A hipertónia gyógyszeres kezelése

Szerző: Dr. Farsang Csaba

 Hipertóniás betegek és nyári veszélyek

Szerző: Dr. Antalics Gábor

Évek óta megfigyelhető praxisomban is, hogy betegeink vérnyomása nem csak a nap 24 órájában mutat változást, hanem befolyásolják az évszakváltások is. Ez leginkább az egyre melegedő nyári napokban nyilvánul meg.

 Optimális sebellátás cukorbetegségben is

Szerző: Orbán Andrea

Otthonunkban leggyakrabban akut sebekkel találkozunk. Ezek lehetnek horzsolt, vágott, metszett, szúrt, harapott, zúzott, roncsolt, de ide tartoznak a kémiai anyagok által okozott sérülések is. Előfordulhatnak savas vagy lúgos vegyszerek által okozott sebek, valamint égési és fagyási sérülések is.

 Terítéken a „sárga leves”?

Szerző: Dr. Sudár Zsolt

A IV. században élt kínai orvos és író, Ke Hong tett elsőként említést arról, hogy az ételmérgezést, hasmenést higított széklet beöntésével gyógyították. Ezt hívták „sárga leves”-nek. Európában a XVII. században tehenek bélpanaszait kezelték ezzel a módszerrel, majd 1958-ban dr. Ben Eiseman ismertetett egy esetet, amikor páciensének álhártyás bélgyulladását sikerült egészséges emberből nyert, folyékonnyá tett széklet beöntésével meggyógyítani.

Új adatok a WHO-tól

 A diabétesz prevalenciája nő a férfiak és stagnál a nők körében

A diabéteszről készült globális jelentés áttekintést nyújt a cukorbetegség magyarországi helyzetéről és a hazai intézkedésekről is.

 Ígéretes magyar hatóanyag a szövődmények ellen!

A diabétesz és szövődményeinek kialakulásában nagy szerepe van az oxidatív stressznek. Ezt a fogalmat 1985-ben Helmut Sies német kutató vezette be az orvosi köztudatba azonos című könyvével. Ebben írja le az oxidációs stresszt mint a szervezetben zajló oxidációs folyamatok és az ezek megakadályozását végző antioxidánsok közötti egyensúlynak az előbbiek javára történő felborulását.

 Az érbetegség rizikója – II.

Szerző: Dr. Tschürtz Nándor

Előző számunkban kezdtük ezt az érdekes és olvasmányos cikket, amelyből az érbetegségek rizikófaktorait ismerhetjük meg. Most az előző részben többször is emlegetett koleszterinről lesz szó.

V. Civil Fórum

 Az érbetegség rizikója – I.

Szerző: Dr. Tschürtz Nándor

Immár több mint fél évet ülepedett bennem a gondolat, és rendhagyó módon az érzelem is, azóta, hogy februárban Budapesten, az immár V. Civil Fórumon megoszthattam gondolataimat a hallgatósággal. Két, véleményem szerint egészségünket és életünket közvetlenül befolyásoló betegségről beszéltem… változó hatással.

 A beteget egyenrangú partnernek kell tekinteni!

Közel hatvan éve praktizál, de olyan elfoglalt, hogy csak estére tudunk időpontot egyeztetni, így is futva érkezik egyetemi órái után. Tudományos munkássága mérföldkő a diabetológia történetében; előadásai lebilincselőek, mindig újat adnak, gondolkodásra késztetők. Halmos Tamás professzorral, a Magyar Diabetes Társaság örökös tiszteletbeli elnökével beszélgettünk.

 Hipertónia cukorbetegségben – gyakori kérdések

Szerző: Prof. dr. Jermendy György

A hipertónia és a cukorbetegség (diabétesz) meglehetősen gyakran társul egymással. Egyik fajtája, a 2-es típusú (felnőtt- vagy időskori) cukorbetegség meglehetősen gyakran társul magasvérnyomás-betegséggel, egyes felmérések szerint a betegek csaknem 90 százalékában együtt lehet megtalálni a cukorbetegséget és a magas vérnyomást. Az 1-es típusú (gyermek-, serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődő) cukorbetegség esetén magas vérnyomást sokkal ritkábban, általában csak a cukorbetegség veseszövődményének kialakulásakor látunk. Érdemes néhány gyakran feltett kérdést áttekinteni ebben a témakörben.

