Orvosok üzenetei
Szakemberek tanácsai
Szerző: Dr. Strényer Ferenc
A világszerte járványszerűen terjedő, részben a helytelen életmóddal, részben örökletes tényezőkkel magyarázható 2-es típusú cukorbetegség diétával, mozgással, testsúlycsökkentéssel és tablettákkal sokáig jól kezelhető; mivel itt nem inzulinhiányról, hanem főleg az inzulinhatás csökkenéséről, inzulinrezisztenciáról van szó. Emellett azért már a kezdeti stádiumban is megfigyelhető inzulin-elválasztási zavar. Mindenkinél előfordulhatnak olyan „stresszhelyzetek”, amelyek átmenti jelentős vércukor-emelkedéssel járhatnak és rövid időre inzulinkezelést kell alkalmazni. Az évek múlásával a betegek egy részében a tablettás kezelés már nem eléggé hatékony, a hasnyálmirigy inzulintermelése kimerül, és a normális vércukorszint biztosítása érdekében végleges inzulinkezelés bevezetése válik szükségessé.
Tovább
A végállapotú vesebetegség kialakulásáig és azon túl
Szerző: Prof. dr. Gerő László
A cukorbetegség legnagyobb egészségügyi terhét ma az érszövődmények jelentik. Húsz-harminc éves betegségtartam után a betegek többségén kialakulnak a mikrovaszkuláris, és a 2-es típusú diabéteszes betegek jelentős hányadán kifejlődnek a makrovaszkuláris szövődmények (miokardiális infarktus, stroke, alsó végtagi artériás keringési zavar).
A mikrovaszkuláris szövődmények egyik fontos képviselője a diabéteszes nefropátia (diabéteszes vesebetegség). Ez a szövődmény a betegek körülbelül 35–40 százalékán alakul ki, kifejlődésében meghatározó szerepet játszik a genetikai háttér. Bár ennek molekuláris biológiai háttere mind a mai napig nem pontosan ismert, epidemiológiai megfigyelések bizonyítják, hogy ha a családban több generáción át előfordult 1-es típusú diabétesz, és a szülők valamelyikén kialakult a diabéteszes nefropátia, akkor az nagy valószínűséggel kialakul az 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermekeken is.
Tovább
Szerző: Dr. Mosonyi Tamás
Kedves Betegek! A kommunikációt javító cikksorozatunk első részében azzal foglalkoztunk, hogy beszéljenek kevesebbet, de hatékonyabban, viszont ne hallgassanak el a kezelés szempontjából fontos információkat. Ebben a cikkben a kérdezésről és a kérdések fontosságáról írok.
Tovább
A hipoglikémia akut tünetei és késői szövődményei
Szerző: Prof. dr. Halmos Tamás
A kétezres évek első évtizedének végére általánosan elfogadottá vált a cukorbetegek normoglikémiára (az egészséges emberét megközelítő vércukorértékekre) törekvő kezelése a kis- és nagyér-szövődmények megelőzése, illetve mérséklése céljából. A Diabetes 2010/2. számában megjelent cikkhez a szerző „mai üzenetet” is mellékelt.
Tovább
Szerző: Dr. Mosonyi Tamás
Dr. Mosonyi Tamásnak hívnak, orvos vagyok, és kommunikációs tréner. Kommunikációs trénernek lenni azt jelenti, hogy tanácsadóként, oktatóként tanfolyamokon, tréningeken javítok az emberek kommunikációs készségén. Őszintén hiszek abban, hogy az emberi kapcsolatokban sokat tud segíteni, ha egymással megfelelő módon beszélünk.
Tovább
Interjú dr. Román Ferenccel, a Barta Lajos-díj 2009-es kitüntetettjével
Szerző: Keller Richard
Román Ferenc főorvos úrral Gödöllőn találkoztam 2009. november 14-én, miután átvette a Magyar Diabetes Társaság Gyermek Diabétesz Szekciójának díját, a Barta Lajos-emlékérmet. A díjátadó ünnepségen rendhagyó, emlékezetes Barta Lajos-emlékelőadást tartott, amelyben szokatlanul őszintén, nyíltan beszélt az orvos-beteg kapcsolat válságáról, és hűen lelki alkatához, hitvallásához, az emberi tényezőkre, a humánum fontosságára hívta fel a figyelmet.
