Orvosok üzenetei

Jó tanácsok szakemberektől

A 2-es típusú diabétesz kezelése: mit tehet a beteg?

A 2-es típusú diabétesz kezelése: mit tehet a beteg?

Szerző: Dr. Bedő Csaba

A 2-es típusú diabétesz krónikus betegség, amelyben a szervezet szénhidrát-anyagcseréjének a folyamata zavart szenved. Ez két okból következhet be: egyfelől a szövetek érzékenysége az inzulin hatásával szemben csökkenhet, másfelől nem termelődik a vércukor normális értékek között tartásához elégséges mennyiségű inzulin.
Kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak, de nagy jelentősége van az életmódi tényezőknek, mint az elhízás és a mozgásszegény életmód. Bár leginkább felnőtteknél fordul elő, az elhízás világméretű fokozódása miatt a 2-es típusú diabétesz egyre több gyereket is érint. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de ma már jól kezelhető.

 Tovább

A jó döntések a tapasztalatokon alapulnak - Gondolatok a gondozásról

A gondozás szóban benne rejlik: ott kell gondozni, ahol gond van, ahol gondozás nélkül baj történik, vagy történhet…
 Tovább

Nekem mindent szabad, ha pumpával kezelnek?

A jó döntések a tapasztalatból jönnek, a tapasztalatok a rosszakból!

 Tovább

1-es típusú cukorbetegség – Jogszabályok gyermekkorban

Az alábbiakban a gyermekkori 1-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatos jogszabályok legfontosabbjait igyekeztem röviden összefoglalni. Száraz tények! Nem tűnik nagyon érdekfeszítő, izgalmas olvasmánynak. De mindenképpen érdemes áttanulmányozni! Megtudhatják belőle, mik a jogai, lehetőségei és bizonyos esetekben mik a kötelességei egy inzulinnal kezelt gyermeknek.

 Tovább
Az orvos válaszol

Az orvos válaszol

Ha az inzulin ellensúlyozza az elfogyasztott szénhidrát mennyiségét – hiszen ha többet adok be, többet ehetek –, akkor miért nem ehetek bármennyit?

 Tovább
Egy gyakori vesebetegség: IgA-nefropátia

Egy gyakori vesebetegség: IgA-nefropátia

Szerző: Dr. Kovács Tibor

Krónikus veseelégtelenséghez nemcsak a hipertónia (magas vérnyomás), illetve diabétesz (cukorbetegség) vezethet – bár ez a két betegség a leggyakoribb ok –, hanem számos elsődleges vesebetegség is. Ilyenkor a betegség a vesében alakul ki, és ennek következtében pusztul el a veseszövet.

 Tovább
Az inzulin támogatásának feltételei

Olvasónk kérdezte

Az inzulin támogatásának feltételei

Szerző: Dr. Strényer Ferenc

Az inzulin TB-támogatásával kapcsolatosan kért segítséget egy olvasónk. Nagycsaládban élnek együtt, 42 éves fia 2-es típusú diabéteszes és értelmi fogyatékos. Sajnos a HbA1c-értékei 8 százalék felett vannak, ezért fizetnie kell az inzulinért. Fogyatékossága miatt nem tudja kontrollálni étkezését, a több generáció együttélése csak ront a helyzeten. Édesanyja „tehetetlen”. A kezelőorvosa másik terápiát ajánlott, de akkor az inzulinbeadás és az étkezés közti várakozás volt a probléma, nem várta meg a fél órát. Mivel külső segítséget igénylő hipoglikémiája nem volt, ami esetleg indokolná a TB-támogatást, nincs mit tenni?

 Tovább
„Mégis, kinek az élete?”

„Mégis, kinek az élete?”

Szerző: Dr. Antalics Gábor

Évtizedekkel ezelőtt szembesültem először ezzel a kérdéssel, egy moziban szegezték nekem! A filmvásznon Richard Dreyfuss amerikai színész várta a választ, aki egy középkorú autóbalesetest alakított. A férfi a baleset következtében nyaktól lefelé teljesen megbénult, s úgy döntött, lemond az orvosi kezelésekről, inkább a biztos halált választja. Pár évvel később egy hazai színházban mutatták be Brian Clark angol író drámáját, a korábbi mozifilm adaptációját, ahol Huszti Péter játszotta a szerepet. A kérdéssel újra szembesültem! Van-e olyan egészségi állapot, választható-e tudatosan az elmúlás, amikor a földi életet önszántából adja fel valaki? Úgy gondolom, a kérdés a mai napig nem dőlt el. A „jó halálról”, az eutanáziáról, annak kutatásáról lassan könyvtárnyi anyag gyűlik össze, de igazi megoldás, válasz nincs a kérdésre. Sokszor nem ennyire kiélezett helyzetekben is felvetődik azonban a kérdés, mit tehet az orvos, és mit tehet a beteg az értelmes élet megőrzéséhez, meghosszabbításához.