 Amit a glomerulonefritiszről tudnunk kell, érdemes

Szerző: Dr. Bajcsi Dóra

Gyógyszeres és nem gyógyszeres megelőzés

 Vesekő, vesekőbetegség

Szerző: Dr. Horváth Csaba

A vesekő az ember ősi kísérője, már a kőkorszakban is előfordult, napjainkra azonban igazi népbetegséggé vált. Egyszeri veseköve bárkinek lehet, hazánkban azonban kétszázezernél is többen vannak azok a vesekőbetegek, akiknél – rövid, vagy akár többéves szünetekkel – ismételten képződik vesekő, többnyire mindkét vesében. Cikkünk előbb a veseköves görcsöt, majd a kőképződés módját, az ismételt kőképződésre hajlamosító tényezőket és betegségeket, végül pedig a vesekőbetegséget megszakító, ún. kőmegelőző gyógykezelés lehetőségeit mutatja be.

 Vesebetegség, vesepótló kezelés epidemiológiája

Szerző: Dr. Szegedi János

Az egészséges vese naponta kb. 180 liter szűrletet termel, amely a vesén áthaladva, térfogatában és összetételében módosul, tükrözve az étrenddel bevitt folyadék és tápanyag összetételét. A napi vizelet mennyiség 1,5–2 liter. Krónikus vesebetegség esetén a só-, vízháztartás és az ásványianyag-csere egyensúlya hosszú ideig megmarad anélkül, hogy a beteg étrendjén változtatott volna. Később, amikor a vesefunkció tovább romlik, a vese feladatait ellátni nem tudja, kialakul a krónikus veseelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség folyamán valamennyi szerv és szervrendszer működése érintetté válik. A klinikai tünetek már akkor jelentkeznek, ha a vese működését jelző glomerulus filtrációs ráta (GFR) 60 ml/min/1,73 m² alá csökken.

Nem várt mellékhatások tekintetében…

 Gyógyszereink biztonságossága

Az engedélyezés pillanatában nem feltétlenül ismert a gyógyszerek összes lehetséges mellékhatása. Főként a ritkán előforduló vagy a hosszú távú használat során jelentkező, esetleg speciális betegcsoportokat (pl. idősek, gyermekek, más betegségben szenvedők stb.) érintő mellékhatások rejtve maradhatnak a fejlesztés és a klinikai vizsgálatok során. Ennek oka, hogy a klinikai vizsgálatok többnyire rövid ideig (néhány hónap, esetleg 1-2 év) tartanak, és viszonylag kevés (néhány ezer), speciálisan összeválogatott beteg bevonásával zajlanak annak érdekében, hogy a készítmény hatásosságának vizsgálata és igazolása során a lehető legkevesebb zavaró tényező terhelje az értékelést. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) koordinálásával lehetőség van a később kiderülő mellékhatások bejelentésére, ami segíti a gyógyszerek nemkívánatos hatásaival kapcsolatos új információk felderítését és hozzájárul a gyógyszerek biztonságosabb használatához.

 Miért veszélyesebb a nők infarktusa?

Az infarktus heveny szakaszának korszerű gyógyításával (amikor az infarktust okozó koszorúérbe katétert felvezetve a vérömlenyt eltávolítjuk és a szűk érszakaszt tágítható fémháló, úgynevezett sztent behelyezéssel kinyitjuk) a szívizomelhalás következményeit jelentős mértékben tudjuk csökkenteni. Ennek következtében az infarktus okozta korai szívhalált 4 százalék alá tudtuk szorítani. Az azonnali orvosi beavatkozással a halálozási statisztikákat vezető szív- és érrendszeri csoportra jelentős csapást tudtunk mérni. Érdekes megfigyelés, hogy a férfiak esélye az infarktusból való szövődménymentes gyógyulásra nagyobb, mint a nőké. Ez azért is meglepő, mert sokáig a szív- és érrendszeri megbetegedések legfőbb haláloki tényezőjét, az akut szívizominfarktust sokkal inkább a férfiak betegségének tartották, mint a nőkének. Ugyan számos elemzés kutatta a lehetséges okokat, de az eredmények sokszor ellentmondásosak. Az adatok többsége azonban alátámasztja, hogy a nők infarktusa legalább olyan veszélyes, ha nem veszélyesebb, mint a hasonló korú férfiaké.