Doktor Berci története
Dr. H. Nagy Katalin vagyok, gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus és diabetológus szakorvos. Emellett Berci nevű terápiás kutyámmal a Dogland Segítőkutya Alapítvány munkatársa vagyok és 2023 júniusától állatasszisztált terápiás koordinátorként is tevékenykedem.
Gyógyító munkám során nap mint nap találkozom rendszeres ellenőrzést, folyamatos gondozást igénylő krónikus betegségben (gyermekkori cukorbetegség, asztma, allergia, ekcéma) szenvedő gyermekekkel, akikkel az évek során szoros, bizalmasnak is mondható kapcsolatom alakult ki. Érzékeltem, hogy sok gondozottam – és családjaik – számára a kórképek elfogadása mind fizikai, mind mentális értelemben nagyon nehéz, számos pszichés problémához vezet.
Orvosi pályámon folyamatosan arra törekedtem, hogy segítsem a hozzám fordulókat. Ezért úgy döntöttem, hogy a szakmai segítségnyújtás mellett a mindennapi gyógyító munkám részévé kell, hogy váljon egy olyan társ, aki átsegíti a gyermekeket az emberpróbáló nehézségeken.
Bizonyított tény, hogy a kutyával való interakciónak számos kedvező hatása van. Tudatosan kezdtem el keresni olyan kutyát, aki e fenti kritériumoknak megfelel, és akadály nélkül bevihető egészégügyi intézménybe. Így érkezett meg hozzám Berci, egy labradoodle, amely másfél év alatt profi terápiás kutyává érett.
Kedves, időnként bohókás, lelkes lényével, puha, göndör szőrével (amit nem hullajt) gyorsan a gyerekek kedvencévé vált. Szereti a közelségüket, ösztönösen megérzi, hogy mire van szükségük. Finom jelzéseivel kezdeményezi az ismerkedést, de nem tolakodó (minél kisebb a gyerkőc, annál jobban simul a földre, hogy ne keltsen félelmet, könnyebben meg lehessen simizni). Érintése gyengéd, „finomlelkű”, jól reagálja le az érzelmeket. Imádja, ha simogatják és dicsérik. Közel 30 trükköt tud, és jutifalatért szívesen be is mutatja azokat.
2023 januárjától hivatalosan is aktív részese a kórházi munkámnak, a cukorbeteg- és gyermektüdőgyógyászati szakrendeléseimnek. Közösen vizitelünk, együtt örülünk egy-egy diabéteszes gyermek önálló szárnypróbálkozásának (inzulinbeadás, kanülbeütés), elkíséri a gyerekeket különböző vizsgálatokra, türelmesen várakozik a kis beteg ágya mellett, hogy egy-egy infúziós terápia véget érjen.
A rendeléseken amíg én a szülőkkel megbeszélem a terápiás lépéseket, addig a gyerekek a „Berci bungi”-ban játszhatnak. A legtöbb esetben nehéz az elválás (még egy ölelés, egy trükk, csak egy simi, újabb jutalomfalat). Még a „legrettegettebb beavatkozásokat” is, mint a vérvétel, hősiesen tűrik, ha a végén Berci megvigasztal, ha odabújik, a kiskosarából matricát oszt, vagy bátorság-oklevéllel jutalmaz. Jelenlétével azt sugallja: nem vagy egyedül!
Nyáron sem tétlenkedik, aktívan kiveszi részét a diabéteszes nyári táborokból. Szerethető lénye gyorsan természetessé vált mind a gyerekek, mind a szülők és a velem dolgozó kollégák számára, igazi munkatárssá fejlődött. Nélküle a mindennapjaink ma már elképzelhetetlenek.
Peti és Berci
A vérvétel (amire a diabéteszes gyerekeknél háromhavonta szükség van) a legrettegettebb beavatkozások közzé tartozik. Ehhez az egyik kis páciensemnél három felnőttre is szükség volt az óriási tiltakozása miatt, és mindenkit megviselt minden egyes vérvétel. Amikor az ötéves Peti megtudta, hogy kutyám lett, és hogy ez a kutyus egyszer majd itt lesz a rendelésen, minden alkalommal kikérdezett Berciről.
Kezdetben csak meséltem róla, később Berciről készült videókat mutattam, milyen sokat nőtt, hogyan ügyesedik vagy éppen mi rosszaságot csinált. Gyakoroltuk, hogy ha minél halkabban leszünk túl a vérvételen, és így Berci nem fog megijedni, könnyebben meg lehet majd simogatni, szeretgetni. Szép lassan csökkent a vérvételek elleni heves tiltakozása.
Amikor végre Berci megjelent a rendelésen, a kezdeti izgalom hősies bátorsággá változott. Kérte, hogy Berci üljön mellette a vérvétel alatt. Egy kis sírás így is volt, de az előzményekhez képest elenyésző. Természetesen óriási öröm volt mindenki számára a sikeres művelet, járt is érte a bátorság-oklevél és Berci megölelése, simogatása.
Dr. H. Nagy Katalin
