Miért alkalmazzuk a mindennapiorvosi gyakorlatban?

 A 24 órás vérnyomásmérés

Szerző: Dr. Barna István

Magyarországon a Meditech Kft. 1990-ben fejlesztette ki az első 24 órás vérnyomásmérésre is alkalmas műszerét (ambulatory blood pressure monitoring – ambuláns vérnyomásmérő monitor), az ABPM-01, majd 1993-ban az ABPM-02 típusú vérnyomásmérő készüléket, amely hazánkban a legelterjedtebb automata programozható ambuláns vérnyomásmonitor. A folyamatos fejlesztések eredményeként ma már az APBM-04, ABPM-05 és ABPM-06 készülékeket alkalmazzuk a mindennapos gyakorlatban.

 Életed ritmusa

A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hetét (Global Atrial Fibrillation Aware Week) minden év novemberében rendezi meg az angol Atrial Fibrillation Association. A tematikus hét fő célja figyelemfelhívás a betegség időben történő felismerésére és mielőbbi kezelésére.

Távelérés a személyes találkozás helyett

 Hipertóniagondozás a világjárvány idején

Szerző: Dr. Nemcsik János

Az orvosok betegekkel való nem személyes találkozáson alapuló kapcsolattartását szaknyelven telemedicinának hívják, most a közérthetőség kedvéért nevezzük távelérésnek. A távelérésnek több módja van, attól is függően, hogy az orvos-beteg találkozás egy időben vagy időbeli különbséggel történik. Valós idejű módja a beteggel való telefonos konzultáció, az audio- és videokommunikáció, míg időbeli különbséggel történik a különböző egészségügyi adatok tárolása és továbbítása, egy adott paraméter távmonitorozása (és azok későbbi továbbítása), az e-mailben történő tanácsadás vagy akár az interneten elérhető, orvosi témájú hanganyagok meghallgatása. Természetesen a különböző módszerek kombinálása is lehetséges, például e-mailes adattovábbítást követően azok telefonos megbeszélése.

 Diabéteszes gyermekek óvodai és iskolai ellátása

Az 1-es típusú cukorbetegség a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek pusztulásával járó autoimmun betegség, amelyben a szervezet a számára szükséges inzulin pótlását külső forrásból igényli. A diabétesz tehát egyfajta anyagcsere-betegség, élethosszig tartó, folyamatos ellátást igénylő állapot, amely akár már csecsemőkorban is diagnosztizálásra kerülhet, így az érintett életét már kisgyermek korában is alapvetően befolyásolhatja. Mivel a gyermekek nem önállók, csecsemőkorban és korai gyermekkorban a cukorbetegségük ellátása a szüleik és az őket gondozók közvetlen napi feladata. Később, amikor bekerülnek a köznevelési-közoktatási rendszerbe, ellátásukhoz az intézményekben eltöltött időben az ottani dolgozók aktív részvétele is szükséges.

 Szülői motivációk a szenzor- és pumpahasználat választásában

Amint egy gyermeket 1-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizálnak, azonnal megkezdődik az inzulinterápia, amely onnantól a család életének részévé és a mindennapok velejárójává válik. Napi rutinfeladat lesz az inzulin beadása és a vércukorértékek meghatározása. Ezek a tevékenységek különböző eszközök használatát igénylik, és a gyermekeket gondozó szülők, családtagok az orvossal egyeztetve döntenek arról, hogy mit válasszanak az inzulin adagolására és a vércukorértékek megállapítására.

 Ketonok, ketózis, ketoacidózis

Szerző: Dr. Körner Anna

 A metabolikus szindróma és a COVID-19 ölelkezése

Szerző: Dr. Ádám Ágnes

A metabolikus szindróma civilizációs népbetegség, számos betegséggel kapcsolatba hozható, ezért szűrése, megelőzése, a jelen lévő elemeinek a kezelése kiemelkedő feladat.
A COVID-19-cel kapcsolatban egyre gyűlő adatok azt bizonyítják, hogy a metabolikus szindróma számos eleme kockázati tényező a betegség kimenetelét tekintve. A magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rák nem csupán társbetegségek, együtthatásuk súlyosabb betegséglefolyást eredményez.

