A beteget egyenrangú partnernek kell tekinteni!

Közel hatvan éve praktizál, de olyan elfoglalt, hogy csak estére tudunk időpontot egyeztetni, így is futva érkezik egyetemi órái után. Tudományos munkássága mérföldkő a diabetológia történetében; előadásai lebilincselőek, mindig újat adnak, gondolkodásra késztetők. Halmos Tamás professzorral, a Magyar Diabetes Társaság örökös tiszteletbeli elnökével beszélgettünk.

 Hipertónia cukorbetegségben – gyakori kérdések

Szerző: Prof. dr. Jermendy György

A hipertónia és a cukorbetegség (diabétesz) meglehetősen gyakran társul egymással. Egyik fajtája, a 2-es típusú (felnőtt- vagy időskori) cukorbetegség meglehetősen gyakran társul magasvérnyomás-betegséggel, egyes felmérések szerint a betegek csaknem 90 százalékában együtt lehet megtalálni a cukorbetegséget és a magas vérnyomást. Az 1-es típusú (gyermek-, serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődő) cukorbetegség esetén magas vérnyomást sokkal ritkábban, általában csak a cukorbetegség veseszövődményének kialakulásakor látunk. Érdemes néhány gyakran feltett kérdést áttekinteni ebben a témakörben.

 Amit a glomerulonefritiszről tudnunk kell, érdemes

Szerző: Dr. Bajcsi Dóra

Gyógyszeres és nem gyógyszeres megelőzés

 Vesekő, vesekőbetegség

Szerző: Dr. Horváth Csaba

A vesekő az ember ősi kísérője, már a kőkorszakban is előfordult, napjainkra azonban igazi népbetegséggé vált. Egyszeri veseköve bárkinek lehet, hazánkban azonban kétszázezernél is többen vannak azok a vesekőbetegek, akiknél – rövid, vagy akár többéves szünetekkel – ismételten képződik vesekő, többnyire mindkét vesében. Cikkünk előbb a veseköves görcsöt, majd a kőképződés módját, az ismételt kőképződésre hajlamosító tényezőket és betegségeket, végül pedig a vesekőbetegséget megszakító, ún. kőmegelőző gyógykezelés lehetőségeit mutatja be.

 Vesebetegség, vesepótló kezelés epidemiológiája

Szerző: Dr. Szegedi János

Az egészséges vese naponta kb. 180 liter szűrletet termel, amely a vesén áthaladva, térfogatában és összetételében módosul, tükrözve az étrenddel bevitt folyadék és tápanyag összetételét. A napi vizelet mennyiség 1,5–2 liter. Krónikus vesebetegség esetén a só-, vízháztartás és az ásványianyag-csere egyensúlya hosszú ideig megmarad anélkül, hogy a beteg étrendjén változtatott volna. Később, amikor a vesefunkció tovább romlik, a vese feladatait ellátni nem tudja, kialakul a krónikus veseelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség folyamán valamennyi szerv és szervrendszer működése érintetté válik. A klinikai tünetek már akkor jelentkeznek, ha a vese működését jelző glomerulus filtrációs ráta (GFR) 60 ml/min/1,73 m² alá csökken.

Nem várt mellékhatások tekintetében…

 Gyógyszereink biztonságossága

Az engedélyezés pillanatában nem feltétlenül ismert a gyógyszerek összes lehetséges mellékhatása. Főként a ritkán előforduló vagy a hosszú távú használat során jelentkező, esetleg speciális betegcsoportokat (pl. idősek, gyermekek, más betegségben szenvedők stb.) érintő mellékhatások rejtve maradhatnak a fejlesztés és a klinikai vizsgálatok során. Ennek oka, hogy a klinikai vizsgálatok többnyire rövid ideig (néhány hónap, esetleg 1-2 év) tartanak, és viszonylag kevés (néhány ezer), speciálisan összeválogatott beteg bevonásával zajlanak annak érdekében, hogy a készítmény hatásosságának vizsgálata és igazolása során a lehető legkevesebb zavaró tényező terhelje az értékelést. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) koordinálásával lehetőség van a később kiderülő mellékhatások bejelentésére, ami segíti a gyógyszerek nemkívánatos hatásaival kapcsolatos új információk felderítését és hozzájárul a gyógyszerek biztonságosabb használatához.

 Miért veszélyesebb a nők infarktusa?

Az infarktus heveny szakaszának korszerű gyógyításával (amikor az infarktust okozó koszorúérbe katétert felvezetve a vérömlenyt eltávolítjuk és a szűk érszakaszt tágítható fémháló, úgynevezett sztent behelyezéssel kinyitjuk) a szívizomelhalás következményeit jelentős mértékben tudjuk csökkenteni. Ennek következtében az infarktus okozta korai szívhalált 4 százalék alá tudtuk szorítani. Az azonnali orvosi beavatkozással a halálozási statisztikákat vezető szív- és érrendszeri csoportra jelentős csapást tudtunk mérni. Érdekes megfigyelés, hogy a férfiak esélye az infarktusból való szövődménymentes gyógyulásra nagyobb, mint a nőké. Ez azért is meglepő, mert sokáig a szív- és érrendszeri megbetegedések legfőbb haláloki tényezőjét, az akut szívizominfarktust sokkal inkább a férfiak betegségének tartották, mint a nőkének. Ugyan számos elemzés kutatta a lehetséges okokat, de az eredmények sokszor ellentmondásosak. Az adatok többsége azonban alátámasztja, hogy a nők infarktusa legalább olyan veszélyes, ha nem veszélyesebb, mint a hasonló korú férfiaké.

