Orvosok üzenetei
Jó tanácsok szakemberektől
Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva
Napjainkban egyre többet hallunk a laktózintoleranciáról. Magyarországon a laktózintolerancia a lakosság 15–20 százalékát érinti. A laktózintoleranciát a laktáz enzim hiánya vagy csökkent termelődése okozza. A tejcukor-érzékenység nem betegség. Nem a tejcukor által kiváltott allergiás reakció, hanem a tejcukor (laktóz) felszívódási zavara, ezért helyesebb laktózfelszívódási zavarról, laktóz-malabszorpcióról beszélni. A felszívódási zavarok (malabszorpció) olyan rendellenességek, amelyek az emésztés során az alkotórészeire bontott tápanyagok felszívódásának károsodásával járnak, ennek következtében csökken vagy akár teljesen meg is szűnik az érintett tápanyagok felszívódása, hasznosulása.
Tovább
Szerző: Dr. Remport Ádám
Nagy megkönnyebbülés a család számára a sikeres veseátültetés – aki a családban súlyos vesebeteg volt, végre az egészségesekhez hasonló életet élhet. Erre a műtétre akkor szorul valaki, ha a veséi végleg felmondták a szolgálatot, ez többnyire sokéves vesebetegség után következik be. Aki szerencsés, még a veseműködést pótló kezelés – dialízis – elkezdése előtt részesülhet élődonoros veseátültetésben, ha van valaki, aki egészséges és a két veséje egyikét segítségképpen felajánlja. Ez a lehetőség persze később a dialízis mellett is mindig nyitva áll. Ma Magyarországon már minden tizedik műtét élő donorból történik. Akinek nincs ilyen lehetősége, agyhalott donorból származó veséhez juthat pár éven belül a 8 ország donorkórházait és transzplantációs központjait tömörítő Eurotransplant várólistájának segítségével. A vesebeteg életben maradását addig a vérből közvetlenül végzett hemodialízis (ezt fordították régebben németből „művesekezelés”-nek) vagy a hashártya szűrőképességét felhasználva a hasüregben napi többször cserélt oldat segítségével a peritoneális dialízis tudja biztosítani.
Tovább
Szerző: Dr. Havasi Anett
A vesék tartós károsodása nyomán kialakult idült vesebetegség a cukorbetegekkel összemérhető hányadát érinti a magyar népességnek, népbetegségként tartjuk számon. A felismerésére és főleg a kezelésére fordított jelentős források ellenére a betegek számára sok esetben évtizedekig tartó életvitel-változást, életminőségük romlását okozza, megváltoztatva a családi viszonyokat, munkaképességet, szociális kapcsolatokat. Egy nefrológiai gondozóba kerülő beteg, aki először hall vesebetegségéről, vagy speciális gyógyszer elrendelését várja az orvosától – amelyről tudjuk, hogy a legtöbb, vesebetegséghez vezető állapot esetén nem áll rendelkezésünkre –, vagy hamar úrrá lesz rajta a művesekezeléstől való rettegés. Aki ezeken az első, sokkoló gondolatokon túl tud jutni és megfogalmazódik benne a „hogyan tudok segíteni magamon?” érzés, azoknak szólnak a következő sorok. Az érdeklődők megérthetik, miért is működik hatékonyan a vesekímélő, fehérjeszegény diéta, és hogyan lehet a hatását még inkább fokozni a veseműködés megőrzésének érdekében.
Tovább
Szerző: Prof. dr. Reusz György
A hashártya mögötti területen csendesen megbúvó, páros szervünk, a vese óriási biológiai tartalékokkal rendelkezik. A romló vesefunkcióhoz vezető vesebetegségre nagyon gyakran csak igen előrehaladott állapotban derül fény, mert a működészavar ritkán okoz látványos tüneteket, illetve a maradék veseszövet nagyon hosszú ideig tudja kompenzálni a kieső funkciót. Ez a megállapítás minden életkorra igaz, de különösen igaz ez a gyermekkorra, ahol a beteg sokszor még elmondani sem tudja a panaszait, azok fennállására a szülőknek és az orvosnak kell rájönnie.
