Tények és tévhitek

Fájdalom- és lázcsillapítók

A fájdalom- és lázcsillapítók valószínűleg a leggyakrabban használt gyógyszereink, hiszen kinek ne fájna legalább egyszer az élete során a feje, dereka, kificamodott bokája, vagy kinek nem szalad fel egy influenza miatt a láza. Ilyenkor természetesen nyúlunk a fájdalom- és lázcsillapítóért. Azonban meglepően sok tévhittel találkozom gyógyszerészi munkám során még ezekkel a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatban is.

A fájdalomcsillapítók története

A fűzfa kérgét (Salix fajok) már a 18. században széleskörűen használták lázcsillapítóként, fájdalmak csillapítására. Később ennek a gyógynövénynek köszönhetően sikerült izolálni a szalicilsavat, majd ebből kifejleszteni az acetilszalicilsavat (amely az 1898-ban forgalomba hozott Aspirin hatóanyaga), az első fájdalomcsillapítót. A történet magyar vonatkozású folytatása, hogy a Richter gyógyszergyár kifejlesztette és 1911-ben hozta forgalomba a Kalmopyrint, amivel az Aspirin tabletta mellékhatásainak kiküszöbölését célozta meg, sikerrel. A hatóanyaga a stabil, vízoldékony só, a kalcium-acetilszalicilát, amely kevésbé irritálja az emésztőrendszert.

Bár a gyógynövényt, a fűzfa kérgét még ma is lehetne használni, probléma, hogy a gyógynövénytea hatóanyagtartalma nem pontosan ismert, az adagolása így akár veszélyes is lehet.

Fájdalomcsillapító, vagy lázcsillapító, vagy gyulladáscsökkentő?

A vény nélkül kapható ilyen típusú gyógyszerek mindhárom hatással rendelkeznek, összefoglaló néven ezek a nem szteroid gyulladásgátlók. Tehát ha egy influenzás lázas megbetegedés miatt ibuprofen hatóanyagú tablettát veszünk be, az a fejfájásunkat is csökkenti, ugyanígy a fejfájásra bevett acetilszalicilsav a térdízületünk gyulladásán is segíteni fog. A bonyolult nyelvtörőnek tűnő gyógyszerészeti magyarázat, hogy ezek a gyógyszerek a szervezetben a ciklooxigenáz enzimet gátolják, ezen keresztül a prosztaglandin-szintézist blokkolják. Ez azért fontos, mert így tudnak ezek a gyógyszerek a szervezetünkben ilyen széleskörű hatást kifejteni: a prosztaglandinok ugyanis számos feladatuk van, többek között a fájdalomérzet, a láz és a gyulladás kialakulásában is. Tehát egy gyógyszercsoporttal három pozitív hatást is nyertünk, és ez a magyarázata annak, hogy láz- ÉS fájdalomcsillapító ÉS gyulladáscsökkentő gyógyszereket kaphatunk vény nélkül. Ennek megfelelően nem létezik fejfájáscsillapító gyógyszer sem, a fejfájáscsillapítónak hirdetett készítmény is mindhárom hatást kiváltja.

Kakukktojás a paracetamol hatóanyag, amelynek gyulladáscsökkentő hatása nincsen, csak láz- és fájdalomcsillapító hatása (például a teljesség igénye nélkül: Rubophen, Ben-U-Ron, Panadol tabletták). Ezért jobb nem ezt választani például ínhüvelygyulladás vagy térdgyulladás esetén. Ezen különcsége miatt viszont a paracetamolt sokan szedhetik azok is, akik bizonyos betegségek vagy a rendszeresen szedett gyógyszereik miatt nem szedhetnek nem szteroid gyulladáscsökkentőket. Ügyelni kell, hogy a túladagolást elkerüljük, mert a nátha elleni forróitalporok hatóanyaga is, ezek mellett lázcsillapító tablettaként pluszban szedett ugyanilyen hatóanyag már májkárosodást okozhat.

Fontos tisztázni azt is, hogy ez a típusú gyulladáscsökkentés a bakteriális gyulladások esetén nem hatásos, ebben az esetben az orvosi vényre kapható antibiotikum a megoldás. Steril, fertőzés nélküli gyulladásoknál viszont, mint például a porckopás miatti térdgyulladás, túlerőltetés miatti ínhüvelygyulladás vagy bokaficam esetén a fájdalom csökkentése mellett a gyulladás enyhítésével is segítenek nekünk ezek a szerek.

