Nátha és diabétesz

Az őszi-téli hónapokban jelentősen megnő a felső légúti hurutos megbetegedések száma. Gyakoriságban a nátha vezet, amely az orrnyálkahártya gyulladását jelenti. Az esetek legnagyobb része vírusos eredetű. Több száz olyan vírust ismerünk, amely náthát okozhat. Egy-egy vírusfertőzés lezajlása után a többi vírus ellen nem alakul ki védettség, valamint ezek a vírusok igen elterjedtek, így érthető, hogy miért olyan gyakori betegség gyermekkorban a nátha.

A nátha fertőző

A köznyelvben sokszor meghűlésnek, megfázásnak is nevezik, mivel a légutak lehűlése (megfázása) csökkenti a légutak ellenálló képességét a vírusokkal szemben, ezért a hidegben könnyebben megbetegszünk – főleg, ha nem vagyunk elég edzettek! Ez az elnevezés azonban félreértésre adhat okot, hiszen a megfázás nem tűnik fertőző betegségnek, pedig arról van szó!

A beteg gyermek cseppfertőzéssel adja tovább a többieknek. Tüsszentéssel, köhögéssel vagy az orrváladékával több millió vírust ürít egy náthás ember. A fertőzés továbbterjedésének kedvez a zsúfoltság, a tömött, túlfűtött, rossz levegőjű helyiségek, ahol ritkán szellőztetnek (bevásárlóközpont, óvoda, bölcsőde, játszóház, orvosi rendelő váróterme, közlekedési eszközök stb.), míg a szabad levegőn való tartózkodás, a gyakori kézmosás, a szellőztetés, a zsúfoltság kerülése csökkenti a fertőzések gyakoriságát.

Önmagától gyógyul

A betegség sokszor orrdugulással, tüsszögéssel, hőemelkedéssel, lázzal vagy torok- és fejfájással, valamint rossz közérzettel, izomfájdalommal, étvágytalansággal kezdődik, majd orrfolyással, köhögéssel folytatódik.

A nátha szinte önmagától gyógyul néhány nap vagy 1-(2) hét alatt, de a tüneti szerek adásával javítani tudunk a beteg állapotán és közérzetén. Amennyiben a panaszok 3-4 nap alatt nem enyhülnek, vagy a gyermek láza nem csökken, esetleg újra lázas lesz, vagy ha sűrű orrfolyás, fülfájás, erős köhögés jelentkezik, akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert ilyenkor valószínűleg nem csak egy közönséges nátháról van szó.

Friss levegőn

Nátha esetén nagy jelentősége van a megfelelő orr-higiéné biztosításának, hogy a szövődményeket (hörgőgyulladás, középfülgyulladás) elkerülhessük. Kicsi, 3-4 év alatti gyerekek esetén a rendszeres orrszívás, nagyobb gyermekek esetén a papírzsebkendő helyes használata elengedhetetlen. Orrcseppet, orrsprayt is ugyanúgy használhatnak a diabéteszes gyermekek, mint a többiek.

Amennyiben a gyermek láztalan és jó általános állapotú, úgy rövid időre (napi kétszer fél-egy órára) nyugodtan kimehet a szabad levegőre sétálni – de ne szaladgáljon, ne motorozzon és ne biciklizzen! Ködös, esős, szeles időben, vagy ha lázas, bágyadt, rossz a kis beteg közérzete, akkor inkább maradjunk vele otthon, de ilyenkor is gyakran szellőztessünk a szobában.

Elvileg gyorsítható a gyógyulás

Köhögés esetén jó hatású a fiziológiás sóoldatos vagy Salvus vizes hideg párás inhalálás is porlasztóval. Az inhalálásnak az a két nagy előnye van, hogy nem juttatunk be gyógyszert (és mesterséges színezéket, ízesítőt, tartósítószert sem) a gyermek szervezetébe, ugyanakkor igen hatékonynak bizonyul a köhögés enyhítésében.

Adhatunk ilyenkor C-vitamint is, amelyet természetes úton (zöldségek, gyümölcsök, gyümölcslevek) vagy gyógyszer (csepp, tabletta) formájában pótolhatunk – bár ennek a hatékonysága a nátha lefolyásában egyre vitatottabb.

Számtalan olyan gyógyhatású készítmény is forgalomban van, amelyek elvileg gyorsíthatják a betegség leküzdését és lezajlását. Ezeknek is inkább csak a betegség kezdetén, vagy már a lappangási időszakban adva van értelmük. Ez az a rövid idő, amikor még nem is beteg a gyermek, de már látjuk rajta, hogy valami nincs rendben vele, valami készülőben van, például bágyadt, nyűgős, fáradékony, rosszkedvű, csillog a szeme.

Gondos lázcsillapítás

Diabéteszes gyermeknél lázas betegség esetén a gondos lázcsillapítás elengedhetetlen, hiszen a lázas állapot gyorsítja az anyagcserét, emeli a vércukorszintet és fokozza a ketoacidózis kialakulásának veszélyét. A lázas beteg ápolása nem csak lázcsillapítók adását jelenti, hanem a megfelelő öltözék és pihenés biztosítását, a bőséges folyadékpótlást, valamint könnyű, nem terhelő ételek fogyasztását.

A beteg gyermek egyébként is étvágytalan, ilyenkor érdemes például szénhidráttartalmú gyümölcslevekkel kínálni őt, mert így a folyadékot és a szénhidrátot is egyszerre tudjuk pótolni.

Betegség, főleg láz esetén a rendszeres, 2-3 óránkénti vércukormérés és a vizelet acetontartalmának tesztcsíkkal történő ellenőrzése elengedhetetlen! Ha a gyermek vércukorértékei úgy kívánják, akkor szükség lehet az inzulinadag változtatására, leginkább emelésére – a kezelőorvossal megbeszélt módon és mértékben.

Szénhidrát a gyógyszerben

A gyermek diabétesze önmagában nem indokolja antibiotikum adását egy vírusos felső légúti hurut esetén (még akkor sem, ha a kis betegnek láza van), de bakteriális felülfertőződés és szövődmények jelenléte esetén a kezelés részét kell hogy képezzék ezek a készítmények is.

Amennyiben szirupokat használunk (lázcsillapító, köptető, antibiotikum stb.), akkor lehetőség szerint olyat válasszunk, amely nem tartalmaz cukrot. Fontos tudni, hogy még a cukormentes szirupoknak is jelentős szénhidráttartalmuk van, ezért ezzel mindenképpen számolnunk kell! Cukortartalmú szirupok adása sem tilos, de ezeket inkább csak akkor adjuk, ha mással nem helyettesíthetőek, és a gyermek gyógyulásának szempontjából mindenképpen fontos az alkalmazásuk. Természetesen ezeknek a szénhidráttartalmát is mindenképpen figyelembe kell venni!

Közösségbe ne!

Közösségbe csak teljes gyógyulás (5–7 nap) után menjen a gyermek! Taknyos, köhögős gyermeket még ne vigyünk óvodába! Nagyobb gyermek semmiképpen se tornázzon és ne ússzon ilyenkor! Ezáltal csökkenteni tudjuk a fertőzés továbbterjedésének és a helyi járványok kialakulásának az esélyét, másrészt így elkerülhetjük a még gyengébb immunrendszerű, alig gyógyult gyermek felülfertőzését újabb vírusokkal vagy baktériumokkal.

Dr. Nagy-Szakáll Zsuzsanna