Édes élet - Mit kell tudni az édesítőszerekről?

Az édes íz szeretete csecsemőkorban az anyatej fogyasztásával kezdődik, amikor az édes anyatej mellé a szeretet, a biztonság és egyéb pozitív érzelmek kapcsolódnak. Később – igaz, nevelési hibaként – használható az édesség jutalmazásra (ha megeszed a főzeléket, kapsz túró rudit), kompenzálásra (szegény gyerek, csupa „ehetetlen” dolgot kapott az óvodában, iskolában, kapjon egy kis édességet addig is, amíg hazaérünk).
Ezekkel azt érjük el, hogy előbb vagy utóbb nemcsak az édes íz megkívánása esetén, hanem minden valós vagy vélt negatív érzet kompenzálásaként a gyermek édességhez folyamodik.

 A kutya mint vércukorszenzor?

 Cukorbeteg gyermekek óvodában

Ahogy évről évre nő a cukorbeteg gyermekek száma hazánkban – és a világban –, s ahogy egyre fiatalabb korban jelentkezik a diabétesz, úgy nő azoknak a családoknak a száma, akik szembesülnek gyermekük közösségbe kerülésének megoldhatatlannak tűnő, vagy ténylegesen megoldhatatlan problémájával. Ezt tudományosan úgy fogalmazhatnám: a diabéteszes gyermekek társadalmi integrációja nincs megoldva Magyarországon.

 A vizelet ízlelésétől a folyamatos szöveti cukormonitorozásig - A cukormonitorozás története

 Történelemóra: cukorbetegség

Könyvespolcomon keresgélve-kutatgatva kezembe akadnak gyermekkorom és ifjúságom kedvenc könyvei. Nem tudom megállni, hogy bele ne lapozzak, s egyszer csak azt veszem észre, belefogtam olvasásukba. Ismét megelevenedik Nyilas Misi és „nemecsekernő” története, az Egri csillagokban Vica és Gergő szerelme, a Szeptember végén Szendrei Júliájának szépsége. A kötetek formája, a tipográfia, az illusztrációk régi ismerőseim. A történet is ugyanaz, de újraolvasásukkor mégis más és más érzések bújnak elő, új gondolataim támadnak, a bennük lévő értékek rendje és nagysága megváltozik. Az életkorral nem újraíródik, hanem átnemesül az író mondanivalója. Amikor olvasásukat befejezem, azzal a jó érzéssel teszem le a könyvet, hogy újat kaptam tőle, megint tanultam belőle, több lettem általa.

 Ünnepi jó tanácsok

Szerző: Kicsák Marian

Évek óta a Diabetes újság oldalain dietetikusként igyekszem a kedves olvasót tanácsaimmal segíteni. Hogyan lehet cukorbetegként, néhány szabályt betartva, a legteljesebb életet élni ünnepnap és a hétköznapokon egyaránt? A karácsony közeledtével azon gondolkodom, hogy milyen új, jó javaslataim lehetnének, hogy önfeledten ünnepelhessen…

 Testsúlycsökkentés – 2014

Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedek testsúlycsökkentő módszereire, akkor elég összetett képet kapunk, elég sok változást éltünk meg. Ezek az események két részre oszthatók: egyrészt az orvosi, dietetikusi ajánlásokra, másrészt pedig arra a számos – interneten, telekommunikációban megjelent – módszerre, sokszor „csodamódszerekre,” amelyek tudományosan nem bizonyíthatók, nem csak hatásuk, sokszor mellékhatásaik sem ismertek.
E helyen elsősorban a tudományos eredményekre tekintünk vissza, mégpedig döntően a diétás kezelésre fókuszálva, és arra, hogy 2014-ben hová is jutottunk.

Az otthoni vérnyomásmérés

 Sokan tudják, és mégis kevesen csinálják

Szerző: Dr. Barta László

Gábor egy hónapja költözött az élettársához, ekkor keresett fel először. Panasza nincs, 47 éves, magas, sportos alkatú. Vizsgálata során kóros eltérést nem találtam, csak a 165/95 Hgmm-es magas vérnyomását. Néhány percnyi beszélgetést követően már 155/90 Hgmm-t mértünk.

 Szénhidrátszámolás lépésről lépésre

Szerző: Kicsák Marian

A szénhidrátszámolás segíthet abban, hogy a nagyobb vércukor-ingadozásokat elkerülje, vércukra zömében 4 és 8 mmol/l között legyen. Az inzulinadagot – ha inzulint szükséges adnia – a fogyasztani kívánt szénhidrátmennyiséghez pontosabban tudja majd igazítani, ha jól számol. A szénhidrátszámolás nem bonyolult, de gyakorlást igényel.
A szénhidrátszámolás segít abban is, hogy az ételek széles választékát tudja az étrendjébe illeszteni anélkül, hogy a vércukorértékei magasra emelkednének. Márpedig sokféle dolgot enni sokféle módon elkészítve az egészséges táplálkozás egyik alapelve. Kedvenc ételeit továbbra is „biztonságosan” (nem emelkedik magasra a vércukra, nem növekszik folyamatosan a testsúlya) eheti, ha figyel arra, milyen gyakran eszi ezeket, milyen mennyiségben, és képes azok szénhidráttartalmát a lehető legpontosabban kiszámolni.

Az olvasó kérdez, a dietetikus válaszol

 Adag vagy 10 deka?