A kétszer annyi nem kétszer olyan erős

Azonban ezek a vény nélkül kapható szerek sem csodaszerek, nem minden fájdalom esetén hatásosak. Nagyon erős fájdalmakat, idegi eredetű fájdalmakat nem, vagy önmagukban nem tudnak csillapítani. Ilyenkor hiába szednénk be a napi maximum dózisnál is többet, nem tudunk erősebb hatást kiváltani már, csak a mellékhatásokra számíthatunk nagyobb valószínűséggel. Két vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót sem szabad kombinálnunk egymással, vagy váltogatva mindkét szerből egy nap alatt a napi maximumot beszedni, mert mindkettő ugyanazon a ponton hat a szervezetben (az a bizonyos nyelvtörő – a ciklooxigenáz enzimet gátolják, így a prosztaglandin-szintézist blokkolják). Segíthet a koffeinnel történő kombináció, ami általában a fájdalomcsillapító hatását erősíti. Erős, krónikus fájdalmak esetén az öngyógyszerelés helyett forduljunk orvoshoz!

A fájdalomcsillapítás nem megoldás

Ezek a gyógyszerek tüneti enyhítők, azaz nem gyógyítják meg a betegséget, csak a tüneteket teszik elviselhetővé. Ezért nagyon fontos megtalálni a fájdalom, láz, gyulladás esetén is a kiváltó okot, és azt kezelni. Például migrén esetén a kiváltó faktorok megfigyelése, elkerülése, mozgásszervi panaszoknál a gyógytorna, gyógymasszázs, fizikoterápia, fogfájás esetén a fogorvosi kezelés a megoldás. Így a fájdalomcsillapítókra a lehető legkisebb dózisban, a lehető legrövidebb ideig van csak szükségünk, ezzel tudjuk megelőzni a mellékhatások kialakulását. Ugyanis a prosztaglandinok nem csak a fájdalom, láz és gyulladás kialakulásában játszanak szerepet, hanem sok más hasznos helyen is a szervezetünkben. Például fontos szerepük van a gyomor- és bélnyálkahártya védelmének kialakításában is, ez az oka a fájdalomcsillapítók leggyakoribb mellékhatásának: a gyomor-bél rendszeri fekélynek, vérzésnek. A fájdalomcsillapító tartós szedését ezért fontos megbeszélni a kezelőorvossal is, különösen hosszú távon gyakoriak a fekélyes mellékhatások, ezért a gyomor védelméről gondoskodni kell megfelelő (többnyire vényköteles) gyógyszerrel.

Pirin-allergia nem létezik

A fájdalomcsillapítók gyakran váltanak ki allergiát, ilyenkor fontos pontosan ismerni, mire is vagyunk érzékenyek, hogy el tudjuk azt kerülni, illetve jelezni tudjuk a bennünket kezelő egészségügyiseknek is. Gyakori, hogy gyógyszerérzékenységre rákérdezve „pirin-allergiám van” a válasz. Ami még nem elég pontos válasz, mert az Aspirin hatóanyaga acetilszalicilsav, míg az Algopyrin hatóanyaga (vigyázat, újabb nyelvtörők következnek), a metamizol más kémiai csoportba tartozik a fájdalomcsillapítók között, a pirazolonszármazékok közé. A legfontosabb szempont az allergia, de emellett más hatóanyag, ezért például más mellékhatásai lehetnek az Aspirinnek és az Algopyrinnek: a gyomornyálkahártya-károsító hatás az előbbire jellemző.

Ezért kiemelten fontos, hogy ha ezeket a csúnya nyelvtörőket nem is tudjuk megjegyezni, gyógyszerallergia esetén a kérdéses hatóanyag pontos nevét a pénztárcában tartott papírra vagy legalább a mobiltelefonba jegyezzük fel.

Ezek után már érthető, hogy az egyszerű és hétköznapi fájdalom- és lázcsillapítás esetén is érdemes lehet gyógyszerészünk segítségét kérni. Krónikus betegségben szenvedőknek rendszeresen szedett gyógyszerek mellett pedig még több dologra szükséges odafigyelni, amire talán nem is gondolnánk. A lehetséges mellékhatások: gyomorfekély, paracetamol esetén májkárosodás, a nem szteroid gyulladáscsökkentők kölcsönhatása a rendszeresen szedett gyógyszerekkel (pl. a vérnyomáscsökkentők hatását csökkentheti), a véralvadásra kifejtett hatásuk mind fontos szempont a megfelelő hatóanyag kiválasztásakor. A következő lapszámban pont ezekkel a fontos szempontokkal foglalkozunk majd.

Addig is jó egészséget!

Dr. Kováts Boglárka klinikai gyógyszerész,
a CEOSZ DiabPONT Továbbképző program szakértője