségét, ezen belül a szénhidráttartalmát.

Mit egyen a cukorbeteg?

Szépen megterített asztalról, jól összeválogatott és helyesen elkészített ételt fogyasszunk!

Szépen megterített asztalról, jól összeválogatott és helyesen elkészített ételt fogyasszunk!

Az első ajánlásunk az, hogy minél többféle élelmiszerből, minél változatosabban elkészítve állítsa össze étrendjét!

Az étrend gerincét a gabonafélék adják! Kenyér és pékáruk közül helyesebb a teljes kiőrlésű termékeket választani, magas élelmirost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt. Napi ajánlott mennyiség 10–30 dkg (2000-ben 10–50 g) az energiabevitel függvényében. Rizs hetente egy-két alkalommal illeszthető az étrendbe (pl. petrezselymes, zöldséges, gombás rizsköret).

A bőségesen használt vegyes zöldség, gomba, zöldborsó kiegészíti az adagot és növeli a telítőértéket. Rakott, töltött ételek lazításához 15–20 g rizs elegendő adagonként. A tésztafélék önálló ételként (túrós, sajtos, káposztás, pizza), illetve köretként hetente egy-egy alkalommal építhetők be az étrendbe. A tésztaféléket mindig mérni kell (lehetőleg száraz állapotban, miután főzés közben körülbelül kétszeresére duzzadnak), és ki kell számolni a szénhidráttartalmukat.

A zöldségfélék azt a nyersanyagcsoportot képviselik, amelyből akár minden étkezésnél ehet a cukorbeteg. A zöldségekből hetente legalább két-három alkalommal készüljön főzelék és naponta valamilyen saláta. A legtöbb zöldségfélének alacsony az energia- és szénhidráttartalma, ugyanakkor gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és növényi rostokban. A zöldségfélék közül a burgonya, a kukorica, a sárgarépa, a zöldborsó és a sütőtök jelentősebb mennyiségű szénhidrátot tartalmaz (8–24 g/10 dkg). A burgonya 20 g szénhidrátot tartalmaz 10 dkg-onként. 15–25 dkg mennyiségben elkészíthető köretnek (petrezselymes, főtt, sült burgonya, burgonyapüré) vagy egytálételként (rakott burgonya, töltött burgonya).

Gyümölcsöket naponta ajánlatos fogyasztania a cukorbetegnek 20–25 dkg mennyiségben, a szénhidráttartalom beszámításával. Gyümölcsök közül a szőlőt magas cukortartalma miatt nem javasoljuk diétában, minden más gyümölcs beilleszthető az étrendbe. Természetesen a magas szénhidráttartalmú banán és szilva kisebb mennyiségben fogyasztható, mint az alacsonyabb szénhidráttartalmú gyümölcsök (alma, kivi, narancs, ribizli, grépfrút, mandarin, őszi- és sárgabarack, görögdinnye stb.).

Az étrend ezen túl kiegészül zsírszegény tejjel és tejtermékekkel, húsfélékkel az állati eredetű fehérjeszükséglet kielégítésére. A tej, aludttej, kefir, joghurt jelentősebb mennyiségben tartalmaz szénhidrátot (5 g/dl), ezért a szénhidráttartalom beszámításával fogyasztható napi 2–5 dl-nyi mennyiségben (5 dl-nél több semmiképpen).

A húsfélék közül a minél alacsonyabb zsírtartalmút ajánlatos választani (csirke- és pulykahús, halak, sovány marha- és sertéshús, gépsonka, baromfi-felvágottak). Inkább kerülendők, illetve csak minimális mennyiségben (2–3 dkg) fogyaszthatók a zsíros szalámik és kolbászfélék.

A szárazhüvelyesek igen jelentős B-vita­min-, ásványianyag- és élelmirost-tartalmuk miatt érdemesek arra, hogy hetente-kéthetente szerepeljenek a cukorbeteg étrendjében, természetesen a szénhidráttartalom beszámítása mellett.

A további élelmiszerek: tojás, máj, olajos magvak, zsiradékok (margarin, olaj) is fogyaszthatók, de csupán kis mennyiségben. A tojást elsősorban ételkészítéshez célszerű használni, önálló ételként csak ritkán (legfeljebb hetente egyszer) kerüljön terítékre, mert magas koleszterintartalmú élelmiszer.

Mit ne egyen a cukorbeteg?

Nem ajánlottak a hozzáadott cukrot tartalmazó ételek, italok (cukrozott üdítők, dzsemek, befőttek), továbbá az aszalt gyümölcsök és a méz, mert gyors vércukor-emelkedést okoznak. A hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek közül 2 dkg magas kakaótartalmú (50–70 százalék) csokoládé, 1 pici szelet házi sütemény, 1-2 kisvillányi születésnapi torta, 1 gombóc tejszínes fagylalt ritkán szerepelhet az étrendben.