Nagy megelégedéssel forgatom a „Receptsarok” című kiadványukat, amely nagyon sok jó receptet tartalmaz. Egy javaslattal szeretnék élni: nagyon hasznos lenne, ha az ételek tápanyagtartalmát nem 1 adagra vonatkoztatva adnák meg, hanem például 100 grammra.
Egy adag súlya ételenként és egyénenként is más és más lehet. A szigorúbb étrend összeállítását nagyon megkönnyítené a javasolt értékek megadása. (Nekem napi 50 g fehérjével és 160–180 g szénhidráttal kell számolnom).
Dr. Ferenczy Tibor

 Étkezési rend analóg inzulinok adása esetén

Szerző: Kicsák Marian

Az alábbiakban néhány napi mintaétrendet és néhány különleges receptet találnak. A mintaétrend úgynevezett analóg inzulinnal kezelt betegek részére készült. Miután a napi szénhidrátbevitelt 3 főétkezésre és az esetek egy részében egy kisétkezésre kell elosztani, a főétkezések a „szokásosnál” nagyobb szénhidráttartalmúak.

 Mit tehetünk a téli hangulatromlás ellen?

Szerző: Faludi Viktória

 Az elektrokardiográfia – I. Mit és hogyan mér?

Sok-sok évvel ezelőtt elkeveredtem egy természetgyógyász-rendezvényre, s valahogy néhány aurát vizsgáló kollégával mentem vacsorázni. Hitetlenségemet látva azt hangoztatták, hogy én megfelelő médium vagyok, szemeimet bekötötték, és felszólítottak arra, hogy tapintsak körbe valakit anélkül, hogy hozzáérnék, „érezd az aurát” mondták. A próbát mindenki nagy meglepetésére sikeresen kiálltam, mert érzékelésem kiváló működésének tudatában, no meg azért, mert nem volt túlzottan meleg a helyiségben, megéreztem a velem szemben ülő embernek a levegőénél jóval magasabb testhőmérsékletét. Már ez is egy kezdetleges tudományos megfigyelés volt, de a virtuális méréstechnika ennél lényegesen pontosabb és speciális műszerezettséget igényel. Legfontosabb alkalmazási területe pedig az orvos-biológiai jelek képi megjelenítése és elemzése. Ilyen a szív elektromos működését a testfelszínen rögzítő műszeres technika, az elektrokardiográfia. A rögzített elektromos jelet hívjuk elektrokardiogramnak. Rövidítése: EKG.

 Stroke és alapellátás

A stroke önmagában a 3. leggyakoribb halálok, de a szív-érrendszeri halálozások között aránya növekszik. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke idei beszámolója szerint évente 120 ezer friss beteg diagnózisában szerepel a betegség kódja. Egyharmaduk meghal, további egyharmaduk tartós egészségkárosodást szenved (évente 5 millió ember válik tartósan rokkanttá a világon), egyharmaduk pedig szerencsére felépül.
Harminc évvel ezelőtt nem sokat tudtunk kezdeni a szélütéssel. (Sem megelőzés, sem rehabilitáció!) Az utóbbi 20 évben a Nemzeti Stroke Programnak köszönhetően lényeges javulás észlelhető, de a fejlett nyugathoz képest a lemaradásunk konzerválódott. A szélütés manapság is négyszer gyakoribb hazánkban, mint például Ausztriában: nálunk félóránként alakul ki egy újabb megbetegedés, míg ott kétóránként.

„Nagyvárosi legendák” és tények a vízről

 Ősi anyagunk nagyító alatt

Nincs talán a világon még egy anyag, amelyről annyit és annyifélét mondtak, írtak volna, mint a vízről. Nem véletlen, hiszen környezetünk és testünk meghatározó, ősi eleme, testtömegünk átlag 60 százaléka víz. Ennek túlnyomó része a szöveti sejteken belül, egyharmad része azonban a sejteken kívül – azok között, részben az érpályán belül található. Az érrendszernek a vízforgalom szabályozásában nagyon fontos szerepe van: általa jut el a víz a szervezet minden pontjára, minden sejtjéhez, általa valósul meg a vesében a víz kiválasztása és visszaszívás utáni elszállítása, s az erek juttatják el a vért azokhoz a köztiagyi idegsejtekhez is, melyek révén a természetes pótlás ingere, a szomjúság érzete is keletkezik. A szomjúság érzete – a „bevételi oldalt” biztosító jelzés – bonyolult idegi utakon tudatosul bennünk. Ugyanitt, tehát a köztiagyban termelődik a vese vízürítését gátló, a víz visszaszívását elősegítő ún. antidiuretikus hormon (ADH) is, ami a vízegyensúly fenntartásának egyik legfőbb „kiadási tételét”, a vizelettel történő vízürítést szabályozza. Vérünk „keringtető anyaga”, a vérplazma 90 százaléka víz, sűrűségét a benne oldott anyagok, főként a nátrium adja. A sűrűség (ozmolalitás) mértékét a szervezet szűk határok között igyekszik tartani (290-es érték körül). A normáltartomány 285–295 közötti – az adat megtalálható a Pirula.net weboldalon. A szabályozás finomságára jellemző, hogy már 295-re emelkedő sűrűségi értéknél maximálisra nő az ADH köztiagyi elválasztása, fokozódik a vesében a vízvisszaszívás, csökken a víz ürítése, rögtön hígul a vérplazma, a szomjúságérzés miatt pedig fokozódik a folyadékbevitel, az egyensúly helyreáll. Kérdés: mi is legyen ez a bevitel? Csapvíz? Palackos víz? Ásványvíz? Ha igen, melyik? Valamilyen speciális víz? Üdítő? Ha üdítő, akkor milyen? Kóla? Gyümölcsé? Vagy a manapság divatos sport- és energiaitalok valamelyike? Mikor és mennyit kell (vagy lehet) inni? S mindehhez hogyan viszonyuljon a magas vérnyomás vagy éppen a veseműködés elégtelensége miatt kezelt beteg. Ezekre a kérdésekre kerestem választ a neten.