Szerző: Kerekes Andrea Feltöltés dátuma: 2020.01.26.

Te hogy csinálod?

Konfliktusok kezelése

Konfliktusok, összetűzések mindannyiunk életében vannak – egyszerűen nem tudjuk megúszni ezeket. Lehetnek naponta többször is kisebb nézeteltéréseink (például a kamasz gyerekünkkel a szobájában uralkodó rend-rendetlenség fokozataival kapcsolatban), időnként nagyobbak is (akár olyan szakmai, amely munkahely-változtatáshoz vezet).

Illusztráció.

Már Arisztotelész is elmélkedett az értelem és az érzelem szerepéről, Hérakleitosz pedig eljutott odáig, hogy a konfliktusok a világunk természetes velejárói – régóta foglalkoztatja hát ez a témakör az emberiséget.

Tisztában vagyunk azzal, hogy mi magunk hogyan viselkedünk egy ilyen esemény résztvevőjeként? Érdemes elgondolkodnunk, mert segítheti a másik fél könnyebb megértését, illetve felismerhetjük az ő aktuális konfliktuskezelési módszerét, és hatékonyabban oldhatjuk fel a problémát.

Thomas és Kilmann konfliktuskezelési modellje (1974)
Thomas és Kilmann konfliktuskezelési modellje (1974)

Kenneth W. Thomas és Ralph H. Kilmann modellje szerint érdemes azzal tisztában lennünk, hogy adott helyzetben mennyire vagyunk együttműködőek, illetve önérvényesítőek. Lehetnek esetek, amikor a saját érdekeinket tartjuk szem előtt és nem foglalkozunk másokéval, máskor alakulhat fordítva. Ha mindezt tudatosítjuk magunkban, könnyebben megérthetjük a saját konfliktuskezelési stratégiáinkat, de a velünk szemben álló fél viselkedését is. Lássuk be, ez utóbbi már önmagában hozzásegíthet a nézetkülönbség gördülékeny rendezéséhez.

Thomas és Kilmann ábrát készítettek a modellhez: egy koordinátarendszerben helyezik el a stratégiákat, az együttműködés-önérvényesítés fokozatainak megfelelően öt kategóriába rendezve azokat.

Thomas és Kilmann 5 konfliktuskezelési stratégiája

Versengő

Magas fokú önérvényesítés és alacsony fokú együttműködés eredménye a versengő stratégia alkalmazása. Ilyenkor csak a saját érdekeink léteznek számunkra, dominanciára törekszünk, és az a cél, hogy maximalizáljuk a nyereségünket. Tehetjük ezt fenyegetve, de elfogadottabb módon érvelve, meggyőzőerőnket használva is.

Alkalmazkodó

Az alacsony önérvényesítés melletti erős együttműködés alkalmazkodó magatartásformához vezet. Ekkor a saját érdekeink akár teljesen háttérbe szorulnak, hagyjuk érvényesülni a másikat. Ez gyakori lehet, ha nagyon fontos számunkra az adott kapcsolat, vagy ha ki nem állhatjuk a konfliktushelyzeteket. Inkább hagyjuk nyerni a másikat, csak ne kelljen vitatkozni, szembeszállni vele.

Problémamegoldó

agas szintű önérvényesítés és szintén magas fokú együttműködés eredője a problémamegoldó stratégia. Aktív megoldáskeresés jellemző ránk, amikor keressük azt a kimenetelt, ami mindkettőnknek a lehető legjobb, azaz win-win (nyertes-nyertes) szituációt hozunk létre. A konfliktusra fejlesztő hatású eseményként tekintünk, amelyben mindkét félnek aktív és egyenlő szerepe van. Az ilyen stratégia kivitelezése bár időigényesebb, hozadéka a kölcsönös megelégedés és a kapcsolat erősödése.

Elkerülő

Gyenge önérvényesítés és alacsony fokú együttműködés esetén elkerülő viselkedésformát mutatunk. Ez esetben a cél nem az érdekérvényesítés, hanem az összeütközés elkerülése. Például kilépünk a helyzetből, halogatjuk a megoldáskeresést, elhalasztunk döntéseket, amelyek véleménykülönbséghez vezetnének. Ha apróságról van szó, lehet ez a megfelelő stratégia, de vigyázzunk, mert ezzel növelhetjük a problémát, és az önbecsülésünknek sem tesz túl jót.

Kompromisszumkereső

Közepes önérvényesítés és közepes fokú együttműködés kompromisszumkereső stratégiát eredményez. Cél, hogy olyan megoldásra jussunk, amely bár mindkét fél számára hordoz veszteséget, összességében mégis megfelelő. Engedünk valamennyit, de a másik is tegye ezt! Bár senki sem teljesen elégedett, jobb, mintha csak a másik érdekei érvényesülnének.

Bár helyzettől és a másik személytől is függ, hogyan viselkedünk nézeteltérés esetén, mégis vannak olyan konfliktuskezelési módok, amelyeket gyakrabban alkalmazunk, amelyek jellemzőbbek ránk. Érdemes e téren is jobban megismerni magunkat!

szerzo

Kerekes Andrea

MentaPRO Alapítvány
Elérhetőség: kerekes.andrea@mentapro.hu

Számlaszám: 16200151-18540075

Megjelent a diabetes junior2020/1. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!