Tovább
Gyakorta felmerülő kérdések
Szerző: Prof. dr. Jermendy György
A cukorbetegséghez gyakran társul hipertónia. A fiatalkorban kezdődő, inzulinkezelést szükségessé tévő 1-es típusú cukorbetegségben vérnyomás-emelkedést elsősorban akkor látunk, ha veseszövődmény kezd kialakulni. Ebben a betegségtípusban a vesekárosodást a vérnyomás emelkedése, a vizeletben a fehérjeürítés fokozódása és a vesefunkciót jelző laboratóriumi paraméterek romlása jelzi. Szerencsére ez a szövődmény az 1-es típusú cukorbetegeknek csak kis hányadát érinti, a kialakulásra hosszabb betegségtartam és nem megfelelő kezelés esetén számíthatunk. Ezzel ellentétben a felnőtt- és időskorban kezdődő 2-es típusú cukorbetegségben a hipertónia a betegek kb. 80–90%-ában megjelenik, az már a cukorbetegség felismerésekor, sőt, annak kórmegelőző állapotaiban is észlelhető. A vérnyomás emelkedését (a cukorbetegség kialakulásával együtt) az elhízás, a stressz, gyakran a feszített munka, a rendszertelen életvitel, a váltott műszakban való dolgozás elősegíti. Ugyanakkor 2-es típusú diabéteszben is kialakulhat a cukorbetegség veseszövődménye, amelynek egyik kísérő jelensége a hipertónia lehet.
Tovább
A hipertóniás betegek ellátása a családorvosi gyakorlatban
Szerző: Dr. Nemcsik János
A hipertónia a halálozás és a rokkantsággal járó életévek vezető oka. Az Egyesült Államokban több szív-érrendszeri halálesetért tehető felelőssé, mint bármely más befolyásolható rizikófaktor, és a dohányzás után a második helyen áll a bármilyen okból bekövetkező halálozás megelőzhető okainak listáján. A helyzet hazánkban sem különbözik. Epidemiológiai adatok alapján Magyarországon hozzávetőlegesen 3,5 millió hipertóniás személy él, és ez az igen magas előfordulás jelentősen hozzájárul a hazai rossz szív- és érrendszeri halálozási mutatóhoz.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
A szív- és érrendszeri eredetű halálozás elsődleges kockázati tényezője a túlsúlyosság, a zsíranyagcsere-zavar (a vér triglicerid- és koleszterinszintjének emelkedése tükrözi), az emelkedett vérnyomás, együttesen a metabolikus szindróma. Magyarországon 3–3,5 millió hipertóniás egyén él, a felnőtt magyar nők és férfiak több mint 40 százaléka túlsúlyos (BMI: 25–29,9 kg/m2), 20 százaléka elhízott (BMI >30 kg/m2). Az extrém elhízásban szenvedők (BMI >40 kg/m2) száma mintegy 200 000 főre tehető (esélyük a hirtelen szívhalálra 40-szeres). A vérnyomás és a koleszterinszint optimális értéken tartása meghatározó jelentőségű. Az emelkedett koleszterinnel élők száma hazánkban egy hazai felmérés alapján 1,8 millió. A magas koleszterinszint leggyakoribb oka az elhízás, a cukorbetegség és az alkoholfogyasztás.
Tovább
Bólusvariációk és pumpakezelés
Az inzulinpumpa-kezelés és a penes kezelés közti egyik legfőbb különbség, hogy a pumpa lehetővé teszi az étkezéshez és a vércukor rendezéséhez (korrekciójához) adott bólusok beadási módjának variálását. Ahhoz, hogy a pumpakezelés adta lehetőségeket kihasználjuk, ezen bólustípusok bátor próbálgatása javasolt.
Tovább
Gondolatok a 2017-es orvosi Nobel-díj kapcsán
Szerző: Dr. Bakó Barnabás
2017-ben három amerikai tudós kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért. A cirkadián ritmust napszaki biológiai ritmusnak fordíthatjuk, a kifejezés latin eredetű, a circulus (kör) és dies, diei (nap) szavakból származtatható.
Az illetékes bizottság indoklása szerint Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young felfedezései rávilágítanak arra, hogy az élőlények biológiai ritmusa miként alkalmazkodik a Föld forgásához. A földi élet ugyanis a bolygó forgásához, a nappal és éjszaka változásához igazodik. Az élőlények napszakokhoz való alkalmazkodása régóta ismert.