 A D-vitamin pótlásának jelentősége krónikus betegségekben

Szerző: Prof. dr. Szabó András

A D-vitamin-hiány okozta népegészségügyi probléma az elmúlt évtizedben a kutatások középpontjába került, és napjainkra egyértelműen igazolódott, hogy a civilizációs betegségeknek tartott kórképekben a betegség előfordulása és a D-vitamin-hiány között összefüggés van. Drámaiak azok az adatok, amelyek a lakosság D-vitamin-ellátottságát és a folyamatosan romló helyzetet mutatják. Az elmúlt évtizedek során világszerte folyamatosan növekvő D-vitamin-hiány hátterében elsősorban az élelmiszeripar által széles körben alkalmazott foszfáttartalmú táplálék-kiegészítőkkel készült ételek nagyarányú fogyasztása áll.

A beteg-együttműködés

 A sikeres terápia záloga

Szerző: Dr. Simonyi Gábor

Minden betegség gyógyszeres kezelése során nagyon fontos, hogy a beteg betartsa az orvos utasításait, javaslatait. Ennek az együttműködésnek a jellemzésére a terápiahűség kifejezést használjuk. A különböző vizsgálatok szerint a gyors lefolyású betegségek (pl. influenza, hólyaghurut, megfázás stb.) esetén jobb a terápiahűség, mint a hosszan tartó, krónikus betegségek kezelése során. A tartós betegségben szenvedők gyakran élethosszig tartó gyógykezelésre, gyógyszerszedésre szorulnak a megfelelő terápiás eredmény eléréséhez, majd fenntartásához. Ez az eredmény azonban a beteg számára sokáig alig észrevehető előnyöket hoz, ugyanakkor jelentősége igen nagy. A magasvérnyomás-betegség kezelésével és a vérnyomásértékek megfelelő szinten tartásával hosszú távon olyan előnyök jelentkeznek, mint a stroke (agyszélhűdés), a szívizom-infarktus vagy a krónikus vesebetegség megelőzése. Mindezen betegségek nagy valószínűséggel elkerülhetők lesznek, ha a beteg az orvos utasításainak megfelelő adagban és gyakorisággal szedi a vérnyoáscsökkentő gyógyszert vagy gyógyszereket.

 Jó tanácsok és jogszabályok – Pályaválasztási szempontok inzulinnal kezelteknek

Szerző: Dr. Strényer Ferenc

A gyermekkorban jelentkező 1-es típusú diabétesz ma már megfelelő inzulinkezeléssel, vércukor-önellenőrzéssel és „életmódkezeléssel” jól egyensúlyban tarható. A jó anyagcsere érdekében azonban bizonyos szabályokat be kell tartani. Ha őszinték akarunk lenni, a meglévő szabadság mellett azért sok kötöttséggel is számolni kell. A legtöbb esetben négyszeri inzulinadás szükséges. Az inzulinpumpa-kezelés bizonyos esetekben hatékonyabb lehet a hagyományos inzulinkezelésnél, de a technika megfelelő kezelése és a vércukor-önellenőrzés itt is folyamatos odafigyelést igényel. Nagyjából adott időpontokban minimum háromszori étkezés szükséges, ügyelni kell az elfogyasztott étel minőségére és mennyiségére. Közepes aktivitású rendszeres testmozgásnak a jó kondíció megőrzésében és a szövődmények megelőzésében fontos szerepe lehet. Az éjszakai pihenés elengedhetetlen feltétele a szervezet regenerálódásának

 A diabéteszes gyermekek és fiatalok ellátási rendszere

 A diabétesz és a szájüregi egészség kapcsolata

Magyarországon jelenleg 10 százalékos mértékű a diabétesz előfordulási gyakorisága a népesség körében. Ez egy fogorvosnak azt jelenti, hogy minden tízedik páciens valószínűsíthetően cukorbeteg, vagy a cukorbetegség előszobájának tekinthető prediabétesz állapotában van. A megemelkedett vércukorszint hosszú távon jól ismert szövődmények kialakulását segíti elő, és nincs ez máshogyan a szájüregben sem.

Beszélgetés Pogátsa Gábor professzorral

 „Kell, hogy a betegnek bizalma legyen”

Teljes figyelmével és türelmével fordul betegei felé: aki nem tudja, hogy orvosi rendelés zajlik, azt hiheti, elmélyült baráti beszélgetést lát. Legtöbben szakmai kiválóságát, széles műveltségét és derűs nyugalmát ismerik, de sokan tudjuk, hogy krízishelyzetben tekintélyt parancsolva, azonnal, országhatáron át is képes intézkedni. Pogátsa Gábor kardiológus-diabetológus professzorral beszélgetünk.

 Örökletes, felnőttkori diabétesz gyermekkorban

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség 2014-es adatai szerint a világon 387 millió cukorbeteg él, de az esetek felében a betegség még nem ismert. Becslések szerint a diabéteszesek száma az elkövetkező 20 évben több mint 200 millióval fog növekedni.

 Lábszárfekély – az orvos válaszol