Hasznos tudnivalók
Ellátásról, jogról
Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrővizsgálata és a magyar hipertóniaregiszter
Szerző: Prof. dr. Kiss István
Családban, társaságban is többet kellene beszélnünk a magasvérnyomás-betegségről. A hipertóniás betegek jellemzői, tulajdonságai meghatározók az eredményes kezelés, a szív- és érrendszeri szövődmények megelőzése szempontjából. Átlagosan kétévente a Magyar Hypertonia Társaság „látleletet” készít a magas vérnyomásban szenvedő betegekről, és megpróbálja felfedezni a rejtett, nem ismert hipertóniás egyéneket is. A magyar hipertóniaregiszterbe ilyen jellegű adatfelvétel legutóbb 2015-ben történt, a szűrővizsgálatok pedig azóta is folyamatosan zajlanak.
Tovább
Hogyan vigyáz(z)unk értékeinkre
A minap módomban állt megfigyelni egy gondozottam és édesapjának útját a parkolóból a rendelőbe. Autójuk a ködös, sáros idő ellenére makulátlanul tiszta volt, látszott, hogy gazdája szívén viseli sorsát. A fiú jó felfogású, elegendő ismerettel rendelkezik, de – kamaszkorának megfelelően – időnként túlságosan laza. A pumpáján számos harci sérülés volt látható, és távirányítója sem volt sokkal jobb állapotban. Éles kontrasztként mobiltelefonjára nagyon vigyázott, tokkal védte a sérülésektől. Nem először tapasztaltam a fentieket, ezért sokat gondolkodtam, hogy miképpen tudnám motiválni ezeket a gyerekeket, serdülőket a pumpa gondozására. Ekkor jött a – talán elsőre kissé furcsának tűnő – gondolat az inzulinpumpa és az autó párhuzamba állítására.
Tovább
Sok ezer cukorbeteg nincs tisztában betegsége okával
Magyarországon legalább tízezer körülire tehető azoknak a cukorbetegeknek a száma, akiknek a betegségét egyetlen gén hibája – mutációja – okozza. Akiben megvan ez a mutáció, az már biztosan cukorbeteg – vagy az lesz élete során. Ez a felismerés lehetővé teszi a beteg személyre szabott diagnózisának és kezelésének kialakítását, valamint a családtagok célzott szűrését.
Tovább
A viselkedési útmutatók nagyon sok példát hoznak: a Közel-Keletre nem szerencsés lovasszobrot, Indiába pedig csikóbőrös kulacsot ajándékozni, de a vércukormérőket illetően nem foglalnak állást. A cukorbetegeket legfeljebb annyiban emlegetik, hogy velük példálóznak a tapintatlan választásról szólva: ne vigyünk diabéteszesnek cukorkát, kopasznak fésűt, bicegőnek görkorcsolyát...
Tovább
A betegekkel szóban, magyarul kommunikáló vércukormérő rendszert fejlesztett a száz százalékban hazai tulajdonú 77 Elektronika Kft. A készülék annak a több mint 32 ezer vak vagy súlyosan látássérült magyar cukorbetegnek jelent segítséget, akik a napi többszöri vércukormérés során önállóan nem képesek leolvasni a kijelzett mérési értékeket. Pedig ettől akár az életük is függhet.
Tovább
Aki állt már sorban hajnalban az „éhgyomrosok” tömegében egy labor előtt vérvételre várva, az tudja, hogy mekkora segítség lehet egy eszköz, amivel otthon, önmaga is bármikor meghatározhatja egyes élettani paramétereit…
Tovább
Szerző: Róth Éva
Az előző számban megismerhették a cukorbetegség lábon, a láb bőrén és a láb körmein megjelenő gyakori tüneteit. De mindig felmerül a kérdés: hogyan előzhetem meg a tünetek kialakulását, és ha már látható, tapintható jelek alakultak ki, mit tehetek?
Nem kell megváltoztatni az életritmust, nem kell mindent lecserélni, de a lábakat rendeltetésszerűen kell használni, minden nap, rendszeresen tisztán tartani és megfelelő módon ápolni!
