Hasznos tudnivalók

Ellátásról, jogról

Az orvos válaszol

A glikémiás index gyakorlati alkalmazása

Szerző: Gyurcsáné Kondrát Ilona

„Bocsánatot kérek a zavarásért, de kérem, segítsenek. Két éve lettem cukorbeteg, a diétát szigorúan tartom. Igyekszem mindent megtanulni, ami ahhoz kell, hogy rendben legyenek a cukraim. De van valami, amit képtelen vagyok megtanulni: a glikémiás indexet.
Elméletben tudom, hogy azt jelenti, az adott étel milyen gyorsan emeli meg a vércukromat. De nem tudom, a diétám összeállításakor ezt hogyan vegyem figyelembe. Kérem, adjanak tanácsot. Ebédre 50 gramm, vacsorára 35 gramm szénhidrátot javasolt az orvos. Ha példákkal magyarázná el valaki, talán végre megérteném, hogyan állítsam össze az étrendemet úgy, hogy erre a bonyolult dologra is figyeljek.”

 Tovább

Nehéz napok cukorbetegen

Fordító: Martos_Tímea

Az influenzaszerű vírusfertőzések, a gyomorrontás és a húgyúti fertőzések gyakori megbetegedések. Általában könnyen felgyógyul belőlük az ember, azonban a cukorbetegeknek ilyenkor fokozottan kell figyelniük az adott betegségen kívül vércukorszintjükre is.

 Tovább

A korai gyógyszerkészítés története

Szerző: Szabó Zsuzsa

Mi a gyógyszer? Olyan anyag vagy azok keveréke, illetve olyan gyógyszerkészítmény, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy az élettani funkciók fenntartása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak.

 Tovább
Mennyi Garfield vércukorszintje?

Mennyi Garfield vércukorszintje?

Szerző: Dr. Tamás Gergely

Garfield kövér cica, ez alakjának és személyiségének egyik fő motívuma. Kedvenc étele a lasagna, ami jelentős szénhidráttartalommal bír. Ebből sokat eszik vörös cicánk, azután rendszerint pihen egy kicsit mielőtt újra enni kérne, ezért gömbölyödik annyira. A rajzfilm azonban nem szól arról, vajon hogyan és meddig bírják ezt az életmódot Garfield hasnyálmirigyének béta sejtjei.

 Tovább

A gyógyító szerek története

Szerző: Szabó Zsuzsa

A gyógyszerkészítés története szervesen összefonódik a kémia fejlődésével. A XVIII. század második feléig az alkímia keretein belül folytak a kémiai kutatások. Az alkimisták a bölcsek köve és az aranycsinálás titkát kutatva számos kémiai eljárással gazdagították a tudományos ismereteket, amelyekből a gyógyszerkészítés is többet felhasznált – például a lepárlást, a különféle oldószereket alkalmazva hatékonyabb növényi kivonatokat lehetett előállítani. Az alkímiát azonban átszőtte a miszticizmus, az alkimisták pedig gyakran folyamodtak csaláshoz. A rossz hírnév következményeként a XVIII. század második felétől akár halállal is büntethetővé vált, aki alkímiával foglalkozott. Az alkímiával párhuzamosan, de vele szemben állva létezik az iatrokémia (jatrokémia), az életfolyamatok kémiája. A század vége felé már tudományos kutatásként is foglalkoznak kémiával, sorra születnek a felfedezések, a kémia szervetlen és szerves kémiára válik szét, gyors fejlődésnek indul a jatrokémia is. A szerves kémiával foglalkozó vegyészek számos molekulát izolálnak, szintetizálnak, meghatározzák szerkezetüket, és módosítják azokat. A gyógyszermolekulákat először állatokon próbálják ki, majd megfelelő hatásosság és biztonságosság után megkezdődnek a klinikai vizsgálatok.

 Tovább
Szájbetegségek és fogápolás

Szájbetegségek és fogápolás

Fordító: Martos_Tímea

A cukorbetegség nem csak az idegek, erek, vesék károsodását okozhatja, hanem az ismert szövődményeken kívül jelentős elváltozásokat idézhet elő a szájban, a fogakon. A száj fertőzései, betegségei azon túl, hogy komolyan befolyásolják az anyagcsere-egyensúlyt és vércukorháztartást, komoly hatással lehetnek a beteg életminőségére is.

 Tovább

A korai gyógyszerkészítés története – II.

Szerző: Szabó Zsuzsa

„Az egészséges élet aranynál többet ér, Az egészséges test több bármi szerencsénél.” – Sirák 30/15

 Tovább

A szorongásról

Szerző: Dr. Kárpáti Róbert

Szorongani nem jó dolog, de a szorongás segített minket abban, hogy fennmaradjunk. Hiszen, ha nem tanulunk meg szorongani-félni, akkor ősember korunkban nem menekülünk el a ránk támadó állatok elől, nem húzzuk el a kezünket a tűz környékéről stb. Mi, felnőttek tanítjuk meg a gyerekeket arra, hogy igenis, legyenek óvatosak, nézzenek a lábuk elé, mossanak kezet evés előtt, és ilyen módon akarva-akaratlan szorongani-félni tanítjuk őket.

