Orvosok üzenetei
Szakemberek tanácsai
Szerző: Dr. Rakk Erika
Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a fejlett országokban ma már csökken a heveny megbetegedések száma, viszont a helytelen életmód és a környezetszennyezés, vagyis az úgynevezett civilizációs ártalmak hatására egyre nagyobb számban alakulnak ki krónikus megbetegedések. Ezek közé tartozik például az asztma, az allergia, a magasvérnyomás-betegség, a veseelégtelenség és a diabétesz.
Tovább
Szerző: Kicsák Marian
Mindannyian elindulunk naponta vagy hetente néhány alkalommal, hogy megvásároljuk a szükséges élelmiszereket. Van, amikor tervezünk, és gondosan összeállított bevásárlólistával indulunk útnak. Némelykor pedig csak „beesünk” egy élelmiszerüzletbe. Ilyenkor előfordulhat, hogy rádöbbenünk, vettünk néhány nem feltétlenül szükséges dolgot is. Ha pedig már megvettük, nagy valószínűséggel meg is fogjuk enni.
Tovább
Szerző: Dr. Baranyi Éva
A cukorbetegség az egyik leggyakoribb kóros állapot, amely a leendő anya és újszülöttje sorsát döntően befolyásolja: a terhességek 5–7 százalékában figyelhető meg diabéteszes anyagcserezavar.
Tovább
Szerző: Dr. Hosszúfalusi Nóra
A cukorbetegség kezelésének célja rövid távon a betegség heveny tüneteinek megszüntetése, a beteg közérzetének javítása; hosszú távon pedig az egészséges egyének vércukorszintjét leginkább megközelítő szénhidrátanyagcsere-állapot, a normoglikémia elérése és fenntartása. A normoglikémia-közeli anyagcserehelyzet ugyanis bizonyítottan alkalmas a cukorbetegség késői szövődményeinek kivédésére, késleltetésére és egyes már létrejött komplikációk további romlásának megakadályozására, esetleges visszafejlesztésére.
Tovább
Szerző: Kicsák Marian
Sokunk szótárában a legszebb és legfontosabb szavak: édesanya, édesapa. Régen sokat lehetett hallani a kifejezést: édes anyaföld. Mintha az édes valami csodát, valami lényegeset rejtene és adna.
Tovább
Szerző: Dr. Bakó Barnabás
Számos klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy szoros összefüggés van a cukorbetegek anyagcsere-vezetése és a megjelenő szövődmények között. A szövődmények elkerülése érdekében fontos törekvés a szénhidrát-anyagcsere optimális beállítása.
Tovább
Szerző: Dr. Mosonyi Tamás
Cikksorozatunk zárófejezetében ahhoz adunk ajánlást, hogyan érvényesítsék akaratukat úgy, hogy orvosukat ne bántsák meg.
A hétköznapi életben gyakran előfordul, hogy nem értünk egyet a másik emberrel és vita, sőt akár komoly konfliktus alakul ki közöttünk. Ez a másik ember lehet akár a kezelőorvosunk is.
Tovább
A végállapotú vesebetegség kialakulásáig és azon túl
Szerző: Prof. dr. Gerő László
A cukorbetegség legnagyobb egészségügyi terhét ma az érszövődmények jelentik. Húsz-harminc éves betegségtartam után a betegek többségén kialakulnak a mikrovaszkuláris, és a 2-es típusú diabéteszes betegek (2TDM) jelentős hányadán kifejlődnek a makrovaszkuláris szövődmények (szívizominfarktus, stroke, alsó végtagi artériás keringési zavar). A mikrovaszkuláris szövődmények egyik fontos képviselője a diabéteszes nefropátia (diabéteszes vesebetegség). Ez a szövődmény a betegek körülbelül 35–40 százalékán alakul ki, kifejlődésében meghatározó szerepet játszik a genetikai háttér.
Tovább
Szerző: Dr. Barta László
Az érrendszer a vér folyamatos áramlásával biztosítja a sejtek oxigén- és tápanyagellátását. A vér áramlásához egy pumpára, a szívre is szükség van. A vérkeringést az egységes szív- és érrendszer tartja fenn, ezt az egységet nevezzük kardiovaszkuláris rendszernek.
Tovább
Hitek és tévhitek a laboratóriumi vizsgálatok körében
Szerző: Dr. Antalics Gábor
Gondolom, ismerős ez a mondat! Több alkalommal hangzik el rendeléseink közben, mert betegeink számára a laboratóriumi vizsgálatoknak valamiféle mindenre választ adó misztériuma van. Amit sem önmaga, sem az orvosa nem tud megmondani, megoldani, arra majd fényt derít a vér, a vizelet elemzése.
Tovább
Szerző: Prof. dr. Radó János
Már régen is volt igény olyan gyógyszerekre, melyekkel a beteg testéből a felhalmozódott fölös víz (vizenyő, ödéma) eltávolítható. Paracelsus 1500 táján már használt vízhajtót (diuretikumot) a higanytartalmú kalomel (egyébként hashajtóhatású vegyület) formájában. Jendrassik Ernő magyar belorvos adta a „higanyos vízhajtás” elnevezést 1886-ban. „Hivatalosan” azonban csak 1920-ban fedezték fel a vízhajtókat (Saxl és Heilig). Issekutz Béla gyógyszertanprofesszor higanyvegyülete, a Novurit a maga idejében világszerte elismert kiváló vízhajtó volt. Azóta sok vízhajtót fedeztek fel, amelyekkel a különböző rendellenességekhez csatlakozó vizenyőben szenvedő betegek, magas vérnyomásos betegek és vesebetegek millióinak életét mentették meg és/vagy tették jobb minőségűvé.
Tovább
Szerző: Dr. Ádám Ágnes
Új páciens, most jelentkezik be praxisomba. Leül velem szemben a rendelőben, ismerkedünk. Kikérdezem előzményeit, átnézem a hozott leleteit. Látom, régóta magas a vérnyomása, azzal kezelik immáron 20 éve, azaz 42 éves korától. Volt egy kisebb stroke-ja is pár évvel ezelőtt, akkor kórházban feküdt, szerencsére ebből nyomtalanul gyógyult.
Tovább
Agyi értrombózis? Agyvérzés?
Szerző: Dr. Kárpáti Róbert
A stroke-ot elszenvedettek körében igen gyakori a betegséggel összefüggő depresszió. A kezelés rendkívül fontos. Tehát a válasz – sajnos – igen, sérülhet.
Tovább
Stroke után
Szerzők: Dr. Anselmó Viktória, Dr. Mező Róbert
Magyarországon évente körülbelül 50 ezer ember szenved el akut agyi érkatasztrófát. A rehabilitáció lehetőséget ad arra, hogy a beteg minél kevésbé legyen kiszolgáltatva, a lehető legjobban el tudja látni magát a családban, és a társadalomba is integrálódni tudjon. A beteg hosszú távú gondozása és rehabilitációja a háziorvosok aktív közreműködése nélkül nem lehetséges.
Tovább
Szerző: Dr. Ladányi Erzsébet
A szív- és érrendszeri betegségek – a koszorúérbetegség, a stroke, az alsó végtagi érbetegségek – az idült veseelégtelenségben szenvedő betegeink igen gyakori kísérő állapotai, és egyben a halálozás vezető okai is. Ezen betegségek hátterét jelentő érelmeszesedést a vesebetegek „gyilkosának” is nevezik.
Tovább
