Szerző: Dr. Békefi Dezső Feltöltés dátuma: 2024.05.05.

Múlt, jelen, jövő

Az első hazai előállítású glukométer, a D-Cont I.
Az első hazai előállítású glukométer, a D-Cont I.

„Historia est magistra vitae”, magyarul „a történelem az élet tanítómestere”. Valamikor ezt illett beírnunk a történelemfüzetünk első odalára. (Bevallom, hogy én – renitens diák lévén – Kölcseyt idézve az írtam, hogy „Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?” Meglepő, de az öt töritanárom közül csak egy volt, aki rájött arra, hogy ez az én véleménynyilvánításom a tantárgyról…)

Kell-e ismernünk a múltat?

Van-e értelme megismerni a múltat? Nézzük ezt a diabétesz oldaláról. „Óhéber” dumának tartod és unod hallani, hogy régen sokkal rosszabb, sokkal nehezebb volt cukorbetegnek lenni. Ebben igazad van, de most mégis szánjunk néhány percet a „históriára”.

1922-ig a diagnózis egyet jelentett a halálos ítélettel. Az 1912-ben megjelent Bókay-féle gyermekgyógyászati tankönyvben olvashatjuk: „A gyermekkori diabetes mellitus általában rövid idő alatt, a súlyosabb tünetektől számítva 1-2 év alatt lezajlik… a kórjóslat teljesen rossz”. A kezelést illetően zablisztet javasol, de – mint írják – „a gyógyszeres kezeléstől eredményt nem remélhetünk”.

1922. január: az inzulin első alkalmazása

Banting, Best és a Majorie kutya történetét biztosan ismered, itt csak annyit említenék meg, hogy 100 év alatt az inzulinnal kapcsolatban 6 Nobel-díjat osztottak ki. Kirobbanó sikertörténet: nem kell belehalni a diabéteszes kómába! Sőt, az állandó kezelés mellett a kóma kivédhetővé vált. Számos helyen – így hazánkban is – megindul az inzulin gyártása. Közben el kell érni egy szemléletváltást is, hiszen ekkor még az orvosi egyetemeken azt tanítják, hogy „ne adjunk fecskendőt a betegek kezébe, mert azzal morfinistákat nevelhetünk”.

1936-ban megjelenik a hosszú hatású, úgynevezett NPH inzulin, így nem szükséges napi 4–5 inzulinadag.

Az 1960-as években egyre tisztább inzulinkészítmények kerülnek forgalomba, csökkentve ezzel az állati inzulin kiváltotta kóros reakciókat (inzulinallergia, lipodisztrófia).

1966-ban egyszerű, gyors vércukormérő csík kerül forgalomba (Dextrostix®), amellyel egy csepp vérből 2 perc alatt meghatározható a vér cukorszintje. Majd később a csíkok leolvasására szerkesztenek készülékeket (Eyetone®, Glucometer®), s ezzel a mérés pontosabbá válik.

Az 1970-es években forgalomba kerülnek a műanyag, eldobható, majd holttér nélküli fecskendők, ezzel megszűnik a fecskendők, tűk otthoni sterilizálása, kifőzése.

Ugyanekkor az Ames cég Biostator® néven forgalomba hozza a mesterséges béta-sejtet, amely folyamatos vérvétel mellett ellenőrizte a cukorszintet, és ennek megfelelően adott inzulint vagy cukoroldatot. A készüléket nagysága és kezelésének bonyolultsága miatt csak kórházi használatra szánták, de sok kórtani folyamat tisztázását segítette, elsősorban a ketoacidózis kezelésének optimalizálását.

Az első „inzulinpumpa” prototípusa, melyet dr. Arnold Kadish készített, nem csak inzulin, hanem glukagon adagolására is alkalmas volt
Az első „inzulinpumpa” prototípusa, melyet dr. Arnold Kadish készített, nem csak inzulin, hanem glukagon adagolására is alkalmas volt

Az első (még életveszélyes) pumpa

Az 1970-es évek második felében kezdetleges pumpák használatát kezdtük el. Hamar kiderült, hogy életveszélyesek, mert a bólusadagot a pumpa sebességének nagyobb fokozatra állításával lehetett beadni, de ha nem állították vissza, akkor halálos hipoglikémiát okozott.

