Orvosok üzenetei
Jó tanácsok szakemberektől
Szerző: Dr. Kántor Irén
A digitális technológia és a technológiai eszközök által összegyűjtött adatok lehetőséget adnak a betegek állapotának ellenőrzésére, az életmódi vagy a terápiás tanácsok személyre szabására, az egészségügyi ellátás minőségi korrekciójára. A felhasználók szempontjaira, a fogyasztók elvárásaira választ adó Consumer Electronic Show 2022-es bemutatóján olyan fejlesztéseket mutattak be, amelyek az otthoni eszközös betegfelügyelet jövőjét jelenthetik. A Consumer Electronics Show (CES) 2022. évi találkozóján a feltalálók tucatnyi új eszközt ismertettek, amelyekkel az emberek egészségét a mindennapok során nyomon lehet követni.
Tovább
Tények és tévhitek
Szerző: Dr. Kováts Boglárka
A fájdalom- és lázcsillapítók valószínűleg a leggyakrabban használt gyógyszereink, hiszen kinek ne fájna legalább egyszer az élete során a feje, dereka, kificamodott bokája, vagy kinek nem szalad fel egy influenza miatt a láza. Ilyenkor természetesen nyúlunk a fájdalom- és lázcsillapítóért. Azonban meglepően sok tévhittel találkozom gyógyszerészi munkám során még ezekkel a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatban is.
Tovább
Szerzők: Dr. Ádám Ágnes, Dr. Járai Zoltán
A hipertónia népbetegség. Magyarországon a felnőtt lakosság 35 százaléka magas vérnyomású, a 60 évnél idősebbek 60 százaléka érintett, a 70 év fölöttiek között minden 5 emberből 4-nek magas a vérnyomása. Ugyanakkor körülbelül 1 millió olyan ember van, aki nem tud arról, hogy magasvérnyomás-betegségben szenved. Tehát törvényszerű, hogy előbb-utóbb szinte mindenkinél megjelenik a magas vérnyomás. A Földön a hipertóniás betegek száma 1,13 milliárd, de 2025-re várhatóan 1,5 milliárd lesz.
A magas vérnyomás társadalmi szinten a legjelentősebb szív- és érrendszeri rizikótényező. Magyarországon a nők 51 százaléka, a férfiak 41 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ez az európai átlagnak körülbelül a két és félszerese. A hipertónia okozta szívbetegség miatti rokkantság számában nők esetében a negyedik, férfiak esetében a harmadik helyen található Magyarország. Ennek az is következménye, hogy Magyarországon a születéskor várható élettartam (75,7 év) körülbelül 5 évvel kevesebb, mint az Európai Unió átlaga.
Tovább
Dr. Wittmann István professzor urat, a Magyar Diabetes Társaság elnökét kérdeztük: véleménye szerint miért jó, miért fontos a Dunántúli Diabetes Hétvége? Mi az, ami 25 éven át képes volt életben tartani?
Tovább
Szerző: Dr. Fejes Imola
Ebben a rovatban néhány friss, nemzetközi, tudományos kutatási eredményt ismerhet meg a kedves olvasó a magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia), valamint a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségekkel kapcsolatosan. Igyekszünk a nemzetközi tudományos cikkek üzenetét – melyek a mindennapi életben is hasznosak lehetnek – érthető, hétköznapi nyelven átadni.
Tovább
Korai artériás öregedés
Szerző: Dr. Benczúr Béla
2016 márciusában futottam életem első félmaratonját, a Roma-Ostia félmaratont Olaszországban. Sokezer idősebb-fiatalabb futó között volt egy idős úr, akit egy jóval fiatalabb futó utolérve megkérdezett: Quanti anni hai? Settanta due – hangzott a válasz, vagyis – Hány éves ön? Hetvenkettő. Az idős futó nem nézett ki többnek hatvannál.
Tovább
Az Alapítvány a Cukorbetegekért és a Veszprém Megyei Diabetes Egyesület az I. Dunántúli Diabetes Hétvége (DDH) megrendezésének 20. évfordulójára 2011-ben Pannon Diabetes Díjat alapított. A díjat egy, a Dunántúlon dolgozó, a cukorbetegek ellátásában kimagasló szakmai és emberi teljesítményt nyújtó orvosnak és egy nővérnek vagy dietetikusnak ítélik oda az alapítók. Az alapítók a díj alapításával nagyrabecsülésüket kívánják kifejezni a cukorbetegek közvetlen ellátásában dolgozó orvos, nővér, dietetikus kollégáknak, szeretnének hozzájárulni az orvoslás megbecsülésének helyreállításához. Eddig Pannon Diabetes Díjban részesült prof. dr. Simon Kornél és Bosits Istvánné (2011), dr. Pátkay József és Szabó Gyuláné (2013), dr. Baranyai Marietta és a Törp program (2015), dr. Strényer Ferenc és Hegedüs Marianna (2016), dr. Bujtor Zoltán és Kovács Éva (2017), dr. Erényi Ottó és Stáhlné Tausz Katalin (2018), dr. Sudár Zsolt és Forrás Béláné (2019), dr. Késmárki Nóra és Tuifel Andrea (2020), dr. Dezső Enikő és Keserű Sándorné (2021). A díjat az idei évben dr. Fulcz Ágnes és Túri Beáta vehette át. A DDH 25 éves jubileuma alkalmából idén Pannon Diabetes Életmű Díjak is átadásra kerültek, dr. Oroszlán Tamás és dr. Hidvégi Tibor vehették át a kitüntetést. A kitüntetettekkel Herth Viktória beszélgetett.