 Tovább
A vérnyomásmérő nem lehet olcsó tucatáru

Szakértelemmel segítünk

A vérnyomásmérő nem lehet olcsó tucatáru

Szerző: Szőke Mária

Amikor egy rendezvényen, egészségnevelő napon ingyenes vérnyomásmérést ajánlanak, tartsuk csak oda a karunkat. Ha nincs panaszunk, azért; ha tudjuk, hogy szükséges a mérés, akkor azért, hogy alaposan megfigyeljük, milyen készülékkel és hogyan csinálják.

 Tovább
Hol, mikor és hogyan mérjünk vérnyomást?

Figyeljünk rendszeresen vérnyomásunkra!

Hol, mikor és hogyan mérjünk vérnyomást?

Szerző: Prof. dr. Kékes Ede

A vérnyomásmérés olyan szükségszerű dolog a civilizált országokban élők számára, mint a rendszeres fogmosás. Mérnünk akkor is kell – talán ez a fontosabb –, ha semmi panaszunk nincs. A vérnyomás akár csak kis mértékű emelkedése megterheli szervezetünket és belső szervi károsodásokat idéz elő.

 Tovább
A magasvérnyomás-betegség rövid története az 1700-as évektől az 1800-as évek végéig – II.

A magasvérnyomás-betegség rövid története az 1700-as évektől az 1800-as évek végéig – II.

Szerző: Dr. Barna István

Előző számunkban a magasvérnyomás-betegség történetének legjelentősebb XVIII–XIX. századi felfedezéseit és tudósait kezdtük el bemutatni, most folytatjuk sorozatunk a vérnyomésmérés, valamint a sztetoszkóp fejlődésének ismertetésével.

 Tovább
Vese, veseműködés

Vese, veseműködés

Normális esetben minden embernek két veséje van, melyek hátul a gerinc két oldalán, a legalsó bordák és a felső két ágyéki csigolya magasságában helyezkednek el. Egy vese kb. 150 gramm súlyú. Mindkét vese egyforma nagyságú és szerkezetű.

 Tovább
A magasvérnyomás-betegség

Történeti visszatekintés

A magasvérnyomás-betegség

Szerző: Dr. Barna István

Hosszú út vezetett a keringés, a vérnyomás és az emelkedett vérnyomásérték összefüggéseinek felfedezésétől a világ egyik leggyorsabban fejlődő, szinte követhetetlen gyógyszergyári kutatásáig. A vérnyomáscsökkentés kezdeti lépései elődeink csodás megfigyelő képességének, végtelen hitének és szorgalmának volt gyümölcse. Napjaink vérnyomáscsökkentő szerekkel foglalkozó kutatásainak eredményét jelzi, hogy a világhálón a „hypertonia" címszó keresése során 2008 februárjában 21 000 000 (nem tévedés, 21 millió) utalás jelent meg, melyek több mint fele a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel volt összefüggésben. Induljunk el kicsit messzebbről, és ismerkedjünk meg a magasvérnyomás-betegség diagnosztikájának és terápiájának történetével.

 Tovább
Társbetegségek és a magas vérnyomás

Társbetegségek és a magas vérnyomás

Szerző: Dr. Ádám Ágnes

Negyvenhét évesen nem elég, hogy cukorbeteg vagyok, a normálisnál magasabb a testsúlyom, a vérzsírjaim, volt már koszorúér-görcsöm, anginám, és állítólag alváskor kibírhatatlanul horkolok, most már többször mértek magas vérnyomást is. Tehát hipertóniás is vagyok. Azt mondta az orvosom, hogy a társbetegségek rontják egymást, tehát vigyázzak, mert összeadódnak és komolyabb kockázatot jelentenek a jövőt illetően. Nagyon megijedtem, és elkezdtem érdeklődni. A kezelőorvosomtól megtudtam, hogy a magas vérnyomással leggyakrabban cukorbetegség, metabolikus szindróma, koszorúér-betegség, vérzsíreltérések, érszűkület, alvási apnoe szindróma, stroke, vesebetegségek társulnak, s egyúttal tájékoztatott is a fontosabb tudnivalókról, amelyekkel most egy kis összefoglaló formájában, a későbbiekben pedig részletesebben önök is megismerkedhetnek a lap hasábjain.

 Tovább
A cukorbetegség házi kedvenceinket sem kíméli

Édes a kutyaélet?

A cukorbetegség házi kedvenceinket sem kíméli

Szerző: Dr. Tamás Gergely

Előfordul kutyában, macskában, sőt az újabban teret hódított „egzotikus" házi kedvencek között, például a vadászgörényben halmozottan jelentkezik.

 Tovább
 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!