 A cukorbetegség szív- és érrendszeri szövődményei

A cukorbetegség a világon több mint negyedmilliárd embert érint, és szövődményei révén rontja az életminőséget és az élettartamot. A szövődmények elsősorban a cukorbetegséggel járó fokozott érelmeszesedés következményei.

 Sok múlik az ápolókon!

Szerző: József Attila

2020-ban a Diabétesz Világnapja az ápolók szerepére koncentrált, hiszen a cukorbetegség megelőzésében és kezelésében legalább akkora szerepük van, mint a diabetológusoknak. Az egészségügyben dolgozók több mint fele szakápoló, akik kiemelkedő munkát végeznek. A diabétesszel és a diabétesz előállapotaiban élők egyaránt rá vannak utalva az ápolók segítségére.

 Beszélgetés az MDT elnökével, dr. Kempler Péterrel

Szerző: Herth Viktória

„Hazánkban a II. világháború befejezése után, a súlyosan tönkretett infrastruktúra ellenére már az 1950-es években szerte az országban spontán alakultak olyan gyógyító létesítmények klinikákon, kórházakban, rendelőintézetekben, sőt néhány körzeti orvosi rendelőben is, ahol a diabétesszel kiemelten kezdtek foglalkozni. Figyelembe véve, hogy ezek a kezdeti próbálkozások egy lényegében zárt társadalomban történtek, ahol a »nyugati« hasonló mintákat nem volt egyszerű követni, a szakmai »pionírok« megérdemlik az utókor csodálatát és elismerését” – írta dr. Halmos Tamás professzor a Magyar Diabetes Társaság történetét bemutató könyv ajánlójában.
Az 50-dik évforduló alkalmából megjelent, 60 szerző írását tartalmazó kiadvány szerkesztői dr. Kempler Péter és dr. Winkler Gábor.

 Mégis kinek a betege?

Szerző: Dr. Antalics Gábor

 Életmód Orvostani Társaság

Az életmódorvoslásnak (lifestyle medicine) nevezett új, interdiszciplináris egészségügyi szakterület alapvetően az életmód okozta egészségkárosodások kivédésével, megelőzésével és kezelésével foglalkozik. Létjogosultságát az adja, hogy ma a megbetegedési és halálozási listákon vezető szerepet betöltő betegségek nagy részének kapcsolata van az életmóddal, kialakulásuk életmódváltással megelőzhető vagy késleltethető, súlyosságuk, lefolyásuk kedvezően befolyásolható. Az életmódorvoslás több problémára is megoldást kínál, hiszen a megelőzést támogatja, és a páciensre helyezi a hangsúlyt. Gyakorlatilag nincs olyan szakterülete az orvostudománynak, ahol nem játszik szerepet az életmód legalább egy gyakori betegségnél, így minden szakterület érdeklődésére számot tarthat az életmódorvoslás.

Dr. Ádám Ágnes

 Előszó

Szerző: Dr. Ádám Ágnes

 Nyitás a digitalizáció felé az egészségügyben

Szerző: Katona József

A COVID-járvány hosszú távú hatásait még nem ismerjük, de számos kártétele mellett legalább egy pozitív következménye lesz: az eddiginél nagyobb szerepet és elismerést kaphat a távkonzultáció a gyógyításban. Így nem lesz szükség személyes orvos-beteg találkozásokra akkor, ha a terápia szempontjából más megoldások is megfelelnek.
A járvány során ezt a fertőzési kockázat mérséklése kényszeríti ki, de az új technológiák használata óvhatja mindkét felet az idejük elfecsérlésétől is.

 Az alapbetegségünkre is ügyeljünk!

Az utóbbi hónapok eseményei arra kényszerítettek mindenkit, hogy a megszokottól eltérően élje a mindennapjait. Fokozottan kellett és a jövőben is szükséges figyelniük az egészségükre azoknak, akikre a vírus különösen veszélyes. De nemcsak a koronavírus elkerülésére kell ügyelni, hanem az általános egészségi állapotunkra, a meglévő alapbetegségünk szinten tartására is.