Orvosok üzenetei

Jó tanácsok szakemberektől

A betegtájékoztatás kiemelt szerepe

A hipertóniás betegek ellátása a családorvosi gyakorlatban

A betegtájékoztatás kiemelt szerepe

Szerző: Dr. Nemcsik János

A hipertónia a halálozás és a rokkantsággal járó életévek vezető oka. Az Egyesült Államokban több szív-érrendszeri halálesetért tehető felelőssé, mint bármely más befolyásolható rizikófaktor, és a dohányzás után a második helyen áll a bármilyen okból bekövetkező halálozás megelőzhető okainak listáján. A helyzet hazánkban sem különbözik. Epidemiológiai adatok alapján Magyarországon hozzávetőlegesen 3,5 millió hipertóniás személy él, és ez az igen magas előfordulás jelentősen hozzájárul a hazai rossz szív- és érrendszeri halálozási mutatóhoz.

 Tovább
Szív- és érrendszeri betegségek csökkentése – tények a statinokról

Szív- és érrendszeri betegségek csökkentése – tények a statinokról

Szerző: Dr. Barna István

A szív- és érrendszeri eredetű halálozás elsődleges kockázati tényezője a túlsúlyosság, a zsíranyagcsere-zavar (a vér triglicerid- és koleszterinszintjének emelkedése tükrözi), az emelkedett vérnyomás, együttesen a metabolikus szindróma. Magyarországon 3–3,5 millió hipertóniás egyén él, a felnőtt magyar nők és férfiak több mint 40 százaléka túlsúlyos (BMI: 25–29,9 kg/m2), 20 százaléka elhízott (BMI >30 kg/m2). Az extrém elhízásban szenvedők (BMI >40 kg/m2) száma mintegy 200 000 főre tehető (esélyük a hirtelen szívhalálra 40-szeres). A vérnyomás és a koleszterinszint optimális értéken tartása meghatározó jelentőségű. Az emelkedett koleszterinnel élők száma hazánkban egy hazai felmérés alapján 1,8 millió. A magas koleszterinszint leggyakoribb oka az elhízás, a cukorbetegség és az alkoholfogyasztás.

 Tovább
Melyik bólustípust válasszuk?

Bólusvariációk és pumpakezelés

Melyik bólustípust válasszuk?

Az inzulinpumpa-kezelés és a penes kezelés közti egyik legfőbb különbség, hogy a pumpa lehetővé teszi az étkezéshez és a vércukor rendezéséhez (korrekciójához) adott bólusok beadási módjának variálását. Ahhoz, hogy a pumpakezelés adta lehetőségeket kihasználjuk, ezen bólustípusok bátor próbálgatása javasolt.

 Tovább
Ne zavarjuk meg a biológiai óránk működését!

Gondolatok a 2017-es orvosi Nobel-díj kapcsán

Ne zavarjuk meg a biológiai óránk működését!

Szerző: Dr. Bakó Barnabás

2017-ben három amerikai tudós kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért. A cirkadián ritmust napszaki biológiai ritmusnak fordíthatjuk, a kifejezés latin eredetű, a circulus (kör) és dies, diei (nap) szavakból származtatható.
Az illetékes bizottság indoklása szerint Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young felfedezései rávilágítanak arra, hogy az élőlények biológiai ritmusa miként alkalmazkodik a Föld forgásához. A földi élet ugyanis a bolygó forgásához, a nappal és éjszaka változásához igazodik. Az élőlények napszakokhoz való alkalmazkodása régóta ismert.

 Tovább
Nátha és diabétesz

Nátha és diabétesz

Az őszi-téli hónapokban jelentősen megnő a felső légúti hurutos megbetegedések száma. Gyakoriságban a nátha vezet, amely az orrnyálkahártya gyulladását jelenti. Az esetek legnagyobb része vírusos eredetű. Több száz olyan vírust ismerünk, amely náthát okozhat. Egy-egy vírusfertőzés lezajlása után a többi vírus ellen nem alakul ki védettség, valamint ezek a vírusok igen elterjedtek, így érthető, hogy miért olyan gyakori betegség gyermekkorban a nátha.

 Tovább
Vércukornapló papíron és digitálisan

Vércukornapló papíron és digitálisan

„Rendszeres mérések nélkül nincs megfelelő vércukorkontroll.” Számtalanszor mondjuk ezt a mondatot, a gondozottjainknak már a könyökén jön ki, bármennyire igaz is. A technológia fejlődésével újabb és újabb eszközök és lehetőségek jelentek meg a diabétesz kezelésében, de a „jó öreg” vércukormérés maradt… A mai korszerű vércukormérő készülékek össze sem hasonlíthatóak az 5-10-15 évvel ezelőtti modellekkel, jelenleg sokkal kevesebb vérből sokkal kevesebb idő alatt sokkal pontosabb értékeket kapunk, mint korábban. Ezek fontos tények, azonban szeretnék egy pár gondolatot írni arról, hogy milyen területen tudnak még többet a mai készülékek.

 Tovább
A diabétesz és a lisztérzékenység együttes előfordulása

Barátságtalan páros

A diabétesz és a lisztérzékenység együttes előfordulása

A diabétesz diagnózisa után néhány héttel vagy hónappal sok család kénytelen azzal szembesülni, hogy az amúgy is nehezen elfogadható és betartható diabéteszes diéta mellé újabb korlátozás szakad a nyakukba: gluténmentes diétát kell kezdeni a cöliákia (lisztérzékenység) szűrővizsgálat pozitivitása miatt. Túl a kilábalás fázisában érkező rossz hír pszichés hatásán, ez az újdonság bizony a családi kasszát is jelentősen megterheli.
Jogosan merül fel ilyenkor számos kérdés: biztos, hogy lisztérzékeny (cöliákiás) a gyermekem, hiszen semmilyen erre utaló tünete nem volt; miért pont az én gyermekemnél fordul elő két ilyen ritka betegség egyszerre; feltétlenül szükséges ebbe a megterhelő második diétába is belevágni?

