Feltöltés dátuma: 2022.01.17.

Sportos Cukros élmények

Nem töltötte tétlenül a napjait a Sportos Cukorbetegek Egyesülete, hiszen már mindenki alig várta a lehetőséget, hogy ismét személyesen vegyen részt a jobbnál jobb programok egyikén. A nyarat az I. DiabKupa megszervezésével kezdték, a zánkai családi hétvégével zárták – ezekről külön részletes beszámolók olvashatók lapunkban. Most Bosev Edina összeállítása a napközis, Muskát Erikáé az ottalvós tábor élményeit eleveníti fel.

Illusztráció

Napközis tábor

Mindenki állandóan pittyegett

Egyesületünk egyik unikuma, hogy közösségben gondolkodunk. Fontosnak tartjuk, hogy megtanuljanak a „kereteken kívül” gondolkodni és megismerjék a csapatmunka előnyét, hiszen a diabétesz sokszor hozhatja őket olyan helyzetbe, amikor azonnal változtatni kell, vagy segítségre van szükségük. Ezért többször is olyan programra vittük el őket, ahol egy-egy fejtörő megfejtéséhez össze kellett dolgozniuk. Szívmelengető volt látni, hogy az idősebb fiúk milyen lelkesen támogatták a kicsiket és a kicsik mennyit tanulhattak a nagyoktól.

A diabétesz megfelelő kezeléséhez a három alappillér egyike a sport. A napközis táborban minden nap másmilyen mozgásformát próbáltunk ki, volt aerob és anaerob mozgás is. A gyerekek figyelmét felhívtuk arra, hogy a két mozgásforma másmilyen felkészülést és szénhidrát-inzulin adagolást igényel, másmilyen utóhatásai lehetnek.

Ellátogattunk egy kalandparkba is, ahol megbeszéltük, hogyan tudnak biztonsággal mászni, hogy a kanül ne záródjon el és a magasban is legyen náluk szénhidrát, arra az esetre, ha hirtelen leesne a vércukruk.

A legjobb a cowboyos szabadulószoba volt, ott sokat kellett gondolkodni, számokat és kódokat kellett keresni, megfejteni. A tábor a Városligethez közel volt, ahol egy teljes délutánon keresztül nyomoztunk, találóskérdésekre válaszoltunk, így jutottunk a következő pontra és a végén a megfejtéshez.

Kalandparkba is mentünk, ott a legjobb a hosszú drótkötélpálya volt.

A táborban sokat fociztunk, reggelente tornáztunk és számháború, sőt vízipisztolycsata is volt.

Voltak ismeretterjesztő órák, meg kézműveskedés, kísérletezés, én kövirózsákat ültettem és hazavittem anyukámnak ajándékba.

A tábor egyik napján, körbe álltunk, az egyik felnőtt kezében volt egy pakli kártya, amin gyümölcsök képei voltak és a sarokban a szénhidráttartalmuk. Valakinek dobott egy labdát, és akihez ment, annak meg kellett tippelnie a gyümölcs szénhidráttartalmát.

Nagyon jól éreztem magam a táborban, mert a többi gyerek is cukis volt, mert tudtunk a diabról beszélgetni és mindenki értette a másikat, nagyon vicces volt, hogy mindenki állandóan pittyeget. Könnyebb volt a hét attól, hogy a felnőttek, akik vigyáztak ránk, értettek a diab kezeléséhez és mindig tudták, hogy mit kell csinálni.

Sok velem egykorú fiú volt, ezért könnyen találtunk közös témát, szereztem egy csomó új ­barátot.

Csordás Bence (9 éves)

Egy percig sem aggódtunk – szülői vélemények

Nagyon köszönjük a múlt hetet! Eleinte furcsa volt, hogy kötött az időbeosztás, több a program, mint máshol, de az első napok után fiunk már várta a következőt! Nagyon jól érezte magát, rengeteg új élménnyel gazdagodott. Mi, szülők pedig nagyon örülünk, hogy egy profi csapatra bízhattuk őt. Egy percig sem aggódtunk, hogy bármi baj lehet.

M.M.

Májusban derült ki gyermekem cukorbetegsége, előtte is szorongó volt, így aggódtunk, milyen lesz a tábor, de félelmünk alaptalannak bizonyult. Nagyon jól érezte magát. Bár gyakorlatilag nincs két egyforma diabos, mindenkinél más válik be, az, hogy a „sajátjaival” eszmét cserélhetett, ötleteket meríthetett és nem kellett rosszul éreznie magát amiatt, hogy nem vehet más nasijából, nagyon sokat jelentett.

P.Cs.

Ottalvós tábor

Kellemesen csalódtam

Idén volt 10. éve, hogy sporttábort szervezünk. Közel 50 gyermekkel és 14 felnőttel 8 napot töltöttünk a Balaton partján. A táborozók közül sokan már ismerősként, nagy örömmel üdvözölték egymást, de szívesen fogadták az újakat is.

Az első napok hűvösebb, esős időjárása jó lehetőséget adott az ismerkedésre, kirándulásra, akadályversenyre, edukációra. Örömmel figyeltük, ahogy a gyerekek egyre felszabadultabbak. A strandolás, játékok, zenehallgatás közben a diabétesz is sokszor előkerült. Te hogy csinálod? Nem fáj? Nem zavar? Jó, kipróbálom én is. Néha felnőtt segítségével, néha egyedül vették a bátorságot, és új helyre szúrták a kanült, adták be az inzulint, néha a strandon, egymásnak drukkolva, megtapsolva a másik bátorságát!

