Miben számíthatunk a gyógyszerészre és a patikákra?

 A gyógyszerek kiváltása

A cukorbetegek életében a diabetológus, dietetikus és a háziorvos mellett állandó pont a gyógyszertár is, amely ideális esetben nem csak egy megálló, listával a kezünkben, a bevásárló körútunkon. A törvény is mint egészségügyi szolgáltatót nevezi meg a gyógyszertárat, és szerencsére a munkám során is azt látom, hogy a patikába betérők számítanak a szakértelmünkre, tanácsainkra.

 Szurikáta szenzor- és inzulinpumpa-edukációs nap

Szerző: Tóbiás Lilla

A folyamatos cukormérő szenzorok és inzulinadagoló pumpák előnyeiről és helyes használatukról tartott edukációs napot februárban a Szurikáta Alapítvány, bemutatva az új Guardian szenzort és a Minimed 780G inzulinpumpát.

Új utak a sebgyógyításban – Hyiodine

 A legmélyebb sebeket is gyógyítja

Ki ne szenvedne olykor attól, hogy nehezen gyógyul a sebe? Esetleg időlegesen begyógyul, aztán ismét kiújul?

Az orvosi elmélet

 A kisétkezések szerepe a cukorbetegek étrendjében

Szerző: Dr. Rakk Erika

 Kérjük, vagy ne kérjük, s ha igen, melyiket?

Van, aki alig várja, hogy megkaphassa, van, aki visszautasítja. A választás joga a miénk, s bizony nem könnyű dönteni. Talán segíthetünk: megkérdeztük dr. Kiss Éva diabetológust.

Miért alkalmazzuk a mindennapiorvosi gyakorlatban?

 A 24 órás vérnyomásmérés

Szerző: Dr. Barna István

Magyarországon a Meditech Kft. 1990-ben fejlesztette ki az első 24 órás vérnyomásmérésre is alkalmas műszerét (ambulatory blood pressure monitoring – ambuláns vérnyomásmérő monitor), az ABPM-01, majd 1993-ban az ABPM-02 típusú vérnyomásmérő készüléket, amely hazánkban a legelterjedtebb automata programozható ambuláns vérnyomásmonitor. A folyamatos fejlesztések eredményeként ma már az APBM-04, ABPM-05 és ABPM-06 készülékeket alkalmazzuk a mindennapos gyakorlatban.

 Életed ritmusa

A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hetét (Global Atrial Fibrillation Aware Week) minden év novemberében rendezi meg az angol Atrial Fibrillation Association. A tematikus hét fő célja figyelemfelhívás a betegség időben történő felismerésére és mielőbbi kezelésére.

Távelérés a személyes találkozás helyett

 Hipertóniagondozás a világjárvány idején

Szerző: Dr. Nemcsik János

Az orvosok betegekkel való nem személyes találkozáson alapuló kapcsolattartását szaknyelven telemedicinának hívják, most a közérthetőség kedvéért nevezzük távelérésnek. A távelérésnek több módja van, attól is függően, hogy az orvos-beteg találkozás egy időben vagy időbeli különbséggel történik. Valós idejű módja a beteggel való telefonos konzultáció, az audio- és videokommunikáció, míg időbeli különbséggel történik a különböző egészségügyi adatok tárolása és továbbítása, egy adott paraméter távmonitorozása (és azok későbbi továbbítása), az e-mailben történő tanácsadás vagy akár az interneten elérhető, orvosi témájú hanganyagok meghallgatása. Természetesen a különböző módszerek kombinálása is lehetséges, például e-mailes adattovábbítást követően azok telefonos megbeszélése.

 Diabéteszes gyermekek óvodai és iskolai ellátása

Az 1-es típusú cukorbetegség a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek pusztulásával járó autoimmun betegség, amelyben a szervezet a számára szükséges inzulin pótlását külső forrásból igényli. A diabétesz tehát egyfajta anyagcsere-betegség, élethosszig tartó, folyamatos ellátást igénylő állapot, amely akár már csecsemőkorban is diagnosztizálásra kerülhet, így az érintett életét már kisgyermek korában is alapvetően befolyásolhatja. Mivel a gyermekek nem önállók, csecsemőkorban és korai gyermekkorban a cukorbetegségük ellátása a szüleik és az őket gondozók közvetlen napi feladata. Később, amikor bekerülnek a köznevelési-közoktatási rendszerbe, ellátásukhoz az intézményekben eltöltött időben az ottani dolgozók aktív részvétele is szükséges.

 Szülői motivációk a szenzor- és pumpahasználat választásában

Amint egy gyermeket 1-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizálnak, azonnal megkezdődik az inzulinterápia, amely onnantól a család életének részévé és a mindennapok velejárójává válik. Napi rutinfeladat lesz az inzulin beadása és a vércukorértékek meghatározása. Ezek a tevékenységek különböző eszközök használatát igénylik, és a gyermekeket gondozó szülők, családtagok az orvossal egyeztetve döntenek arról, hogy mit válasszanak az inzulin adagolására és a vércukorértékek megállapítására.

 Ketonok, ketózis, ketoacidózis

Szerző: Dr. Körner Anna

 A metabolikus szindróma és a COVID-19 ölelkezése

Szerző: Dr. Ádám Ágnes

A metabolikus szindróma civilizációs népbetegség, számos betegséggel kapcsolatba hozható, ezért szűrése, megelőzése, a jelen lévő elemeinek a kezelése kiemelkedő feladat.
A COVID-19-cel kapcsolatban egyre gyűlő adatok azt bizonyítják, hogy a metabolikus szindróma számos eleme kockázati tényező a betegség kimenetelét tekintve. A magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rák nem csupán társbetegségek, együtthatásuk súlyosabb betegséglefolyást eredményez.

 A cukorbetegség szív- és érrendszeri szövődményei

A cukorbetegség a világon több mint negyedmilliárd embert érint, és szövődményei révén rontja az életminőséget és az élettartamot. A szövődmények elsősorban a cukorbetegséggel járó fokozott érelmeszesedés következményei.

 Sok múlik az ápolókon!

Szerző: József Attila

2020-ban a Diabétesz Világnapja az ápolók szerepére koncentrált, hiszen a cukorbetegség megelőzésében és kezelésében legalább akkora szerepük van, mint a diabetológusoknak. Az egészségügyben dolgozók több mint fele szakápoló, akik kiemelkedő munkát végeznek. A diabétesszel és a diabétesz előállapotaiban élők egyaránt rá vannak utalva az ápolók segítségére.

 Beszélgetés az MDT elnökével, dr. Kempler Péterrel

Szerző: Herth Viktória

„Hazánkban a II. világháború befejezése után, a súlyosan tönkretett infrastruktúra ellenére már az 1950-es években szerte az országban spontán alakultak olyan gyógyító létesítmények klinikákon, kórházakban, rendelőintézetekben, sőt néhány körzeti orvosi rendelőben is, ahol a diabétesszel kiemelten kezdtek foglalkozni. Figyelembe véve, hogy ezek a kezdeti próbálkozások egy lényegében zárt társadalomban történtek, ahol a »nyugati« hasonló mintákat nem volt egyszerű követni, a szakmai »pionírok« megérdemlik az utókor csodálatát és elismerését” – írta dr. Halmos Tamás professzor a Magyar Diabetes Társaság történetét bemutató könyv ajánlójában.
Az 50-dik évforduló alkalmából megjelent, 60 szerző írását tartalmazó kiadvány szerkesztői dr. Kempler Péter és dr. Winkler Gábor.