Hasznos tudnivalók
Ellátásról, jogról, friss felfedezésekről
Szerző: Dr. Szegedi János
A magas vérnyomás népbetegség, mely a felnőtt lakosság több mint egyharmadát érinti. A betegség alapvetően meghatározza a lakosság betegségekkel, halálozással kapcsolatos mutatóit, a keresőképességet és munkaképességet. Ismert tény, hogy a magas vérnyomás a leggyakoribb diagnózis a fejlett országokban. A nemzetközi adatok szerint az új hipertóniás betegek száma 15 év távlatában 27%-kal növekedett, az előrejelzések pedig azt mutatják, hogy 2025-re 60%-kal nő a világon a hipertóniások száma, azaz 1,56 milliárd embert, a világ felnőtt lakosságának 29%-át érinti.
Tovább
Szerző: Dr. Hermányi Zsolt
A modern inzulinok lehetővé teszik, hogy ne az inzulinhoz igazítsuk az életet, hanem az inzulinadást igazítsuk az élethez. Alkalmazásukkal kivédhető a vércukorszint ingadozása és a testsúly is jobban kontrollálható.
Tovább
Szerző: Dr. Ádám Ágnes
Beállították a vérnyomásom. Nehezen ment, de sikerült. Rendben is lenne, már ami a nappalt illeti. De az éjszakával valami nem stimmel. Ezt a huszonnégy órás vérnyomásmérés (ABPM) mutatta ki.
Tovább
Hasznos ismeretek vérnyomásmérő készüléket vásárlóknak
Szerző: Trieber László
A népbetegséggé terebélyesedett magas vérnyomás miatt már a legtöbb háztartásban megtalálható az otthoni vérnyomásmérő készülék, és ahol még nincs, ott sokan tervezik beszerzését. Ez egyrészt szomorú dolog – mert szükség lett rá, másrészt örvendetes, hiszen segít a betegség kezelésében, súlyosbodásának elkerülésében. A legokosabb döntés, ha már akkor vesz ilyen készüléket, amikor még a megelőzés érdekében tudja használni.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
Regéczi Nagy Imre (1854–1891) élettanász Miskolcon született, és Bécsben bekövetkezett hirtelen halála után a város melletti Matzleinsdorf község evangélikus temetőjében (Evangelischer Friedhof Matzleinsdorf) temették.
Tovább
Szerző: Szabó Zsuzsa
A betegségek okának felderítése, a gyógymódok keresése régóta foglalkoztatja a kutatókat, amit folyamatosan táplál az emberek gondtalan, betegségmentes élet iránti igénye. A XX. és a XXI. század forradalmi változásokat hozott e téren is, köszönhetően a biológia, kémia fizika stb. területén született számos felfedezésnek, új eljárások bevezetésének. Hatalmas mennyiségű gyógyító szer került forgalomba, gyógyíthatatlannak vélt betegségek váltak gyógyíthatóvá. Addig azonban, míg egy vegyületből gyógyszer lesz, vagy egy betegségről biztonsággal tudjuk állítani, hogy ez vagy az a tényező játszik közre kialakulásában, rengeteg vizsgálat – kísérlet – zajlik le.
Tovább
Szerző: Fazekas Erzsébet
A hamis gyógyszerek forgalmazása világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Az illegális kereskedés magyarországi elterjedését akarja megakadályozni a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, mely a gyógyszeripar és kereskedelem szereplőivel együttműködve a nem valódi gyógyszerek fogyasztásából eredő veszélyeztetést kívánja tudatosítani. A hamisított, illetve a minőségi előírásoknak nem megfelelően készített gyógyszerek alkalmazásának egészségügyi veszélyeit bemutatva a szemléletformálást segítik a HENT szakemberei. A népesség felvilágosítása során a nem anyagi károkozás mellett a kampányban szólnak a gazdasági veszteségekről és megismertetik a jelenség elleni fellépés főbb lépéseit, a hazai, nemzetközi jogi, intézményi hátterét. A téma jelentőségét az adja, hogy egyre többekhez juthatnak el az interneten, illegális csatornákon kínált – az egészséget súlyosan, olykor halálosan – veszélyeztető készítmények.
Tovább
Stroke után
Szerző: Ambrus Zsófia
Budapest–Isztambul: pontosan 700 kilométer. Micsoda távolság! Megközelítőleg ennyi idegrost pusztul el óránként egy agyi érkatasztrófa esetén.
