Orvosok üzenetei
Jó tanácsok szakemberektől
Szerző: Dr. Barta László
Az emberek fele nemigen érez szomjúságot, és bevallottan egy liter, vagy még kevesebb folyadékot vesz magához naponta, pedig napi 2-3 liter folyadék fogyasztásával igen csekély erőfeszítéssel nagyon sokat tehetünk egész testünk, különösen vesénk egészségének megőrzéséért.
Tovább
Szerző: Dr. Antalics Gábor
Családorvosi gyakorlatok kezdetén már többször hallottam orvostanhallgatóktól, de időnként még kórházi, klinikai orvos kollégáktól is, hogy a praxisokban komoly, súlyos beteget nem kell ellátni! „A családorvos ellátja a bagatell eseteket, felírja a szakorvosok által ajánlott gyógyszereket, a súlyos betegeket pedig azonnal kórházba küldi…” – mondta hajdanán egy kedves medika. Valóban így van ez? Tényleg csak sablonos, unalmassá váló feladatok végzése a családorvos jussa? Receptet ír? Beutalót szerkeszt?
Tovább
Szerző: Dr. Mosonyi Tamás
Kedves Betegek! Cikksorozatunk eme részében olyan kommunikációs ajánlásokat tárgyalunk, amelyek használata elősegíti a jó orvos–beteg kapcsolatot, s amelyek segítik Önöket abban, hogy jobban megértsék és megértessék magukat orvosukkal.
Tovább
Az étrend és a mozgás szerepe
Szerző: Dr. Földesi Irén
A diabéteszes embereknek ma már nem szükséges a korábbi – főként tiltásokon alapuló, az egyén étkezési szokásait figyelmen kívül hagyó –, úgynevezett „cukros” diétát folytatniuk. CSAK egészségesen, a mai korszerű táplálkozási irányelveken alapuló étrendi ajánlásokat követve kell ételeiket elkészíteni és elfogyasztani.
Tovább
Szerző: Dr. Hidvégi Tibor
Napjainkban a cukorbetegség korszerű kezelésére számos új gyógyszerkészítmény áll rendelkezésre. A nem gyógyszeres terápia lehetőségei: a diéta, helyes életmód és a fizikai aktivitás fokozása továbbra is a kezelés alapjául szolgálnak. A fentiek mellett a terápiás betegoktatás a mindennapi gyógykezelés és gondozás nélkülözhetetlen eszköze, célja a diabéteszes személy betegségével kapcsolatos tudásszintjének folyamatos növelése, mindez a szénhidrát-háztartás és az életminőség folyamatos javulását eredményezi. Az élethosszig tartó edukációs folyamat keretében a páciens képessé válik betegségét önállóan menedzselni.
Tovább
Szerző: Dr. Strényer Ferenc
A világszerte járványszerűen terjedő, részben a helytelen életmóddal, részben örökletes tényezőkkel magyarázható 2-es típusú cukorbetegség diétával, mozgással, testsúlycsökkentéssel és tablettákkal sokáig jól kezelhető; mivel itt nem inzulinhiányról, hanem főleg az inzulinhatás csökkenéséről, inzulinrezisztenciáról van szó. Emellett azért már a kezdeti stádiumban is megfigyelhető inzulin-elválasztási zavar. Mindenkinél előfordulhatnak olyan „stresszhelyzetek”, amelyek átmenti jelentős vércukor-emelkedéssel járhatnak és rövid időre inzulinkezelést kell alkalmazni. Az évek múlásával a betegek egy részében a tablettás kezelés már nem eléggé hatékony, a hasnyálmirigy inzulintermelése kimerül, és a normális vércukorszint biztosítása érdekében végleges inzulinkezelés bevezetése válik szükségessé.
Tovább
A végállapotú vesebetegség kialakulásáig és azon túl
Szerző: Prof. dr. Gerő László
A cukorbetegség legnagyobb egészségügyi terhét ma az érszövődmények jelentik. Húsz-harminc éves betegségtartam után a betegek többségén kialakulnak a mikrovaszkuláris, és a 2-es típusú diabéteszes betegek jelentős hányadán kifejlődnek a makrovaszkuláris szövődmények (miokardiális infarktus, stroke, alsó végtagi artériás keringési zavar).
A mikrovaszkuláris szövődmények egyik fontos képviselője a diabéteszes nefropátia (diabéteszes vesebetegség). Ez a szövődmény a betegek körülbelül 35–40 százalékán alakul ki, kifejlődésében meghatározó szerepet játszik a genetikai háttér. Bár ennek molekuláris biológiai háttere mind a mai napig nem pontosan ismert, epidemiológiai megfigyelések bizonyítják, hogy ha a családban több generáción át előfordult 1-es típusú diabétesz, és a szülők valamelyikén kialakult a diabéteszes nefropátia, akkor az nagy valószínűséggel kialakul az 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermekeken is.
