Orvosok üzenetei
Szakemberek tanácsai
Szerző: Dr. Antalics Gábor
Egy borongós november végi délutánon éppen befejeztem visszatérő nőbetegem ellátását, a vérnyomásmérést, a betegvizsgálatot, a vércukornapló megtekintését és megbeszélését, a megszokott receptek felírását, amikor még egy kérést intézett hozzám. Éjszaka a vejéhez ügyeletet kellett hívnia, mert a fiatalembert erős hasi fájdalom kínozta, hányt, majd hasmenése is volt. Mivel a sürgős ellátás után sem vált panaszmentessé, további kivizsgálás, kezelés szükséges.
Tovább
Szerző: Dr. Barta László
Ha a kedves olvasónak már több ízben is volt 140/90 Hgmm felett a nyugalomban mért vérnyomása, és háziorvosa rendszeresen visszarendeli kontrollvizsgálatra, akkor feltehetően magasvérnyomás-betegként gondozzák (kezelik).
Ha az életmódjának és táplálkozásának megváltoztatásával (pl. testmozgással, testsúlycsökkentéssel, a dohányzás elhagyásával, a só-, a kávé- és az alkoholfogyasztás mérséklésével) nem sikerült a vérnyomását csökkenteni, akkor Önnek minden bizonnyal gyógyszert is kell(ene) szedni.
Tovább
Szerző: Dr. Ádám Ágnes
Menjek el szűrővizsgálatokra? Ha elmentem, és vannak eredményeim, osszam-e meg háziorvosommal? Meddig terjedjen az én figyelmem, tudásom saját testemet, egészségemet, betegségeimet illetően? Mikor vegyem igénybe az orvosom segítségét, tanácsát? Honnan tájékozódjam, és honnan tudjam, hogy hiteles-e, amit olvasok?
Tovább
Szerző: Dr. Váradi András
Az őszi időszakra a frontbetörésekkel kísért, változékony időjárás a jellemző. Mint előző számunkban olvashatták, a hideg-, melegfront, a szél komoly hatást gyakorol az arra érzékenyek szervezetére – többek közt a hidegfront hatására erősödnek a reumás és migrénes jellegű fájdalmak, a reflexidő meghosszabbodik, az érintettek álmosságra panaszkodnak, fokozódik a görcskészség, a trombóziskészség, halmozódnak az asztmás rohamok. A melegfront sem kímél bennünket: fokozódik az anyagcsere, szaporább a szívműködés, jellemző az álmatlanság, nyugtalanság, ingerlékenység, gyakoribb a depressziós tünetek megjelenése. S akkor még nem beszéltünk a légszennyezettségről. A levegőben lebegő részecskék közt rengeteg növény pollenje is megtalálható, amivel a pollenallergiásoknak kell elsősorban számolniuk. Cikksorozatunk második részében egyéb érdekességek mellett erről is olvashatnak.
Tovább
Szerző: Dr. Páll Dénes
Sokszor csak bizonytalanok vagyunk abban, jól értettük-e, amit az orvos mondott a vizsgálaton, vagy nem érezzük magunkat betegnek, csupán az életmódunk kialakításához lenne szükségünk tanácsra, néha nem tudjuk eldönteni, hogy ez vagy az a panasz, tünet mennyire „normális”, esetleg egy lehetséges baj előjele, mikor is kell orvoshoz fordulni stb.
Kérdéseivel forduljon lapunkhoz! Orvosaink minden levélre válaszolnak!
A titoktartás érdekében a hozzánk érkező leveleket név és cím nélkül, kivonatos formában közöljük.
Ne feledje: a tanácsok az orvosi vizsgálatot nem pótolják!
Tovább
Szerző: Dr. Kempler Péter
A „neuropátia” néven összefoglalt idegbántalmak általában belgyógyászati betegségek következményeként jelentkeznek. A legismertebb és legtöbbet vizsgált ok a cukorbetegség, de idegbántalom kialakulásához vezethetnek az idült májbetegségek, a krónikus vesebetegségek és a hipertónia is. A cukorbetegek kb. 60%-ának magas a vérnyomása, esetükben az idegbántalom is súlyosabb. Az idegrendszeri szövődmények nemcsak a beteg mindennapi életét keseríthetik meg, sőt tehetik súlyos esetben elviselhetetlenné, hanem az érintettek várható élettartama sokkal rövidebb.
Tovább
Szerző: Prof. dr. Jermendy György
Régóta ismert, hogy a diabétesz mellitusz és a hipertónia, azaz a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség egymással szorosan összefügg. Számos felmérés igazolta, hogy a jellegzetesen felnőtt- vagy időskorban kezdődő 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők kb. 80 százalékának egyidejűleg magas a vérnyomása is.
Tovább
Szerző: Prof. dr. Reusz György
A magasvérnyomás-betegség – hipertónia – felismerése és megfelelő kezelése gyermekkorban súlyos felnőttkori szövődményeket előzhet meg, egyben meghatározza a betegek életminőségét is, emiatt nagy a népegészségügyi jelentősége.
A gyermekkori hipertónia kapcsán az utóbbi években jelentős „mozgás” indult meg. Egyrészt megnőtt a hipertóniával diagnosztizált betegek száma, másrészt – részben ennek megfelelően – változtak a vizsgálati és terápiás irányelvek.
