Vércukornapló papíron és digitálisan
„Rendszeres mérések nélkül nincs megfelelő vércukorkontroll.” Számtalanszor mondjuk ezt a mondatot, a gondozottjainknak már a könyökén jön ki, bármennyire igaz is. A technológia fejlődésével újabb és újabb eszközök és lehetőségek jelentek meg a diabétesz kezelésében, de a „jó öreg” vércukormérés maradt… A mai korszerű vércukormérő készülékek össze sem hasonlíthatóak az 5-10-15 évvel ezelőtti modellekkel, jelenleg sokkal kevesebb vérből sokkal kevesebb idő alatt sokkal pontosabb értékeket kapunk, mint korábban. Ezek fontos tények, azonban szeretnék egy pár gondolatot írni arról, hogy milyen területen tudnak még többet a mai készülékek.
Régen a diabéteszgondozás hasonlított kissé az iskolára: a „diák” (a gondozott) hozta az órára (gondozásra) a „füzetét” (napló), amelyet bemutatott a „tanárnak” (orvos), aki átolvasta azt, a hibákat átnézte (olykor be is karikázta) és véleményt mondott. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem (vagy csak ritka esetben) volt arra lehetőség, hogy magát a vércukormérő készüléket kezébe vegye, egyeztesse az adatokat a naplóban vezetett számokkal. Bármennyire is sok adatot tudnak a mai mérők tárolni, ez a kapacitás véges, ráadásul roppant fárasztó egyesével léptetni az egyes mérések között. Azokról az esetekről nem is beszélve, mikor a papíralapú napló otthon maradt…
A jelenleg Magyarországon elérhető vércukormérők nagy többsége képes az adatokat számítógépre továbbítani, ezért adódik a kérdés: Ha az élet oly’ sok területén (ki)használjuk a digitális vívmányokat, miért maradna ki ebből a diabéteszkezelés?
Nézzük, mire lesz szükségünk, ha elszántuk magunkat a „digitalizálásra”! A lépések különbözhetnek az egyes vércukormérők tekintetében, azonban vannak közös pontok. Elsődleges feladat a vércukormérő és a számítógép „összehangolása”. Ez történhet Bluetooth technológia segítségével vagy kábelen keresztül. Utóbbi esetben szükséges a számítógépre telepíteni a megfelelő szoftvert, amely képes fogadni a mérőből származó adatokat. Az áttöltést követően a telepített programok az egyszerű számokból hasznos átlagokat, diagramokat, táblázatokat képesek létrehozni. Érdemes olyan rendszert választani, amelynek eNAPLÓ-ját orvosokkal együttműködve, szakmai felügyelet mellett alakították ki. Általában lehetőség van arra is, hogy az adatokat a „felhőbe” mentsük, vagyis a megfelelő webhelyen egy saját „postafiók” létrehozása után azokat továbbítani tudjuk oda. A gondozó orvos az érintett felhatalmazása esetén az adatokat áttekintheti közvetlenül a „felhőben”, vagy a még otthon pendrive-ra elmentett (esetleg kinyomtatott) dokumentum formájában.
Mi az előnye egy ilyen „digitális” naplónak?
Kényelmesebb. Nincs szükség nap mint nap a papíralapú napló kitöltésével bajlódni, ezáltal időt is spórol a használójának. A gondozás során az orvos egy lapon láthatja akár egy teljes hónap adatait, nem kell oda-vissza lapozgatnia.
Biztonságosabb. Nem lehet el- (illetve otthon) hagyni. Nem kerülhetnek bele „véletlenül” rossz adatok. (Ez több esetben segített már a gondozás során a „rejtélyt” megoldani, amikor a papíron rögzített vércukrok és az aktuális HbA1c-eredmény között szakadéknyi különbség tátongott…)
Több információt ad. A vércukormérőn megfelelően beállított óra és a „jelölők” (pl. étkezés előtti és utáni mérés) segítségével sokkal könnyebben láthatóak lesznek azok a tendenciák (pl. reggeli és ebéd között rendszeresen emelkedő vércukrok), amelyekhez a papíralapú napló használatakor gyakorlottabb szem szükséges. Egyes időszakok (hónapok) átlagainak összehasonlításával pedig könnyen látható az, hogy a szénhidrát-anyagcsere hosszú távon merre halad.
Jövőbe mutató. Az igazán korszerű vércukormérők – mint pl. a magyar fejlesztésű és gyártású Dcont® NEMERE készülék – már képesek közvetlenül az okostelefonnal is kommunikálni, arra a mért értékeket átküldeni.
Komplex megoldás. A Dcont® mobilalkalmazásban a vércukormérési eredmények mellett a szénhidrátbevitel, a fizikai aktivitás és az inzulindózisok is rögzíthetők, így a kezelőorvos teljes képet kaphat.
Környezettudatos. Miért kéne kivágni akár egyetlen fát is azért, hogy egy olyan naplót készítsenek belőle, amelyet teljes mértékben pótolni tudunk digitálisan?
Mi a hátránya a „digitális” naplónak? Én egyelőre ilyennel még nem találkoztam. Gondozónkban évek óta rendszeresen használjuk ezt a lehetőséget, így talán kellő tapasztalat alapján tudom jó szívvel ajánlani kipróbálását.
Dr. Török András