Tovább
Az őszi-téli hónapokban jelentősen megnő a felső légúti hurutos megbetegedések száma. Gyakoriságban a nátha vezet, amely az orrnyálkahártya gyulladását jelenti. Az esetek legnagyobb része vírusos eredetű. Több száz olyan vírust ismerünk, amely náthát okozhat. Egy-egy vírusfertőzés lezajlása után a többi vírus ellen nem alakul ki védettség, valamint ezek a vírusok igen elterjedtek, így érthető, hogy miért olyan gyakori betegség gyermekkorban a nátha.
Tovább
„Rendszeres mérések nélkül nincs megfelelő vércukorkontroll.” Számtalanszor mondjuk ezt a mondatot, a gondozottjainknak már a könyökén jön ki, bármennyire igaz is. A technológia fejlődésével újabb és újabb eszközök és lehetőségek jelentek meg a diabétesz kezelésében, de a „jó öreg” vércukormérés maradt… A mai korszerű vércukormérő készülékek össze sem hasonlíthatóak az 5-10-15 évvel ezelőtti modellekkel, jelenleg sokkal kevesebb vérből sokkal kevesebb idő alatt sokkal pontosabb értékeket kapunk, mint korábban. Ezek fontos tények, azonban szeretnék egy pár gondolatot írni arról, hogy milyen területen tudnak még többet a mai készülékek.
Tovább
Barátságtalan páros
A diabétesz diagnózisa után néhány héttel vagy hónappal sok család kénytelen azzal szembesülni, hogy az amúgy is nehezen elfogadható és betartható diabéteszes diéta mellé újabb korlátozás szakad a nyakukba: gluténmentes diétát kell kezdeni a cöliákia (lisztérzékenység) szűrővizsgálat pozitivitása miatt. Túl a kilábalás fázisában érkező rossz hír pszichés hatásán, ez az újdonság bizony a családi kasszát is jelentősen megterheli.
Jogosan merül fel ilyenkor számos kérdés: biztos, hogy lisztérzékeny (cöliákiás) a gyermekem, hiszen semmilyen erre utaló tünete nem volt; miért pont az én gyermekemnél fordul elő két ilyen ritka betegség egyszerre; feltétlenül szükséges ebbe a megterhelő második diétába is belevágni?
Tovább
Az 1-es típusú diabetes mellitus gyakorisága növekszik, ugyanakkor a kórkép jelentkezési ideje egyre fiatalabb korra tolódik. Az eddig gyermekekben-ifjakban kevéssé észlelt, inkább a fiatal felnőttkorban jelentkező késői szövődmények tizenéves korban való megjelenését vizionálják. Ezért minden érintettben egyre jobban kell hogy tudatosuljon, hogy a szövődmények ellen már gyermek- és ifjúkorban meg kell kezdeni a küzdelmet. Természetes ugyanakkor, hogy a gondozóknak is kellő figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre, esetleg a kezelésre.
Tovább
A téma azzal is kezdhető, hogy a fajfenntartási ösztön a legalapvetőbb biológiai ösztönök egyike, mondhatnánk, az ösztönök közül az egyik legfontosabb. Osztódik az amőba, növekszik a mohatelep, a tölgyfa elhullajtott magjából új fa nő ki, szaporodik a katicabogár (sajnos a szúnyog is).
A „magasabb rendű” fajokban kialakul az utódról való gondoskodás is: a hal oda rakja íváskor az ikráját, ahol a kikelő kishalak kevésbé vannak kitéve a ragadozók falánkságának. A legtöbb madár esetében a kikelő fiókákat együtt etetik a szülők. Sőt azt is minden tavasszal élvezettel nézegetem, ahogy a diófám egyik ágába vájt mélyedésbe helyezi a harkály-anya a diót, és itt tanítja a fiókáját arra, hogyan kell feltörni azt. Az emlősök nőstényei nemcsak szoptatják a kicsinyeket, hanem sok mindenre meg is tanítják őket. Nézd meg egyszer a neten, hogyan tanítják a medvék a bocsokat a lazacfogásra!
Tovább
Szerző: Dr. Szabó Noémi
Fiatal nők gyakran fordulnak hozzám amiatt, hogy – mint mondják – rettegnek az emlőráktól, de nem tudnak szűrésre járni, mert a szűrőállomások fiatal koruk miatt nem fogadják őket.
Tovább