Tovább
Szerző: Dr. Váradi András
Magyarország időjárására mérsékelt égövi fekvése miatt jellemző a változékonyság, amit a globális felmelegedés tovább erősít – gyakoriak az igen heves viharok, a hőmérséklet pár nap alatt akár 15 fokot is eshet vagy emelkedhet, nem is beszélve a légnyomás változásáról. Szervezetünk pedig mint egy barométer reagál ezekre a változásokra, jön a fejfájás, szédülés, szívdobogás, azon is felbosszantjuk magunkat, amit „normális” esetben észre sem vennénk. Az orvosmeteorológiai előrejelzés, amely a médiában manapság mindennapossá vált, segít bennünket felkészülni, megérteni gyakran „érthetetlen” reakcióinkat.
Tovább
Szerző: Dr. Alföldi Sándor
Csak egy betegségem van, magas a vérnyomásom, miért kell kétféle gyógyszert szednem, sőt orvosom szerint még többre is szükségem lehet, és egyáltalán, miért tart a vérnyomás beállítása hetekig – teszi fel a kérdést magának gyakran a frissen felfedezett hipertóniás. A magas vérnyomásban szenvedők 90 százalékának ún. esszenciális hipertóniája van. Az esszenciális hipertónia hátterében több gén öröklött hibája és környezeti hatások állnak, a pontos kórok rendszerint nem tárható fel, ezért a közvetlen okot megszüntetni, a beteget végleg meggyógyítani nem lehet. Az orvosnak marad az a lehetőség, hogy – az életmódi változtatások mellett – gyógyszerekkel a szervezet saját, vérnyomást meghatározó működését befolyásolva érje el a megfelelő értéket. A különböző szerek (korábbi számainkban olvashattunk pl. a vízhajtókról, a béta-blokkolókról) más-más ponton avatkoznak bele ebbe a folyamatba, így együttes alkalmazásukkor hatásuk összeadódik, és olyan betegeknél is elérhető az ajánlott vérnyomásérték, akiknél ez egy hatóanyaggal nem sikerült.
Ismert, hogy a magasvérnyomás-betegségben szenvedők közt sokkal gyakoribb a szív- és érrendszeri megbetegedés, és ez a szoros összefüggés már a 115/75 Hgmm-es vérnyomásértéktől kezdve a teljes vérnyomás-tartományban megfigyelhető. A nagy tudományos vizsgálatok szerint a kockázat megduplázódik minden 20/10 Hgmm-es vérnyomás-emelkedéssel – tehát nagyon megéri „bekapni” azt a pár plusz gyógyszert naponta, hogy elkerüljük az életünket is fenyegető szövődményeket.
Tovább
Szerző: Dr. Barta László
Doktor úr! Én nem is vagyok beteg, jó a vérnyomásom. Meddig kell még a gyógyszereket szednem? – Annyira beteg vagyok, hogy már örökké kezelésre szorulok? – Nem fáj semmim. Most is jó a vérnyomásom, nem hagyhatnánk abba ezeket a gyógyszereket? – Két hete elfogyott a gyógyszerem, azóta sem rosszabb a vérnyomásom. – Miért kell a szemészetre menni, ha jól látok, miért kell a szívemet vizsgáltatni, ha nincs rá panaszom, minek a sok vizelet- és vérvizsgálat, egyáltalán miért kell velem ennyit foglalkozni?
Tovább
Szerző: Dr. Kulcsár Imre
A művesekezelés (dialízis) Magyarországon a 60-as évek végén, 70-es évek elején indult néhány nagyobb városban. Azt, hogy minden megyében legyen vesepótló kezelés, műveseállomás, a 80-as évek végére érte el az ország. Nagy lendületet adott a továbbfejlődésnek a dialízisellátás privatizációja a 90-es években. Ma gyakorlatilag az országban mindenki dialízisellátásban részesül, akinek szüksége van rá – és elfogadja. A felnőtt lakosságot 58, a gyerekeket 5 centrum szolgálja.
Tovább
Szerző: Dr. Zajkás Gábor
Gerald Reaven amerikai endokrinológus, a Stanford University School of Medicine professzora, 1988-ban Banting-emlékelőadásában hívta fel a figyelmet a magas vérnyomás, a kóros vérzsírértékek és a csökkent glükóztolerancia (vércukorszint-emelkedésre való hajlam) viszonylag gyakori együttes előfordulására, és arra, hogy ebben az esetben mindig kimutatható az inzulinrezisztencia és a vér emelkedett inzulinszintje. Ezt a tünetcsoportot, amely később kiegészült az elhízással, x-szindrómának nevezte. Időközben több elnevezésváltozat (új világ szindróma, halálos négyes, csendes gyilkos, multimetabolikus szindróma és még sok egyéb) született, jelenleg a metabolikus szindróma (anyagcserével kapcsolatos tünetegyüttes) név használatos.
Tovább
Szerzők: Dr. Beró Tamás, Dr. Bajor Judit
A diabétesz gyakoriságának a növekedésével a cukorbetegség szövődményei is egyre gyakrabban jelentkeznek. A szövődmények között sűrűn fordulnak elő az emésztőtraktus mozgászavarai (gyomorürülési zavarok, hasmenés, székrekedés, széklettartási rendellenességek). Mivel a gyomor-, bélrendszert a tudatunktól független idegrendszer – az autonóm idegrendszer – vezérli, annak károsodása (autonóm neuropátia) következményeként a gyomor és a bélrendszer tónus- és mozgászavarai is kialakulhatnak.
Tovább
Megelőzési lehetőségek, terápiás célértékek
Szerző: Dr. Nádas Judit
Napjainkban a cukorbetegek gondozásának egyik legfontosabb feladatát az idült szövődmények megelőzése, kezelése jelenti. Ennek oka, hogy az utóbbi évtizedekben a cukorbetegség jól kezelhetővé vált, a betegek várható élettartama kitolódott, így a hosszú évekre, sokszor évtizedekre nyúló kórtörténet során lehetőség van a késői szövődmények kialakulására.
Tovább