Tovább
Szerző: Prof. Dr. Ludwig Endre
A cukorbetegséggel élőknél – a nem cukorbetegekhez viszonyítva – nagyobb eséllyel lépnek fel fertőző betegségek, miután immunrendszerük számára a védekezés nehezebb. Különösen veszélyeztetettek a rosszul beállított, vagy nehezen beállítható cukorbetegek. A fokozott fertőzéshajlam bizonyos fertőzések gyakoribb jelentkezésében és súlyosabb kórlefolyásában nyilvánul meg.
Tovább
Szerző: Kerekes Andrea
„A stílus maga az ember.” Georges-Louis Leclerc francia természettudós szállóigévé vált kijelentése (amely 1753-ban, akadémiai székfoglalójában hangzott el először) akarva akaratlanul szembe jön velünk.
Tovább
Sok beteg csak akkor szembesül diabéteszével, amikor már komoly, visszafordíthatatlan szövődmények alakultak ki nála. A láb az a testrész, amely talán legelőször jelzi a betegséget, csak nem nagyon figyel rá sem a beteg, sem az orvos, mert a tünetek nem fájnak, eleinte nem is túl látványosak.
Tovább
Bárhol, bármikor
A Diabétesz Kontroll Program négy fő támogatója az idei évben is felhívja a figyelmet a cukorbetegségre és a hatékony diabéteszkezelésre. A Roche Magyarország Kft., a Merck Kft., a Pharma Nord Kft. és a Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA) 2017-ben tovább bővítették a Diabétesz Kontroll Program kínálta szolgáltatásokat.
Tovább
Szerző: Kerekes Andrea
A szokások cselekvések, amelyeket olyan gyakran csináltunk, hogy már automatizálódtak, nem is kell átgondolnunk, jönnek maguktól. (Az automatizálódás nem csak szokásokra jellemző, egyéb tevékenységekben is jelen van. Ha például írunk, nem gondolkodunk azon, hová tegyük le a tollat, merre kanyarítsuk a betűt – ez már automatikusan megy.) Eleinte persze tudatosak voltak ezek a cselekedeteink – hoztunk egy döntést, és megtettünk valamit. Aztán újra és újra megtettük, míg végül nem kellett hozzá a tudatos kontroll – ment, mint a karikacsapás.
Tovább
Szerző: Prof. dr. Jermendy György
A vércukor-önellenőrzés célja a beteg vércukorszintjének rendszeres ellenőrzése, így az a cukorbetegség kezelésének, követésének hasznos eszköze. Megfelelő edukáció nélkül a vércukor-önellenőrzés célja nem teljesül, hiszen az nem az adatok gyűjtése, hanem azok hatékony felhasználása a jobb anyagcserehelyzet elérése érdekében. A vércukormérés célját, kivitelezését a kezelőorvosnak, illetve a gondozást segítő diabetológiai szakápolónak minden esetben el kell magyaráznia a betegnek.
Tovább
Felgyorsult világban élünk, eltűntek a távolságok, mindent el tudunk érni – azonnal. Az élet több területén szeretnénk egy időben sikereket elérni – azonnal. Vannak problémáink, amelyeket megoldunk – azonnal.
Ám mindenki találkozott már olyan problémával, amit valamiért nem tudott megoldani – azonnal. Csak vitte, vitte magával a problémát, az pedig egyre jobban nyomta a vállát. Mit szólna hozzá, ha azt mondanám: van lehetőség arra, hogy gyorsabban megoldja ezt a problémát is?
Tovább
Amikor a Szurikáta Alapítványról mesélek, nem tudok objektív maradni. Beszámolóimat mindig komolyan kezdem, röpködnek az „orvostanhallgatós” szavak, mint a primer prevenció, szuggesztiók és átkeretezés, de aztán, ahogy egyre inkább elhatalmasodik rajtam a lelkesedés, a tankönyvízű szöveget felváltják a személyes dolgok: a történetek.
Tovább