Orvosok üzenetei
Szakemberek tanácsai
Szuri Kata és Szuri Peti kalandos féléve
Orvostanhallgatóként kezdtem foglalkozásokat tartani a Szurikáta Alapítványnál, ma már háziorvos-rezidensként folytatom a koordinátori munkát. Nem szerettem volna elszakadni az alapítványtól, hittem benne, hogy amit teszünk, azzal rengeteg gyereknek segítünk.
Tovább
A cukorbetegek életminősége
Az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően napjainkban a védőoltásokat tekintjük a fertőző betegségekkel szembeni védekezés leghatékonyabb módszerének.
Tovább
Nem mindegy, hogyan, mikor, mit és mennyit…
Szerző: Dr. Körner Anna
Az 1-es típusú diabétesz kezelésének három alappillére az inzulin, a diéta és a testmozgás. Széles körben elterjedt nézet, hogy a rendszeres testmozgás és a megfelelő diéta segít a jó anyagcserekontroll elérésében és fenntartásában, az egészség megőrzésben, és javítja az életminőséget.
Tovább
Szerző: Dr. Nagy-Szakáll Zsuzsanna
Mit kell tudni a laboratóriumi beavatkozásokról? Hogyan készüljünk fel a laborvizsgálatokra cukorbetegen? Feltétlenül éhgyomorra kell mennünk? Ha igen, akkor hogyan tudjuk ezt megoldani? Be kell adnunk ilyenkor is az inzulint a szokott időben akkor is, ha nem ehetünk a vérvétel előtt? Igényel-e a laboratóriumi vizsgálat egyéb előkészítést és odafigyelést cukorbetegen, mint általában?
Tovább
Gyermekdiabétesz Nap 2019
A XIV. Országos Gyermekdiabétesz Napon különleges figyelem és tisztelet vette körül a 82 esztendős dr. Szabó László főorvost, a nap ötletgazdáját, aki megnyitó beszédében elmondta: olyan alkalmat akartak teremteni, ahol a szakma és az érintett sorstársak találkoznak, hogy megbeszélhessék, milyen feladatokat kell megoldani, mit tehetnek közösen a cukorbeteg gyermekekért. Éltünk az alkalommal, hogy az idős orvos életútját bemutassuk olvasóinknak, hisz keveseknek adatik meg olyan hosszú visszatekintés a gyermekdiabetológia fejlődésére, mint neki.
Tovább
Magazinunk születésnapi rendezvényén vicces vetélkedőn mérte össze „tudását” öt diabetológus. Egyik feladatul emlékezetes vagy vicces történetet kellett mesélniük. A jelen lévő közönség élvezte a sztorikat. Azért, hogy önök se maradjanak ki a „buliból”, megkértük a versenyzőket, írják le a történeteket. Elsőként dr. Neuwirth Gyula debreceni doktor úr kedves sztorijai olvashatóak.
Tovább
B12-vitamin-hiány és megoldása
A B12-vitamin – más néven kobalamin – fontos szerepet játszik szervezetünk számos biokémiai folyamatában, hat például a vérképzésünkre, az idegrendszerünkre, többek között a gerincvelő egészségére és a szellemi képességekre is…
Tovább
A hipoglikémia akut tünetei és késői szövődményei
Szerző: Prof. dr. Halmos Tamás
A kétezres évek első évtizedének végére általánosan elfogadottá vált a cukorbetegek normoglikémiára (az egészséges emberét megközelítő vércukorértékekre) törekvő kezelése a kis- és nagyér-szövődmények megelőzése, illetve mérséklése céljából. A Diabetes 2010/2. számában megjelent cikkhez a szerző „mai üzenetet” is mellékelt.
Tovább
Szerző: Dr. Rakk Erika
Az előző cikkben részletesen bemutattam a kezelés alapját képező metformin hatóanyagot. Most sorra veszem a metformin mellé kombinációban adható gyógyszereket.