1978-ban kidolgozzák a géntechnikával előállított, az emberi inzulinnak megfelelő szerkezetű inzulint. 1982-ben forgalomba is kerül a géntechnikával előállított ­inzulin.

Az 1980-as évek elejétől szemléletváltás történt a cukorbeteg-gondozásban; előtérbe került a betegek oktatása, az önmenedzselés megtanítása, az edukáció. Ezt nagyfokban segítette a könnyen kezelhető, egyre pontosabb – és egyre olcsóbb – vércukormérők megjelenése.

Hazánkban 1986-ben jelent meg a piacon a 77 Elektronika Kft. Dcont készüléke, amelyet azóta is évről évre fejlesztenek mind a mérési komfortot, mind a pontosságot tekintve.

1985-ben a dán Novo cég megalkotja az első pen típusú inzulinadagoló készülékét, a Novopent®, amellyel egy 4–5 éves gyermek is be tudja adni magának a inzulint. De a pen fő előnye az volt, hogy jobban rá lehetett venni a betegeket a napi 4–5-szöri inzulinozásra, vagyis az intenzív konzervatív kezelési módra, az ICT-re.

Ez már közelmúltnak számít

1980-as évek végén új típusú pumpák jelentek meg, amelyekben a modern elektrotechnika lehetővé tette az igen precíz és rugalmasan változtatható bázisinzulin bevitelét, az étkezésekhez pedig ettől függetlenül lehet beadni a bólust.

Az 1990-es évek végétől kezdve szinte évente jelennek meg a módosított – úgynevezett analóg – inzulinok. A humán inzulinmolekula megváltoztatásával a hatásgörbét lehet befolyásolni: vagy gyorsabban hatnak – ezek a bólusinzuliok –, vagy éppen elhúzódó, egyenletes hatásúak – ezek a bázisinzulinok.

Az évszázad első évei óta új technika segíti a cukorbetegek ellátását, a normoglikémiára való törekvést: a folyamatos szöveti cukormérés (CGMS). A bőr alá behelyezett szenzor folyamatosan méri a sejtközötti állomány, a szövetnedv cukortartalmát. Ez hozzávetőlegesen azonos a vércukor értékével. Az így mért értéket megfelelő szoftverrel visszacsatolva a pumpára kezünkben lesz (van?) a mesterséges béta-sejt, vagyis a vércukor automatikus szabályozásának eszköze. De ez már nem történelem, hanem a jövő határa.

Jelenben a jövő

A kutatás és ebből eredően az ellátás fejlődése nem fejeződött be. Szinte évente hoznak forgalomba új inzulinfajtákat. A szenzor és a pumpa „összeházasításával” küszöbön áll a megbízható mesterséges béta-sejt.

Folynak kutatások a „biológiai, mesterséges béta-sejt” létrehozásával, amikor májsejteket (vagy más sejteket) vesznek rá a cukorfüggő inzulinelválasztásra. Vannak, akik a szervtranszplantációban és vannak, akik az őssejttechnikában látják a betegség végleges megoldását.

60 évvel ezelőtt 3 havonta megjelent a cukorbeteg gyermek az orvosnál, magával hozta az előző nap ürített vizeletét 3 frakcióban. Történt egy vérvétel, és egy orvosi vizsgálat után kapott arra vonatkozóan tanácsot, hogy mit tegyen (mit egyen) a következő 3 hónapban. A mai helyzetet ismered. Ugye, hogy van különbség!

Kell-e ismernünk a múltat? Van-e értelme megismerni a múltat? Szerintem kell ismerni és van értelme. Azért, hogy tudd értékelni a jelent és tudj reménykedni a jövőben!

Dr. Békefi Dezső

Megjelent a diabetes junior2024/1. számában

Rendelje meg a Diabetes című betegtájékoztató kiadványt, és féláron adjuk mellé a Diabetes különszámokat és a Hypertonia Magazint!
(Legfeljebb 3 db-ot)

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!