Orvosok üzenetei
Szakemberek tanácsai
Szerző: Dr. Mosonyi Tamás
Dr. Mosonyi Tamásnak hívnak, orvos vagyok, és kommunikációs tréner. Kommunikációs trénernek lenni azt jelenti, hogy tanácsadóként, oktatóként tanfolyamokon, tréningeken javítok az emberek kommunikációs készségén. Őszintén hiszek abban, hogy az emberi kapcsolatokban sokat tud segíteni, ha egymással megfelelő módon beszélünk.
Tovább
Interjú dr. Román Ferenccel, a Barta Lajos-díj 2009-es kitüntetettjével
Szerző: Keller Richard
Román Ferenc főorvos úrral Gödöllőn találkoztam 2009. november 14-én, miután átvette a Magyar Diabetes Társaság Gyermek Diabétesz Szekciójának díját, a Barta Lajos-emlékérmet. A díjátadó ünnepségen rendhagyó, emlékezetes Barta Lajos-emlékelőadást tartott, amelyben szokatlanul őszintén, nyíltan beszélt az orvos-beteg kapcsolat válságáról, és hűen lelki alkatához, hitvallásához, az emberi tényezőkre, a humánum fontosságára hívta fel a figyelmet.
Tovább
Új laboratóriumi adat a vesefunkció jellemzésére
Szerző: Dr. Mácsai Emília
Néhány hónap óta új lelettel találkozhatunk a diabetológiai gondozáshoz szükséges laborok sorában, ez az úgynevezett eGFR. Ez a szám a veseműködés mértékére utal, egészséges egyének esetén értéke 120 ml/perc/1,73 m2, az alacsonyabb értékek kóros állapot fennálltára hívhatják fel a figyelmet.
Tovább
Új lehetőség a 2-es típusú diabétesz kezelésében
Szerző: Dr. Bakó Barnabás
Napjainkban a 2-es típusú diabétesz járványszerű terjedését tapasztalhatjuk, a fejlett országokban csaknem minden 10. ember cukorbeteg. Hazánkban egy 2005–2006-ban végzett szűrővizsgálat szerint a cukorbetegség 8,65 százalékos előfordulást mutatott a felnőtt lakosság körében. E népbetegség kialakulása elsősorban életmódunkban keresendő.
Tovább
Szerző: Szőke Mária
Arról már a legtöbb 2-es típusú diabéteszes olvasott-hallott, hogy különösen az alma alakú elhízás veszedelmes. Ilyen esetben belső szerveink között is zsír raktározódik, majd állandóan vastagodik, akinek tehát sörpocakja van, annak nemcsak a bőre alatt keletkezik hájrétege. A zsírszövet olyan, akár egy önálló életet élő „lény”: sok olyan fehérjét, hormont és peptidet termel, amelyek állandó izgalomban képesek tartani éhségközpontunkat, evésre ösztönöznek, de befolyásolják magát az inzulin hasznosulását is. Annál több inzulinra van szükségünk, minél több zsír rakódott ránk.
Tovább
Szerző: Dr. Kempler Péter
A cukorbetegséghez csatlakozó idegbántalom – Andrew Boulton professzor találó megfogalmazása szerint – a diabétesz elfelejtett szövődménye. A kisereket érintő szövődmények sorába tartozó idegrendszeri károsodás egy alapvető tekintetben különbözik a szemészeti és veseszövődményektől: míg utóbbiak jellemzően igen hosszú időn keresztül teljesen tünetmentesek, az idegbántalom gyakran tünetekkel is járhat.
Tovább
Szerző: Prof. dr. Jermendy György
A metabolikus szindróma olyan tünetegyüttes, melynek fő alkotói az elhízás, magas vérnyomás, magas vércukorszint és kóros vérzsír-összetétel (diszlipidémia). A felsorolt kockázati tényezők együttes jelenléte nagyban megnöveli a koszorúérbetegség, a stroke és a cukorbetegség kialakulásának esélyét.
Tovább
Figyeljünk rendszeresen vérnyomásunkra!
