Orvosok üzenetei
Szakemberek tanácsai
Szerző: Dr. Kamarás Gábor
A cukorbetegségnek több súlyos szövődménye lehet a szervezetben és ezen belül a szájüregben is. A magas vércukorszint súlyos fog- és fogágyproblémákat okozhat, ha nem a kellő gondossággal járunk el. Ebben fontos szerepe van mind a diabéteszes páciensnek, mind az őt ellátó szakértő fogorvosnak is.
A cukorbetegeknél sokkal nagyobb a kockázat a különféle szájüregi betegségek, mint például a fogszuvasodás, fogínygyulladás, fogágybetegség, szájszárazság kialakulására. Ha nem követjük különös figyelemmel és nem kezeltetjük hozzáértő szakemberrel ezeket a problémákat, az súlyos esetben a fogak elvesztéséhez is vezethet.
Tovább
Szerző: Dr. Rakk Erika
A pajzsmirigy megbetegedései népbetegségnek számítanak, ráadásul a cukorbetegség gyakran társul pajzsmirigybetegséggel. Magyarországi pontos adat nincs, de európai felmérések szerint a teljes lakosság 4,4 százalékát érinti a pajzsmirigy-alulműködés, 1,4 százalékát a pajzsmirigy-túlműködés. Nőknél gyakrabban fordul elő, és családi halmozódás is megfigyelhető.
Tovább
Szerző: Dr. Blatniczky László
Minden 1-es típusú cukorbeteg egyik legfőbb óhaja: az egészségesnek megfelelő legyen a napi inzulinellátottsága és az anyagcseréje! Ugyanakkor jól tudják, hogy betegségük lényege az inzulint termelő béta-sejtek pusztulása, ebből fakadóan a saját inzulintermelő képesség megszűnése. Olyan megoldásra lenne tehát szükség, amely valamilyen módon visszahozza az élettani inzulinellátottság állapotát.
Tovább
Szerző: Prof. dr. Barkai László
Miskolcon, az ország egyik legnagyobb gyermekgyógyászati intézetében, a Velkey László Gyermekegészségügyi Központban kezdettől fogva nemzetközi mércével mérve is haladó terápiás elvek alapján zajlott a kezelés, kialakult a cukorbeteg gyermekek rendszeres ellenőrzésének, gondozásának gyakorlata. A munkacsoport tudományos aktivitást elsősorban az új diagnosztikus és terápiás eljárások bevezetése, valamint a szövődmények kutatása területén fejtett ki.
Tovább
Időnként eljátszom a gondolattal, milyen lehetett az élet, mondjuk a reformkorban. Hogyan élhettek Széchenyiék, hiszen nemcsak „okostelefon” és internet nem volt, hanem még villany sem, telefon sem, rádió sem. Nem ismerték a betegségek nagy részének az okát és a lényegét, hiszen nem ismerték még sem a baktériumokat, sem a vírusokat. Nem voltak a mai értelemben hatásos gyógyszerek: sem antibiotikumok, sem inzulin. Mégis éltek, alkottak, kapcsolatot tartottak sok mindenkivel, utaztak, járták a világot, tapasztalatokat gyűjtöttek, és – a jobbak – ezekkel a tapasztalatokkal hazatérve segítették elő a hazai élet fejlődését, Magyarország felvirágozását mind a tudományos élet, mind a gazdasági gyakorlat terén.
Tovább
Könyvajánló
Dr. Békefi Dezső csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus, neonatológus, diabetológus szakorvos. A tatabányai Szent Borbála Kórház Gyermekegészségügyi Egységének nyugalmazott osztályvezető főorvosa…
Tovább
Szerző: Dr. Strényer Ferenc
Amikor felnőttkorban valaki – az aránylag hirtelen kialakuló 1-es típusú diabétesz vagy hosszabb időtartam után 2-es típusú diabétesz miatt – inzulinkezelésre kerül, el kell gondolkodnia azon, hogy addigi munkáját tudja-e úgy folytatni, hogy cukoranyagcseréje jó maradjon.
Tovább
A Tüdőér Egylet hagyományos találkozója
A tüdő egyik kevéssé ismert betegsége a pulmonális artériás hipertónia (PAH). A kisvérköri nyomásértékekről többségünk nem is hallott, néhányan viszont azt is tudják, hogy ezt a vérnyomást csak a szervezetbe hatolva lehet mérni. Ők bizonyára azt is megtapasztalták, hogy ez a nehezen diagnosztizálható, olykor életet fenyegető kór fáradékonyságot, nehézlégzést, fulladást, mozgáskorlátozottságot, váratlan ájulásokat idéz elő. Az időben felismert pulmonális hipertónia korszerű gyógyszerekkel hatékonyan kezelhető, ám olykor csak új tüdő beültetése hoz megoldást. A felismert esetek száma a világon nő, egyre több a gyerekkorú. Hazánkban százak érintettek. Közülük többen minden ősszel eljönnek a betegszervezet rendezvényére (november 4.), sorstársaikkal találkoznak, s a PAH megfelelő kezeléséről, a gyógyszerekről, a mozgás és az életmód fontosságáról hallgatnak előadásokat.