Édesítés

2000-ben még ezt írtuk: Diétás terméknek tekintjük a mesterséges édesítőszereket és a cukorpótló édesítőszereket, valamint az ezekkel készült termékeket. Ezek a termékek kiválóan alkalmasak arra, hogy az étrendet színesítsék. A mesterséges édesítőszerek lényegében édesebbek a répacukornál és energiamentesek. Ebbe a csoportba soroljuk a szacharint, a ciklamátot, az aceszuflám-K-t és az aszpartámot. A kávé, tea, kakaó, pudingok és más folyadékok édesítésére a mesterséges édesítőszerek kiválóan alkalmasak, és széles körben javasolhatók fogyasztásra. Ha azonban a cukrot nem csak mint édesítő, hanem mint térfogatot adó anyagot is helyettesíteni kell (például piskótatészta), a cukorpótló édesítőszerek használhatók.

A desszertek készítéséhez, vagy italok édesítéséhez használjon cukor helyett elsősorban energiamentes intenzív édesítőszereket (például sztívia), vagy ha a cukor tömegének pótlására is gondolni kell (például piskóta), akkor valamely cukorpótlót (xilit, eritrit).

Azonban próbáljon meg minél kevesebb édesítőszert fogyasztani! A teát ízesítse kevés citrommal, a kávét kevés tejjel és akár hagyja el az édesítőszert. 2-3 hét elteltével már az lesz az ízletes. Érezni fogja a tea, kávé igazi zamatát. Ne feledje, az étkezési szokás változtatható!

Nassolásként a kekszek, sütemények, kelt tésztából készült péksütemények, csokoládék helyett egyen 2-3 dekányi diót, mandulát vagy 10–15 dekányi gyümölcsöt. Sokkal ­egészségesebb.

Diéta és az élvezeti szerek

Az élvezeti szerek – alkohol, kávé, tea, dohányáruk – fogyasztásával kapcsolatban mindig felmerül a kérdés, hogy élettani hatásukat tekintve mennyire ártalmatlanok, illetve ártalmasak az egészségre.

A tea és a kávé koffeintartalmuknál fogva élénkítő hatásúak. Naponta 1–3 csészével fogyaszthatók.

Az alkohol – miután befolyásolja a cukoranyagcserét – fogyasztásakor körültekintőnek kell lennie. Csak ritkán és minimális mennyiségben ajánlható fogyasztásra. Érdemes tudni, hogy 1 g alkohol elégetése során a szervezetben 7 kcal energia keletkezik. Nem javasolhatók fogyasztásra az alkohol mellett cukrot is tartalmazó alkoholos italok (pl. likőrök, vermutok), mert erősen emelik a vércukorszintet. Korlátozott mennyiségben fogyasztható – mert a vércukorszintet enyhén emeli – a sör, a félszáraz borok, a félszáraz pezsgő, a száraz martini. A cukrot nem tartalmazó alkoholos italokkal (pl. tömény italok, diétás sör) kapcsolatban tudni kell, hogy az alkohol gátolja a máj cukorleadó képességét, és ily módon hipoglikémiát (alacsony vércukorszintet) okozhat. Ezért, ha ön tömény szeszes italt fogyaszt, egyidejűleg szénhidrátot tartalmazó ételt is kell ennie.

A dohányzásról minden cukorbeteget lebeszélünk, mert esetükben az érrendszeri szövődmények egyébként is megnövekedett kockázatát a dohányzás további 3–5-szörösére növeli!

Mi változott 20 év elteltével?

Az étrendi kezelés alapelvei az elmúlt 20 évben lényegében nem változtak. Az egészségmegőrző táplálkozás alapelvei az irányadóak. Egyénre szabott étrendi kezelés szükséges. A „diéta” két szóban is összefoglalható: változatosság és mértékletesség.

Ma már az a kategória, hogy „diabetikus élelmiszer”, nem létezik. Az élelmiszer-csomagolások értő olvasása segít annak eldöntésében, hogy étrendbe illeszthető-e az élelmiszer, vagy inkább kerülendő.

A cukorpótlónál az ajánlás a fruktóz tekintetében változott. Egyre több vizsgálat mutatja, hogy édesítőszerként kerüljük, mert a máj elzsírosodásában szerepet játszhat.

szerzo

Kicsák Marian

Az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának dietetikai szakán 1990-ben szerzett kitüntetéses diplomát, 1996-ban egészségügyi szakoktatói diplomát. Jelenleg Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórházban dolgozik. Több mint két évtizede rendszeresen, sikerrel végzi a cukorbetegek terápiás célú oktatásával kapcsolatos feladatait. Több, betegeknek szóló könyv, tájékoztató füzet szerzője, társszerzője

Megjelent a diabetes2019/2. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!