Tovább
Szerző: Prof. dr. Bereczki Dániel
Az agy hirtelen jelentkező vérellátási zavara következtében kialakuló, a központi idegrendszer körülírt vagy általános működéskiesésére jellemző tünetekkel járó kórállapotot stroke-nak – szélütésnek, gutaütésnek – nevezzük. Leggyakoribb tünetei a féloldali bénulás, féloldali érzéskiesés, beszédzavar, látótérzavar, kettőslátás. Ha a tünetek 24 órán túl fennállnak, stroke-ról, ha egy napon belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról beszélünk.
Tovább
Szerző: Dr. Barta László
Tudásunk állandó frissítésével és tapasztalatainkkal igyekszünk a hozzánk fordulók gyógyulását elősegíteni. Ennek eredményessége az orvosi munkánk lendkereke. A látványmentes megelőzés, a betegnevelés még nehezebb feladat, több időt igényel, és a páciens együttműködése nélkül sikertelen. Pedig a tét, „a beteg vesztési esélye”, óriási. Ahányszor stroke-ot elszenvedett beteggel találkozom, felmerül bennem a kérdés: Mit lehetett volna még vagy mást tenni? Mi is ez a szörnyű betegség, ami a hazai halálozási statisztikák harmadik helyét foglalja el?
Tovább
Szerző: Trieber László
A koleszterin a szervezet számára nélkülözhetetlen zsírnemű anyag, egy része a táplálékból származik, másik részét a szervezet maga állítja elő. A zsírok (lipidek) szállítása a véráramban különböző típusú fehérjékhez (proteinek) kötötten történik (lipoproteinek), a szállítófehérjék szerint megkülönböztetett két legfontosabb koleszterin az LDL- és a HDL-koleszterin. A véráramban keringő zsírok kóros szintje, különösen a koleszteriné, hosszú távon érrendszeri problémákat okoz, hozzájárul az érelmeszesedéshez, fokozva a szívroham vagy a gutaütés esélyét.
Tovább
Itt az idő váltani! Nyomás!
Szerző: Ambrus Zsófia
„Csak ha ideges vagyok, akkor megy fel a vérnyomásom!”– szabadkozott István egy baráti orvos-társaságban, mikor a közeli nyugdíjazásáról és céklavörös bőrszínéről érdeklődtek. Pár mérés után sajnos kiderült, hogy István hipertóniában, vagyis magasvérnyomás-betegségben szenved. Gépjárművezető-oktatóként pedig bőven akad stresszhelyzet az életében, a fővárosi forgalomban van mit idegeskednie.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
Ott hagytuk abba a magasvérnyomás-betegség történetét, hogy megismertük az osztrák Leopold Augenbruggert, aki 1761-ben a kopogtatásról, majd a francia orvosiskola nagyságát, René Theophile Laennec-t, aki 1819-ben a közvetett hallgatózás módszeréről számolt be. Bemutattuk az olasz Scipione Riva-Roccit, aki elődei sok-sok próbálkozását követően 1896-ban publikált felfedezéséről, az első klinikailag is használható higanyos vérnyomásmérőről. Egy felfújható mandzsetta segítségével egyenletes nyomást gyakorolva a felkarra megszüntette a keringést a karban, majd a felfújt mandzsetta leengedése során a pulzus megjelenésével a szisztolés vérnyomásértéket tapintotta. Lépjünk tovább a történelemben, ahogyan tette ezt a szentpétervári Nyikolaj Szergejevics Korotkov is és ismerjük meg a vérnyomásmérés és hallgatózás egyidejű használatának örökbecsű felfedezését.
Tovább
„Ha tájékozódni akarsz az ott élők egészségi állapotáról, először vizsgáld meg, milyen vizet isznak.” (ókori görög orvosi tanítás)
Tovább
Diabéteszes betegek ellátása
Szerző: Dr. Halmos Tamásné
Ismeretes szakmai körökben az 1988-as St. Vincent-i deklarációban megfogalmazott program, amelynek kitűzött céljai között szerepelt a cukorbetegek életminőségének javítása, többek között kevesebb vakság és kevesebb amputáció elérése, a diabétesszel szövődött terhesség kimenetelének a normálishoz közelítése. A diabéteszes beteggel foglalkozó szakdolgozó iránti igény is fellépett, hiszen az az ápoló, akinek a képzettsége már tartalmazza a diabétesszel kapcsolatos tudást, nagymértékben hozzájárulhat a kezelés sikeréhez.
Tovább