Mégis kinek a betege?

Szerző: Dr. Antalics Gábor

 Életmód Orvostani Társaság

Az életmódorvoslásnak (lifestyle medicine) nevezett új, interdiszciplináris egészségügyi szakterület alapvetően az életmód okozta egészségkárosodások kivédésével, megelőzésével és kezelésével foglalkozik. Létjogosultságát az adja, hogy ma a megbetegedési és halálozási listákon vezető szerepet betöltő betegségek nagy részének kapcsolata van az életmóddal, kialakulásuk életmódváltással megelőzhető vagy késleltethető, súlyosságuk, lefolyásuk kedvezően befolyásolható. Az életmódorvoslás több problémára is megoldást kínál, hiszen a megelőzést támogatja, és a páciensre helyezi a hangsúlyt. Gyakorlatilag nincs olyan szakterülete az orvostudománynak, ahol nem játszik szerepet az életmód legalább egy gyakori betegségnél, így minden szakterület érdeklődésére számot tarthat az életmódorvoslás.

Dr. Ádám Ágnes

 Előszó

Szerző: Dr. Ádám Ágnes

 Nyitás a digitalizáció felé az egészségügyben

Szerző: Katona József

A COVID-járvány hosszú távú hatásait még nem ismerjük, de számos kártétele mellett legalább egy pozitív következménye lesz: az eddiginél nagyobb szerepet és elismerést kaphat a távkonzultáció a gyógyításban. Így nem lesz szükség személyes orvos-beteg találkozásokra akkor, ha a terápia szempontjából más megoldások is megfelelnek.
A járvány során ezt a fertőzési kockázat mérséklése kényszeríti ki, de az új technológiák használata óvhatja mindkét felet az idejük elfecsérlésétől is.

 Az alapbetegségünkre is ügyeljünk!

Az utóbbi hónapok eseményei arra kényszerítettek mindenkit, hogy a megszokottól eltérően élje a mindennapjait. Fokozottan kellett és a jövőben is szükséges figyelniük az egészségükre azoknak, akikre a vírus különösen veszélyes. De nemcsak a koronavírus elkerülésére kell ügyelni, hanem az általános egészségi állapotunkra, a meglévő alapbetegségünk szinten tartására is.

 A Szenzoros cukormonitorozás támogatásának új rendszere – III.

Korábban esett már szó a tb-támogatott eszközök igénylésének feltételeiről, és előző számunkban kicsit részletesebben is foglalkoztunk ezekkel az eszközökkel. Bemutattuk az önálló szenzoros cukormonitorozó rendszert, illetve az inzulinpumpához kapcsolódó integrált cukormonitorozó rendszert és annak előnyeit.

Veszélyhelyzet háziorvosi szemmel

 Az a gyanús, aki nem gyanús

Szerző: Herth Viktória

Dr. Rosta László háziorvos, a Magyar Diabetes Társaság háziorvosi munkacsoportjának alelnöke, a digitális diabétesz munkacsoport tagja. Május 2-án beszélgettem vele.

 Inzulinrezisztencia: betegség vagy állapot?

Szerző: Dr. Rakk Erika

A nyugati életstílus nyílegyenesen vezet az inzulin hatásának gyengüléséhez, aminek végállomása a 2-es típusú cukorbetegség. Ez pedig az érelmeszesedés folyamatának felgyorsításával korán szív- és érrendszeri betegségeket okoz. Becslések szerint a magyar lakosság 60 százalékánál fennáll az inzulinrezisztencia, ami a cukorbetegség előszobája! Fontos tehát tudnunk róla és tenni ellene!

Mit csinálok másképpen?

 Mennyit változott a diabetológia 10 év alatt?

Szerző: Dr. Bakó Barnabás

A közelmúltban a számítógépem merevlemezén tárolt régi dokumentumokat rendszereztem, ennek során tekintettem át, hogy tíz éve milyen előadásokra készültem, akkoriban milyen témák foglalkoztatták a diabetológustársadalmat. Meglepődtem, amikor átgondoltam, hogy ugyanarról a témáról 10 év elmúltával ma már egészen mást mondanék.

SARS-CoV-2, az új vírus

 Járványkörkép gyógyszerészszemmel

2019 decemberében a közép-kínai Vuhanból ismeretlen eredetű tüdőgyulladás-járványt jelentettek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felé. A rendkívül nagy fertőzőképességgel bíró, új vírusos, légzőszervi megbetegedés kórokozóját azonosították az egészségügyi hatóságok. Egy membránburokkal rendelkező RNS-vírusról van szó, amely a koronavírusok törzsébe tartozik, közeli rokonságot mutat a korábban már megbetegedéseket okozó SARS- (2002) és MERS-koronavírussal (2012).
Az általa okozott betegséget COVID-19-nek (COVID: coronavirus disease – koronavírus okozta megbetegedés 2019) nevezték el.

A Magyar Hypertonia Társaság elnökének üzenete

 Nemcsak a koronavírus lehet halálos

 A szenzoros cukormonitorozás támogatásának új rendszere – II.

Előző számunkban összefoglaltuk a tb-támogatott eszközök igénylésének feltételeit. Azóta a COVID-19-helyzet kapcsán még fontosabbá vált a 2020. január 1-től tb-támogatásba bevont folyamatos cukormonitorozás elérhetősége a hazánkban élő, közel 50 000 egyes típusú cukorbeteg számára. Ebben a részben az elérhető eszközöket ismerhetjük meg.

 Egyszerűbb lehet a terápiaváltás

Harmadik alkalommal adták át az egymillió forintos pénzdíjjal járó Wörwag Kutatási Díjat, melyet idén dr. Taybani Zoltán, a Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórházának 3. Belgyógyászat, 1. Endokrinológia osztályvezető főorvosa vehetett át a Komplex inzulinkezelési rezsimek egyszerűsítése a jó glikémiás kontroll megőrzésével 2-es típusú diabetesben című kutatásáért a XXI. Budapest Diabetes Szimpózium keretében.

 Szülői motivációk a szenzor- és pumpahasználat választásában

Amint egy gyermeket 1-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizálnak, azonnal megkezdődik az inzulinterápia, amely onnantól a család életének részévé és a mindennapok velejárójává válik. Napi rutinfeladat lesz az inzulin beadása és a vércukorértékek meghatározása. Ezek a tevékenységek különböző eszközök használatát igénylik, és a gyermekeket gondozó szülők, családtagok az orvossal egyeztetve döntenek arról, hogy mit válasszanak az inzulin adagolására és a vércukorértékek megállapítására.

Az IDF által megfogalmazott tanácsok – kivonat

 Hogyan tartsuk egyensúlyban a diabéteszt betegség idején?