Szerző: Prof. dr. Kékes Ede
A vérnyomásmérés olyan szükségszerű dolog a civilizált országokban élők számára, mint a rendszeres fogmosás. Mérnünk akkor is kell – talán ez a fontosabb –, ha semmi panaszunk nincs. A vérnyomás akár csak kismértékű emelkedése megterheli szervezetünket és belső szervi károsodásokat idéz elő.
Tovább
Állítsuk meg az ördögi kört
Szerző: Dr. Kárpáti Róbert
Manapság a lelki betegségek szinte népbetegségnek számítanak, hiszen a háziorvoshoz fordulók közel 70%-a vagy pszichiátriai, vagy pszichoszomatikus bajban (lelki baj következtében kialakult testi betegség) szenved. Ha ehhez hozzávesszük, hogy hazánkban a magas vérnyomásban szenvedők száma szintén milliókban mérhető – levonhatjuk azt a következtetést, hogy a két betegségtípus átfedi egymást, tehát a hipertóniások egy részének lelki bajai lehetnek és fordítva.
Tovább
Szerző: Dr. Barta László
Sokan élnek a nem kezelt hipertónia okozta érszövődmények „időzített bombájával" a szervezetükben. Az életet gyakran megnyomorító következmények – szívinfarktus, agyembólia, agyvérzés – lényegesen csökkenthetők lennének, ha bizonyos kor után legalább évente, a határérték közelében gyakrabban mindenki méretné vérnyomását.
Tovább
Szerző: Dr. Antalics Gábor
Több mint 15 éves családorvosi múlttal a hátam mögött keresem és próbálom megtalálni a választ erre a kérdésre! Mindennapi munkám során számos esetben kell a hozzám forduló betegek vérnyomásaival kapcsolatosan döntést hoznom. Több száz olyan beteg van a praxisomban, a látókörömben, akiknél már ismert a betegég, kezelni, gondozni kell állapotukat. Ez a tény hozza elő a kérdést mind bennem, mind pedig a pácienseimben!
Tovább
Nem csak cukorbetegeknek…
Szerző: Dr. Varga István
A cukorbetegség sikeres kezelésének záloga az adott beteg kezében van
Tovább
Szerző: Dr. Kiss Katalin
A tavaly megjelent szemészeti témájú cikkekben többször felhívtuk diabéteszes olvasóink figyelmét a rendszeres szemészeti ellenőrzés fontosságára. Aki megfogadta tanácsunkat és elment vizsgálatra, az lelettel a kezében távozott. Ezt sokan már a rendelőben elkezdik tanulmányozni, de a latin kifejezések, a rövidítések, a szakszavak miatt keveset értenek meg belőle, vagy ami még rosszabb, félreértik.
Tovább
Figyeljünk rendszeresen vérnyomásunkra!
Szerző: Trieber László
Az emberek számára természetes, hogy vigyáznak értékeikre. A drága autóhoz tolatóradart vesznek, és természetes, hogy közlekedés közben figyelik a visszapillantó tükröket, nehogy a kocsinak baja essék. Féltik a karoszszériát, kímélik a motort, odafigyelnek a fékekre, nehogy baj legyen. Törődjön önmagával is! Ne feledje, a legnagyobb érték ön! Saját belsőégésű motorja (szív) nincs-e túlpörgetve? Mekkora fordulatszámon zakatol, milyen kompresszióval működik (pulzus, vérnyomás)? Képet kaphat erről, ha rendszeresen ellenőrzi vérnyomását.
Tovább
Szerző: Dr. Barta László
A 70-es években is szép számmal kezeltünk magas vérnyomású betegeket. Mások voltak a határértékek, és nem ismertük a célértékek fontosságát. Mást jelentett a gondozás, és nem tudtuk, hogy a beteg-felvilágosításnak mekkora a jelentősége. A hipertónia kivizsgálásának a lehetőségei korlátozottak voltak. Az otthoni vérnyomásmérések csak fehérholló számban történtek. A kezeléshez két-három gyógyszerből írtunk fel. A bonyolult esetekben volt lehetőség még néhány erélyes szer alkalmazására, de veszélyeik miatt csak a kórházi kezelések során használtuk. Az orvos kevesebből választhatott, így a betege is keveset szedhetett. Talán a betegnek és orvosnak is „egyszerűbb” volt, de szakmailag mégis szegényebb.
Tovább