Tovább
Új laboratóriumi adat a vesefunkció jellemzésére
Szerző: Dr. Mácsai Emília
Néhány hónap óta új lelettel találkozhatunk a diabetológiai gondozáshoz szükséges laborok sorában, ez az úgynevezett eGFR. Ez a szám a veseműködés mértékére utal, egészséges egyének esetén értéke 120 ml/perc/1,73 m2, az alacsonyabb értékek kóros állapot fennálltára hívhatják fel a figyelmet.
Tovább
Új lehetőség a 2-es típusú diabétesz kezelésében
Szerző: Dr. Bakó Barnabás
Napjainkban a 2-es típusú diabétesz járványszerű terjedését tapasztalhatjuk, a fejlett országokban csaknem minden 10. ember cukorbeteg. Hazánkban egy 2005–2006-ban végzett szűrővizsgálat szerint a cukorbetegség 8,65 százalékos előfordulást mutatott a felnőtt lakosság körében. E népbetegség kialakulása elsősorban életmódunkban keresendő.
Tovább
Szerző: Szőke Mária
Arról már a legtöbb 2-es típusú diabéteszes olvasott-hallott, hogy különösen az alma alakú elhízás veszedelmes. Ilyen esetben belső szerveink között is zsír raktározódik, majd állandóan vastagodik, akinek tehát sörpocakja van, annak nemcsak a bőre alatt keletkezik hájrétege. A zsírszövet olyan, akár egy önálló életet élő „lény”: sok olyan fehérjét, hormont és peptidet termel, amelyek állandó izgalomban képesek tartani éhségközpontunkat, evésre ösztönöznek, de befolyásolják magát az inzulin hasznosulását is. Annál több inzulinra van szükségünk, minél több zsír rakódott ránk.
Tovább
Szerző: Dr. Kempler Péter
A cukorbetegséghez csatlakozó idegbántalom – Andrew Boulton professzor találó megfogalmazása szerint – a diabétesz elfelejtett szövődménye. A kisereket érintő szövődmények sorába tartozó idegrendszeri károsodás egy alapvető tekintetben különbözik a szemészeti és veseszövődményektől: míg utóbbiak jellemzően igen hosszú időn keresztül teljesen tünetmentesek, az idegbántalom gyakran tünetekkel is járhat.
Tovább
Szerző: Prof. dr. Jermendy György
A metabolikus szindróma olyan tünetegyüttes, melynek fő alkotói az elhízás, magas vérnyomás, magas vércukorszint és kóros vérzsír-összetétel (diszlipidémia). A felsorolt kockázati tényezők együttes jelenléte nagyban megnöveli a koszorúérbetegség, a stroke és a cukorbetegség kialakulásának esélyét.
Tovább
Figyeljünk rendszeresen vérnyomásunkra!
Szerző: Prof. dr. Kékes Ede
A vérnyomásmérés olyan szükségszerű dolog a civilizált országokban élők számára, mint a rendszeres fogmosás. Mérnünk akkor is kell – talán ez a fontosabb –, ha semmi panaszunk nincs. A vérnyomás akár csak kismértékű emelkedése megterheli szervezetünket és belső szervi károsodásokat idéz elő.
Tovább
Állítsuk meg az ördögi kört
Szerző: Dr. Kárpáti Róbert
Manapság a lelki betegségek szinte népbetegségnek számítanak, hiszen a háziorvoshoz fordulók közel 70%-a vagy pszichiátriai, vagy pszichoszomatikus bajban (lelki baj következtében kialakult testi betegség) szenved. Ha ehhez hozzávesszük, hogy hazánkban a magas vérnyomásban szenvedők száma szintén milliókban mérhető – levonhatjuk azt a következtetést, hogy a két betegségtípus átfedi egymást, tehát a hipertóniások egy részének lelki bajai lehetnek és fordítva.
Tovább
Szerző: Dr. Barta László
Sokan élnek a nem kezelt hipertónia okozta érszövődmények „időzített bombájával" a szervezetükben. Az életet gyakran megnyomorító következmények – szívinfarktus, agyembólia, agyvérzés – lényegesen csökkenthetők lennének, ha bizonyos kor után legalább évente, a határérték közelében gyakrabban mindenki méretné vérnyomását.
Tovább
Szerző: Dr. Antalics Gábor
Több mint 15 éves családorvosi múlttal a hátam mögött keresem és próbálom megtalálni a választ erre a kérdésre! Mindennapi munkám során számos esetben kell a hozzám forduló betegek vérnyomásaival kapcsolatosan döntést hoznom. Több száz olyan beteg van a praxisomban, a látókörömben, akiknél már ismert a betegég, kezelni, gondozni kell állapotukat. Ez a tény hozza elő a kérdést mind bennem, mind pedig a pácienseimben!
Tovább