 Tovább
Véralvadás, vérrögoldás

Véralvadás, vérrögoldás

Sebzéskor a vérlemezkék kitapadnak a sérült érfalra, és a belőlük felszabaduló anyag hatására egy olyan reakciósorozat indul meg, amelynek végeredményeként a vérplazmában oldott állapotban található fibrinogén nevű fehérje a sérülés helyén oldhatatlan, fonalas szerkezetű…
 Tovább
Szív- és érrendszeri betegségek diabéteszben

Szív- és érrendszeri betegségek diabéteszben

A világ zömmel fehér ember lakta vidékein az emberek rokkanttá válásáért vagy korai haláláért javarészt három alattomos kór, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek összefonódása a felelős. A „leggyakoribb halálokok” listája szerint még a daganatos megbetegedések és a közúti balesetek sem vetekedhetnek e három betegség együttes fennállása által okozott halálozások számával.

 Tovább
Ön nem fél a stroke-tól?

Ön nem fél a stroke-tól?

Szerző: Dr. Barta László

Lapunk hasábjain már többször is olvashattak erről a félelmetes betegségről és a beteg életét sokszor ellehetetlenítő következményeiről. A stroke (szélütés, gutaütés, agyvérzés) olyan katasztrófa, amelyben az agyi érrendszer károsodik, s ez az agyműködésben általános vagy gócos zavarokat okoz. A stroke a harmadik leggyakoribb halálok a világon, és az előfordulása az életszínvonal romlása, a kockázati tényezők halmozódása miatt tovább növekszik.

 Tovább

Hol tart a stroke-ellátás?

Szerző: Prof. dr. Bereczki Dániel

A szív- és érrendszeri betegségek jelentik hazánkban a leggyakoribb halálokot, melyek 3 fő csoportjába a szív vérkeringési zavarai (szívinfarktus, angina), az agy vérkeringési betegségei (stroke), illetve a végtagi artériák betegségei (érszűkületek) tartoznak. A stroke nemcsak a harmadik leggyakoribb halálok, de az önellátásra képtelen állapot leggyakoribb oka is.

 Tovább
Betegség-e az elhízás?

Mi is az elhízás? Mi okozhat elhízást? Hogyan kezelhető?

Betegség-e az elhízás?

Szerzők: Dr. Simonyi, Gábor

Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada tartozik a testsúlyproblémákkal küzdők közé, ez mintegy ötmillió állampolgárt jelent. Az elhízás „járványszerűen” terjed világszerte – így hazánkban is –, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért már 1998-ban kiújuló, idült betegségnek nyilvánította. Az Egyesült Államokban, de a fejlett ipari országok többségében is a hatvanas-hetvenes években indított népegészségügyi erőfeszítések – amelyek a kóros vérzsírszint kezelését, a magas vérnyomás elleni küzdelmet állították középpontba, illetve a dohányzás visszaszorítását célozták meg – eredményesek voltak. Amikor már mindenki elégedetten hátradőlt a székében, az 1990-es években új veszély ütötte fel a fejét. Ez volt az elhízás, amely attól kezdve az egyik legjelentősebb népegészségügyi problémává nőtte ki magát. Az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek egyik jelentős kockázati tényezője. Az elhízással összefüggésben jelentősen nő a halálozás.

 Tovább

Van-e kapcsolat a szívkoszorúér-betegség és a depresszió közt?

Szerző: Dr. Kárpáti Róbert

Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2020-ra a leggyakrabban halálhoz vezető, legnagyobb egészségügyi problémát jelentő betegségek listáján az első helyet a szívkoszorúér-betegség, a második helyet a depresszió foglalja el. Ezek a betegségek gyakran nem önmagukban, hanem egymással társulva fordulnak elő: a depressziós betegek az átlagnál gyakrabban betegszenek meg, pl. koszorúér-betegségben, míg a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők között az átlagnál nagyobb a szorongásos zavarban vagy depresszióban szenvedők aránya.

 Tovább
Mindenáron kezelni!

Mindenáron kezelni!

Szerző: Dr. Barta László

A hipertónia kezelése a legtöbb esetben hosszú távon, akár egész életen át tart. Ennek elfogadása, megértése a páciensek számára nem könnyű feladat. A magasvérnyomás-betegséggel kapcsolatos tanulmányok, statisztikák szerint a kezeletlen hipertónia az agyi katasztrófák kockázatát akár négyszeresére, a szívelégtelenségét háromszorosára, a szívinfarktusét kétszeresére növeli.

 Tovább
 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!