Tovább
Dr. Varga Péter 10 éves kórházi munkáját adta fel, hogy háziorvos legyen Zuglóban. Időközben megszerzett önkormányzati képviselőségét is felhasználva számos területen igyekezett javítani a zuglói lakosok egészségi ellátását, bővíteni lehetőségeik körét. Egyik ilyen kezdeményezésére alakult a lisztérzékenyek Cöli-klubja. Az idevezető úton kalauzol el bennünket a cikkben.
Tovább
Szerző: Dr. Matos Lajos
Sokan és sokat utazunk. Ha tudjuk, hogy minden harmadik-negyedik felnőttnek magas a vérnyomása, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy sokunk egyik állandó útitársa a hipertóniabetegség. Ezt figyelembe venni minden indulás előtt, utazás alatt és után – szó szerint – életfontosságú lehet.
Tovább
Szerző: Dr. Benczúr Béla
A magas vérnyomás, a hipertónia az egyik leggyakoribb szív-érrendszeri rizikótényező, amelynek számos szervi szövődménye alakulhat ki. A hipertóniára joggal mondhatjuk, hogy „néma gyilkos”, hiszen világszerte 10 millió haláleset írható közvetlenül a hipertónia számlájára, több, mint a cukorbetegség (évi 5 millió haláleset) és a dohányzás (3 millió haláleset) áldozatainak a száma együttvéve, és sajnos a páciensek felénél nem diagnosztizálják időben a betegséget. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Hipertónia Társaság 2017 óta májust a vérnyomásmérés hónapjának szenteli (MMM: May Measurement Month) annak érdekében, hogy minél több olyan egyénnek mérjenek vérnyomást, aki nem tudott a hipertóniájáról. A mozgalomhoz a Magyar Hypertonia Társaság is csatlakozott, hiszen a hipertónia hazánkban a felnőtt lakosság közel felét, legalább 3,5–4 millió embert érint.
Tovább
Miközben a hazai várható élettartam 5 évvel alacsonyabb az európai uniós átlagnál, a magyarok a 76,2 évvel jelentősen elmaradnak a környező országok 78–82 éves átlagától is. A kedvezőtlen mutatók egyértelmű versenyhátrányt okoznak Magyarország számára. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) ezért hárompontos javaslatcsomaggal támogatja a Kormány korszerű egészségügyet és hatékony gyógyszerpolitikát célzó munkáját. Ennek értelmében a gyógyszerkassza 40 milliárd forintos megerősítésére, a gyógyszerbefogadások bürokratikus elemeinek lebontására, valamint a gyógyszeripart érintő különadók egészségügy érdekében történő felhasználására van szükség.
Tovább
Hol, mikor és hogyan?
Szerző: Prof. dr. Kékes Ede
A vérnyomásmérés olyan szükségszerű dolog a civilizált országokban élők számára, mint a rendszeres fogmosás. Mérnünk akkor is kell – talán ez a fontosabb –, ha semmi panaszunk nincs. A vérnyomás akár csak kismértékű emelkedése megterheli szervezetünket és belső szervi károsodásokat idéz elő.
Tovább
A hétköznapi életünkben is tapasztaljuk, hogy a technológiai fejlődés elérte a gyógyászatot is. Legtöbbször az eszközök „okos” voltával, azok fejlődésével találkozunk. A diabetológia is elérte azt a technikai fejlődési színvonalat, amikor már a mindennapi életben megkerülhetetlenné váltak azok a technológiai eszközök, döntési mechanizmust támogató rendszerek, amelyek az orvos vagy a beteg mindennapi életét megkönnyítik. A technológiai fejlődés megállíthatatlan, a kérdés az, hogy ki mennyire nyitott ezekre a megoldásokra, akarja-e és mennyire mélyen megtanulni, alkalmazni ezen eszközöket. Hiszen legyen szó bármilyen jó eszközről, rendszerről, ha nem használjuk, nem építjük be a mindennapi életünkbe, munkánkba, akkor az komoly hátrányt eredményezhet a gyorsan fejlődő, egyre inkább technológia által vezérelt világunkban.
Tovább