Idén először egy saját fejlesztésű rendszert is használtunk: sok szülő hozzájárult, hogy a gyermekeik szenzorát a kísérő felnőttek a saját telefonjukon is követhessék. Ez nagy könnyebbség volt számunkra az éjszakák során, de a nappali nagy ingadozásokat is csökkenteni tudtuk. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy – a szülői visszajelzések szerint – sok gyermeknek a táborban a szokásosnál jobb volt a cukra.

Korábban is hallottam már a táborról, de sosem úgy alakult a nyaram, hogy el tudtam volna menni. A mostani évben viszont volt lehetőségem, és bár eleinte vonakodva, de úgy döntöttem, jelentkezem. Nem bántam meg.

Bár az első pár napban kissé elveszett voltam, egészen hamar eljutottam odáig, hogy egyáltalán nem éreztem kívülállónak magam. Hogy sikerült ez ilyen gyorsan, annak ellenére, hogy összeszokott csapatba kerültem? Röviden: barátságos szobatársak, jó csoportvezetők, remek közös programok és az egész csapat nyitottsága kellett hozzá.

Az első pillanattól kezdve mindenki rendkívül segítőkész volt. Kedvesen fogadtak, a szobatársaim nem voltak elutasítóak. Egész gyorsan összebarátkoztunk, általuk megismertem másokat is, és egyszer csak azt vettem észre, hogy egy nagyobb társaság része lettem, és új barátokra tettem szert.

Szintén sokat köszönhetek a narancssárga (a legjobb csoport, egyértelműen) csoportvezetőinek, akik nemcsak felügyeltek minket (és a cukrainkat, mikor melyikre volt nagyobb szükség), hanem igazán figyeltek ránk, meghallgatták az esetleges problémákat, mindig segítettek.

Sportos Cukros tábor. Nekem első hallásra egy kiképzőtábor jutott eszembe, ahol napi minimum 5 óra kötelező biciklizés lesz, ebédre zöldség zöldséggel (talán egy kis hússal) és a 8,0-ás vércukorérték már magasnak számít. Kellemesen csalódtam. Bár voltak kirándulások, séták, reggeli tornák, de nem csak erről szólt a tábor. A biciklizés nem áll különösebben közel hozzám, ezért is örültem, hogy bár levittem a kerékpárom a Balatonra, de nem volt kötelező a használata, mert mindig volt olyan program, amihez erre nem volt szükség. (A családom valószínűleg ebben a cikkben szerez tudomást arról, miszerint a külön erre az alkalomra megszerzett autós kerékpártartónak nem volt haszna, mert végül is nem használtam a biciklim. Tőlük ezúttal is bocsánatot kérek.)

Az ételek elmentek, egy normális iskolai menza szintjét hozták. A zöldségevésről pedig annyit, hogy soha nem ettem meg még ennyi répát egy hét alatt.

A Sportos Cukros tábornak alappillére maga a diabétesz, aminek a kezelése, mint ahogy azzal mindenki tisztába van, nem mindig sétagalopp. A korábbiakban említett 8,0-ás vércukor nemhogy nem volt magas, sőt sokan nagyon boldogok lettek volna, ha néha csak ez az értékük. Engem nagyon meglepett, hogy nemcsak én küszködök ingadozó, néha teljesen megmagyarázhatatlan cukrokkal. A felnőttek, akik minket felügyeltek, igyekeztek rendezni a cukrainkat, még az éjszaka folyamán is, hasznos tanácsokat, tippeket adtak, segítettek a szénhidrát kiszámításában.

Úgy gondoltam, 6 év diab után nem tudnak újat mondani nekem, ebben is tévedtem. Új módszerekkel, technikákkal ismerkedtem meg, amelyeket beépítettem a saját kezelésembe, megtapasztaltam, hogy mennyire nagy különbségek lehetnek a különböző kezelésekben, és ezek kinek miért hasznosak. Az előadásokon új és érdekes információkhoz jutottam.

Végezetül szeretném megköszönni a lehetőséget és a bizalmat, hogy táncolni taníthattam a tábort, fantasztikus élmény volt.

Németh Réka (15 éves)

Itt tényleg gondtalanok voltak – szülői vélemények

Hálás köszönet az élménydús egy hétért, a sok törődésért, a végtelen mennyiségű programért és főleg a gyermeki szabadságért. Itt tényleg gondtalanok voltak. Ja, és mi is.

H. Tünde

Köszönöm, hogy Réka elmehetett a táborba. Kicsit ki lett mozdítva a megszokott, kényelmes mindennapokból, ami jó hatással volt rá. Azt mondta, hogy jövőre is szeretne menni!

N. Réka

Köszönöm az odaadó szervezést, törődést, a rengeteg figyelmet és energiát, amit a tábor szervezésébe, lebonyolításába fektettek! A fiam azóta „letargikus”, várja a következő tábort!

Sz. Nándi

Gyermekemnek tökéletes cukrai voltak a táborban, ami már nagyon régen fordult elő. Tudja, mi a dolga a diabbal. Ezek szerint nincs olyan nagy gond, mint amire én gondoltam, csak kamaszkorban úgy gondolja, itthon nem érdekli, de máshol nélkülem mégis megy a dolog. Köszönöm nektek ezt az egy hét „pihenést” és átaludt éjszakát, ami nagyon régen volt.

L. Dávid

file

Megjelent a diabetes junior2021/1. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!