 Tovább
Idegrendszeri szövődmények cukorbetegségben

Idegrendszeri szövődmények cukorbetegségben

Az 1-es típusú diabetes mellitus gyakorisága növekszik, ugyanakkor a kórkép jelentkezési ideje egyre fiatalabb korra tolódik. Az eddig gyermekekben-ifjakban kevéssé észlelt, inkább a fiatal felnőttkorban jelentkező késői szövődmények tizenéves korban való megjelenését vizionálják. Ezért minden érintettben egyre jobban kell hogy tudatosuljon, hogy a szövődmények ellen már gyermek- és ifjúkorban meg kell kezdeni a küzdelmet. Természetes ugyanakkor, hogy a gondozóknak is kellő figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre, esetleg a kezelésre.

 Tovább
A gyermekvállalásról

A gyermekvállalásról

A téma azzal is kezdhető, hogy a fajfenntartási ösztön a legalapvetőbb biológiai ösztönök egyike, mondhatnánk, az ösztönök közül az egyik legfontosabb. Osztódik az amőba, növekszik a mohatelep, a tölgyfa elhullajtott magjából új fa nő ki, szaporodik a katicabogár (sajnos a szúnyog is).
A „magasabb rendű” fajokban kialakul az utódról való gondoskodás is: a hal oda rakja íváskor az ikráját, ahol a kikelő kishalak kevésbé vannak kitéve a ragadozók falánkságának. A legtöbb madár esetében a kikelő fiókákat együtt etetik a szülők. Sőt azt is minden tavasszal élvezettel nézegetem, ahogy a diófám egyik ágába vájt mélyedésbe helyezi a harkály-anya a diót, és itt tanítja a fiókáját arra, hogyan kell feltörni azt. Az emlősök nőstényei nemcsak szoptatják a kicsinyeket, hanem sok mindenre meg is tanítják őket. Nézd meg egyszer a neten, hogyan tanítják a medvék a bocsokat a lazacfogásra!

 Tovább
A fiatalkori emlőbetegségekről

A fiatalkori emlőbetegségekről

Szerző: Dr. Szabó Noémi

Fiatal nők gyakran fordulnak hozzám amiatt, hogy – mint mondják – rettegnek az emlőráktól, de nem tudnak szűrésre járni, mert a szűrőállomások fiatal koruk miatt nem fogadják őket.

 Tovább
Gondolatok a peritoneális dialízisről

Gondolatok a peritoneális dialízisről

Szerző: Dr. Haris Ágnes

Ma Magyarországon közel 8000 beteg szenved végstádiumú veseelégtelenségben, ami azt jelenti, hogy számukra az életben maradáshoz a veseműködést úgynevezett vesepótló , azaz művesekezeléssel, illetve veseátültetéssel kell pótolni. A művesekezelés, azaz dialízis lényege, hogy szűrőrendszer segítségével tisztítjuk meg a vért azoktól a salakanyagoktól, amelyek eltávolítását egészségesekben a vese biztosítja. A dialízisnek alapvetően két formája létezik, a hemodialízis és a peritoneális dialízis.

 Tovább
Néhány gondolat röviden a hipertóniáról

Néhány gondolat röviden a hipertóniáról

Szerző: Prof. dr. Kiss István

Nincs panaszom, nem érzek semmi különöset, a közérzetem nem változott. Miért kellene orvoshoz menjek, és miért kellene vizsgáltatnom magam?

 Tovább
Az étrend és szerepe krónikus vesebetegségben

Az étrend és szerepe krónikus vesebetegségben

Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva

A krónikus vesebetegek száma világszerte emelkedik. Hazánkban mára már közel egymillió krónikus vesebeteget regisztráltak.

 Tovább
Túlélőcsomag infarktus után

Túlélőcsomag infarktus után

Magyarországon évente 20–25 ezer ember hal meg hirtelen keringésleállás következtében. Ennek hátterében a leggyakrabban szívinfarktus áll. Ha nem állna rendelkezésre mindenki számára a legmodernebb infarktusellátás, az évi 30–35 ezer szívinfarktusos beteg több mint felét elveszítenénk az első évben. A legkorszerűbb katéteres ellátásnak köszönhetően ma fele annyian halnak meg, mint 10 évvel ezelőtt. Az infarktus utáni időszak halálozása azonban még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országok betegeié. A halálozás további csökkentésének kulcsa az infarktus utáni életmódváltás, a megfelelő gyógyszerhűség. Ennek kialakításában kiemelt jelentősége van az infarktus utáni első 365 napnak. A tragédia elkerülhető, de erre csak sikeres utógondozással van esély, így a Magyar Kardiológusok Társasága és a Sanofi „túlélőcsomagot” állított össze a legfontosabb tudnivalókkal a szívinfarktuson átesett betegek számára.

 Tovább
Vesztettem!

Vesztettem!

Szerző: Dr. Huberth János

Az ember a háziorvosi gyakorlóévek alatt hamar rájön a következő tétel igazára: GYS = (GYK + NGYK) × BEM, ami talán kissé értelmesebben úgy szól, hogy a gyógyítás sikere (GYS) egyenlő a gyógyszeres kezelés (GYK) + a nem gyógyszeres kezelés (NGYK), s mindez szorozva a beteg-együttműködéssel (BEM). Ugye nem kell nagy matematikai érzék, hogy belássuk, ha ez utóbbi (mármint a beteg-együttműködés) zéró, sajnos a gyógyítás sikere is ezzel lesz egyenlő.

 Tovább
 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!