Tovább
Szerző: Dr. Mosonyi Tamás
Kedves Betegek! A kommunikációt javító cikksorozatunk első részében azzal foglalkoztunk, hogy beszéljenek kevesebbet, de hatékonyabban, viszont ne hallgassanak el a kezelés szempontjából fontos információkat. Ebben a cikkben a kérdezésről és a kérdések fontosságáról írok.
Tovább
A hipoglikémia akut tünetei és késői szövődményei
Szerző: Prof. dr. Halmos Tamás
A kétezres évek első évtizedének végére általánosan elfogadottá vált a cukorbetegek normoglikémiára (az egészséges emberét megközelítő vércukorértékekre) törekvő kezelése a kis- és nagyér-szövődmények megelőzése, illetve mérséklése céljából. A Diabetes 2010/2. számában megjelent cikkhez a szerző „mai üzenetet” is mellékelt.
Tovább
Szerző: Dr. Mosonyi Tamás
Dr. Mosonyi Tamásnak hívnak, orvos vagyok, és kommunikációs tréner. Kommunikációs trénernek lenni azt jelenti, hogy tanácsadóként, oktatóként tanfolyamokon, tréningeken javítok az emberek kommunikációs készségén. Őszintén hiszek abban, hogy az emberi kapcsolatokban sokat tud segíteni, ha egymással megfelelő módon beszélünk.
Tovább
Interjú dr. Román Ferenccel, a Barta Lajos-díj 2009-es kitüntetettjével
Szerző: Keller Richard
Román Ferenc főorvos úrral Gödöllőn találkoztam 2009. november 14-én, miután átvette a Magyar Diabetes Társaság Gyermek Diabétesz Szekciójának díját, a Barta Lajos-emlékérmet. A díjátadó ünnepségen rendhagyó, emlékezetes Barta Lajos-emlékelőadást tartott, amelyben szokatlanul őszintén, nyíltan beszélt az orvos-beteg kapcsolat válságáról, és hűen lelki alkatához, hitvallásához, az emberi tényezőkre, a humánum fontosságára hívta fel a figyelmet.
Tovább
Új laboratóriumi adat a vesefunkció jellemzésére
Szerző: Dr. Mácsai Emília
Néhány hónap óta új lelettel találkozhatunk a diabetológiai gondozáshoz szükséges laborok sorában, ez az úgynevezett eGFR. Ez a szám a veseműködés mértékére utal, egészséges egyének esetén értéke 120 ml/perc/1,73 m2, az alacsonyabb értékek kóros állapot fennálltára hívhatják fel a figyelmet.
Tovább
Új lehetőség a 2-es típusú diabétesz kezelésében
Szerző: Dr. Bakó Barnabás
Napjainkban a 2-es típusú diabétesz járványszerű terjedését tapasztalhatjuk, a fejlett országokban csaknem minden 10. ember cukorbeteg. Hazánkban egy 2005–2006-ban végzett szűrővizsgálat szerint a cukorbetegség 8,65 százalékos előfordulást mutatott a felnőtt lakosság körében. E népbetegség kialakulása elsősorban életmódunkban keresendő.
Tovább
Szerző: Szőke Mária
Arról már a legtöbb 2-es típusú diabéteszes olvasott-hallott, hogy különösen az alma alakú elhízás veszedelmes. Ilyen esetben belső szerveink között is zsír raktározódik, majd állandóan vastagodik, akinek tehát sörpocakja van, annak nemcsak a bőre alatt keletkezik hájrétege. A zsírszövet olyan, akár egy önálló életet élő „lény”: sok olyan fehérjét, hormont és peptidet termel, amelyek állandó izgalomban képesek tartani éhségközpontunkat, evésre ösztönöznek, de befolyásolják magát az inzulin hasznosulását is. Annál több inzulinra van szükségünk, minél több zsír rakódott ránk.
Tovább
Szerző: Dr. Kempler Péter
A cukorbetegséghez csatlakozó idegbántalom – Andrew Boulton professzor találó megfogalmazása szerint – a diabétesz elfelejtett szövődménye. A kisereket érintő szövődmények sorába tartozó idegrendszeri károsodás egy alapvető tekintetben különbözik a szemészeti és veseszövődményektől: míg utóbbiak jellemzően igen hosszú időn keresztül teljesen tünetmentesek, az idegbántalom gyakran tünetekkel is járhat.
Tovább