Tovább
Szerző: Dr. Domboróczki Zsolt
Az idős ember krónikus betegségeinek hatékony és biztonságos kezelése a sikeres öregedés alapvető feltétele. A cukorbetegség vonatkozásában ez egyénre szabott, a páciens adottságainak és elvárásainak megfelelő diétát, életmódot, antidiabetikum- és inzulinválasztást jelent.
Figyelembe véve a társuló betegségeket, a gyógyszer-mellékhatások és ellenjavallatok gyakori előfordulását, kiemelten fontos a terápia kockázatainak csökkentése, mindenekelőtt az alacsony vércukor miatti rosszullétek elkerülése. A beteg állapota meghatározza a vércukor és ezzel együtt a vérnyomás és a vérzsírok céltartományát is, egyaránt kerülendő a túl- és az alulkezelés. A gyógyszer- és inzulinkészítmények, valamint az önellenőrzés eszközeinek fejlődése lehetővé teszi a diabetológia idősgyógyászati oldalának fejlődését is.
Tovább
Szerző: Dr. Móczár Csaba
A terhességben előforduló leggyakoribb kóros állapot a magas vérnyomás, amely együtt járhat számos terhességi kórképpel és a magzat fejlődési zavarával. Éppen ezért nagyon fontos a terhesgondozás során minél hamarabb felismerni a hipertónia fennállását, és elkezdeni a terhes asszonyok ilyen irányú gondozását.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
Magyarországon már minden ötödik ember betöltötte hatvanadik életévét. Az időskor a WHO felosztása szerint több szakaszra bontható az élettani sajátosságok alapján – 50–60 év: áthajlás kora, 60–75 év: idősödés kora, 75–90 év: időskor, 90 fölött: aggkor, 100 év felett: matuzsálemi kor. A vérnyomás kezelésekor fontos szempont a páciens életkora, mert megjelennek olyan tényezők, amelyeket a kezelés beállításakor figyelembe kell venni, pl. társbetegségek, a szociális helyzet alakulása, a férfiak és a nők eltérő időskori hormonális változása. Esetenként más lehet az időskor elején járó és a magasabb életkorú betegeknek kijelölt célérték is.
Tovább
Betekintés a műhelytitkokba… Ismerkedjünk meg a tudományos gyógyítás módszertanával!
Szerző: Dr. Ádám Ágnes
Nap mint nap találkozom olyanokkal, akik munkánkat valamiféle ötletelésnek tartják, gyógyításunkat nem komoly szabályok által irányítottnak. Pedig az! Tevékenységünket szakmai irányelvek, módszertani levelek határozzák meg, ezek figyelembevételével, ismeretében, mint követendő váz, alap, kell dolgozzunk. Az egyénre szabott lehetőségek persze adottak és lehetségesek. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert sok az internetről „leszedhető” információ, sokan már-már gyógyítónak hiszik magukat. Ez veszélyes út, mert az orvoslás ennél sokkal sokrétűbb, bonyolultabb, kifinomultabb tudomány. Pici különbségek más-más diagnózist rejtenek, más-más teendővel.
Már régen dédelgetem azt az ötletem, hogy megírom a magasvérnyomás-betegség szakmai irányelvének leegyszerűsített, közérthető változatát. Alább ezt olvashatják! Remélem, hasznukra lesz!
Tovább
A major depresszió százezrek életét keseríti meg Magyarországon is. Az idén megjelent közpolitikai összegző tanulmányból azt is megtudhatjuk, mekkora többletterhet ró a társadalomra. A tanulmány elkészítésében számos szakember és szervezet vett részt a Magyar Pszichiátriai Társaság szakmai vezetésével. A depresszióval összefüggő társadalmi-anyagi teher 362 milliárd forint, ami nagyobb, mint a hipertónia, asztma, reumatoid artritisz és az oszteoporózis miatti kiadások összesen.
Tovább
Szerző: Dr. Oláh Ilona
A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége keddenkénti online DiabPONT továbbképző programjában a közelmúltban dr. Oláh Ilona csepeli háziorvos–diabetológus, a Magyar Diabetes Társaság Háziorvosi Munkacsoportjának elnöke arról beszélt, hogy a cukorbetegek gondozásában hol a háziorvosok helye.
Tovább
Szerző: Dr. Bakó Barnabás
A diabetes mellitus latin kifejezés, magyar fordítása „mézédes húgyár”, ami arra utal, hogy a korabeli orvosok erre a betegségre a vizelet nagy mennyiségét és annak édes ízét tartották jellemzőnek (laboratóriumi háttér hiányában a vizsgálók csak érzékszerveikre hagyatkozhattak). Elődeink azt is megfigyelték, hogy a szabad téren elhelyezett vizeletre rászálltak a darazsak, ami szintén a magas cukortartalmat igazolta.
Az agyalapi mirigy hátsó lebenyében termelődő antidiuretikus hormon (ADH) hiánya szintén nagy mennyiségű vizelet ürülésével jár, de a vizelet cukrot nem tartalmaz. Ezt a betegséget megkülönböztetésül diabetes insipidusnak („íztelen húgyár”) nevezték.
Tovább
Szerző: Béki János
2021 szeptemberében tartotta kongresszusát a Magyar Hypertonia Társaság, lapunk megjelenésének támogatója. A szakmai, tudományos előadások mellett a közgyűlés keretében vezetőségválasztásra is sor került a 2021–2025 közötti időszakra. A szervezet rendkívül aktív, a taglétszám növekvő: a 2018 tavaszán regisztrált 751 tagból mára 1097 lett, újjászerveződtek a munkacsoportok, jelenleg 15 dolgozik a társaságon belül. Számos tevékenységük a páciensek edukációját, a minél hatékonyabb betegellátást segíti, ezekről kérdeztük a tudományos program szünetében Járai Zoltán professzort, a Magyar Hypertonia Társaság elnökét, valamint dr. Nemcsik János főtitkárt.
Tovább