Tovább
Szerző: Dr. Ádám Ágnes
Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) az alvás ideje alatt a légzés ismétlődő leállásával jellemezhető betegség. A légutak szűkülete, összeesése miatt a légzés átmeneti, több mint 10 másodpercig tartó teljes szünetelése (apnoe), illetve csökkenése (hipopnoe) figyelhető meg. Az OSAS a szív- és érrendszeri betegségek komoly kockázati tényezője. Az OSAS-ban szenvedők azonosítása szűrővizsgálattal egyrészt lehetőséget teremt a sokszor irreverzíbilis szövődmények – hipertónia, stroke, koszorúér-betegség, cukorbetegség, depresszió, szorongás, a szellemi teljesítmény hanyatlása, demencia, személyiségváltozás – megjelenése előtti kezelésre. Másrészt a közlekedés biztonságát szolgálja, megelőzhetővé téve az OSAS-ban szenvedő, nem kezelt betegek által okozott, gyakran tragikus kimenetelű közlekedési baleseteket. Ebben a folyamatban a háziorvosoknak és a foglalkozás-egészségügyi szakorvosoknak kiemelt szerepük van. Sok múlik magán a páciensen is, hogy észrevegye a tüneteket, és orvoshoz forduljon!
Az OSAS végleges diagnózisa és a megfelelő terápia kialakítása az alvásdiagnosztikai központok feladata.
Tovább
A várandósság ritka kardiológiai szövődménye
Szerző: Dr. Tóth Éva
A terhesség során számos szív- és érrendszeri változás történik a szervezetben. Az érrendszerben keringő vér mennyisége megnő, a szívverés felgyorsul, a vérnyomás kismértékű emelkedést mutat. A szülést követő hat hétben ezek a változások normalizálódnak, azonban ritkán maradandó szövődményekkel találkozhatunk.
Tovább
Szerző: Prof. dr. Jermendy György
A cukorbetegség (diabetes mellitus, a közbeszédben diabétesz) kezelésére használatos vércukorcsökkentő gyógyszerek (antidiabetikumok) fő hatása értelemszerűen a vércukorcsökkentés, hiszen ezeket a készítményeket azért választjuk, hogy a diabétesz alapvető jellegzetességét, az emelkedett vércukorértékeket a normális tartományhoz közelítsük. Mivel a cukorbetegek jó része emellett hipertóniás, túlsúlyos, gyakran elhízott, kezeléskor célszerű olyan antidiabetikumot választani, amely a társbetegségeket is előnyösen befolyásolja.
Tovább
Szerző: Dr. Nemcsik János
Hipertóniás sürgősségi állapotnak nevezzük a súlyos szervi elváltozással nem járó extrém vérnyomás-emelkedést. Az ehhez kapcsolódó ritkább, de életveszélyes kórkép a hipertóniás krízis, amikor az extrém vérnyomás-emelkedéshez szervkárosodás társul. Ilyen a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, az aortarepedés, az akut veseelégtelenség, a terhességi görcsállapot vagy a jelentős artériás vérzés.
Tovább
Szerző: Dr. Pátkay József
Az elmúlt évtizedek nagy társadalmi változásainak egyik meghatározó jelensége a lakosság fokozatos öregedése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján hazánkban a 65 év felettiek összlakossághoz viszonyított aránya 2001-ben 15,2 százalék, 2015-ben már 17,9 százalék volt.
Cukorbetegek között az időskorúak aránya még magasabb. A Nemzetközi Diabétesz Társaság 2013-ban kiadott jelentése szerint a felnőtt cukorbetegek 35 százaléka 65 év feletti, más irányból nézve, ebben a korosztályban a diabétesz előfordulása már eléri a 20 százalékot. Ennek hátterében szerepet játszik a fizikai aktivitás csökkenése, a gyakoribb elhízás, az életkor emelkedésével együtt romló inzulinérzékenység, valamint az inzulintermelő béta-sejtek időskori progresszív zavara.
Tovább
Szerző: Fazekas Erzsébet
Hazánkban az 50 év felettiek körében 33 ezer a vak, 218 ezer a látássérült – ám az esetek zömének hátterében nem az ismert szemészeti problémák (szürkehályog, zöldhályog, látóhártya-betegség), hanem a diabétesz áll. E tényre és a látásvesztés megelőzésének, kezelésének lehetőségére hívja fel a figyelmet a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért.
Tovább
