Hasznos tudnivalók
Ellátásról, jogról, friss felfedezésekről
Sok-sok évvel ezelőtt elkeveredtem egy természetgyógyász-rendezvényre, s valahogy néhány aurát vizsgáló kollégával mentem vacsorázni. Hitetlenségemet látva azt hangoztatták, hogy én megfelelő médium vagyok, szemeimet bekötötték, és felszólítottak arra, hogy tapintsak körbe valakit anélkül, hogy hozzáérnék, „érezd az aurát” mondták. A próbát mindenki nagy meglepetésére sikeresen kiálltam, mert érzékelésem kiváló működésének tudatában, no meg azért, mert nem volt túlzottan meleg a helyiségben, megéreztem a velem szemben ülő embernek a levegőénél jóval magasabb testhőmérsékletét. Már ez is egy kezdetleges tudományos megfigyelés volt, de a virtuális méréstechnika ennél lényegesen pontosabb és speciális műszerezettséget igényel. Legfontosabb alkalmazási területe pedig az orvos-biológiai jelek képi megjelenítése és elemzése. Ilyen a szív elektromos működését a testfelszínen rögzítő műszeres technika, az elektrokardiográfia. A rögzített elektromos jelet hívjuk elektrokardiogramnak. Rövidítése: EKG.
Tovább
A stroke önmagában a 3. leggyakoribb halálok, de a szív-érrendszeri halálozások között aránya növekszik. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke idei beszámolója szerint évente 120 ezer friss beteg diagnózisában szerepel a betegség kódja. Egyharmaduk meghal, további egyharmaduk tartós egészségkárosodást szenved (évente 5 millió ember válik tartósan rokkanttá a világon), egyharmaduk pedig szerencsére felépül.
Harminc évvel ezelőtt nem sokat tudtunk kezdeni a szélütéssel. (Sem megelőzés, sem rehabilitáció!) Az utóbbi 20 évben a Nemzeti Stroke Programnak köszönhetően lényeges javulás észlelhető, de a fejlett nyugathoz képest a lemaradásunk konzerválódott. A szélütés manapság is négyszer gyakoribb hazánkban, mint például Ausztriában: nálunk félóránként alakul ki egy újabb megbetegedés, míg ott kétóránként.
Tovább
„Nagyvárosi legendák” és tények a vízről
Nincs talán a világon még egy anyag, amelyről annyit és annyifélét mondtak, írtak volna, mint a vízről. Nem véletlen, hiszen környezetünk és testünk meghatározó, ősi eleme, testtömegünk átlag 60 százaléka víz. Ennek túlnyomó része a szöveti sejteken belül, egyharmad része azonban a sejteken kívül – azok között, részben az érpályán belül található. Az érrendszernek a vízforgalom szabályozásában nagyon fontos szerepe van: általa jut el a víz a szervezet minden pontjára, minden sejtjéhez, általa valósul meg a vesében a víz kiválasztása és visszaszívás utáni elszállítása, s az erek juttatják el a vért azokhoz a köztiagyi idegsejtekhez is, melyek révén a természetes pótlás ingere, a szomjúság érzete is keletkezik. A szomjúság érzete – a „bevételi oldalt” biztosító jelzés – bonyolult idegi utakon tudatosul bennünk. Ugyanitt, tehát a köztiagyban termelődik a vese vízürítését gátló, a víz visszaszívását elősegítő ún. antidiuretikus hormon (ADH) is, ami a vízegyensúly fenntartásának egyik legfőbb „kiadási tételét”, a vizelettel történő vízürítést szabályozza. Vérünk „keringtető anyaga”, a vérplazma 90 százaléka víz, sűrűségét a benne oldott anyagok, főként a nátrium adja. A sűrűség (ozmolalitás) mértékét a szervezet szűk határok között igyekszik tartani (290-es érték körül). A normáltartomány 285–295 közötti – az adat megtalálható a Pirula.net weboldalon. A szabályozás finomságára jellemző, hogy már 295-re emelkedő sűrűségi értéknél maximálisra nő az ADH köztiagyi elválasztása, fokozódik a vesében a vízvisszaszívás, csökken a víz ürítése, rögtön hígul a vérplazma, a szomjúságérzés miatt pedig fokozódik a folyadékbevitel, az egyensúly helyreáll. Kérdés: mi is legyen ez a bevitel? Csapvíz? Palackos víz? Ásványvíz? Ha igen, melyik? Valamilyen speciális víz? Üdítő? Ha üdítő, akkor milyen? Kóla? Gyümölcsé? Vagy a manapság divatos sport- és energiaitalok valamelyike? Mikor és mennyit kell (vagy lehet) inni? S mindehhez hogyan viszonyuljon a magas vérnyomás vagy éppen a veseműködés elégtelensége miatt kezelt beteg. Ezekre a kérdésekre kerestem választ a neten.
Tovább
Szerző: Faludi Viktória
A pozitív gondolkodás, azaz az optimizmus csökkenti a stroke előfordulásának valószínűségét – derül ki egy amerikai egyetem kétéves kutatásának eredményéből…
Tovább
A stroke (ejtsd: sztrók) az angol neve (ütést, csapást jelent) a magyar köznyelv által gutaütésnek, szélütésnek hívott betegségnek. Agyvérzésnek is nevezik, annak ellenére, hogy csak a betegek mintegy 20 százalékában áll fenn tényleges, az agy állományát roncsoló vérzés. Hátterében az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar áll, mely maradandó károsodásokat, illetve halált okozhat.
Tovább
Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva
Világszerte egyre növekszik a krónikus vesebetegségben szenvedők száma, amely becslések szerint ma Magyarországon 55–60 ezerre tehető. A vesebetegségeknek számos oka és formája létezik: fertőzéses, gyulladásos eredetűek, egyes gyógyszerek vesekárosító hatása miatt kialakuló kórképek, vagy egyéb betegség (immunológiai betegségek, cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség) szövődményeként jelentkezik. A betegség súlyosbodásával a vesefunkció mindinkább beszűkül, elégtelen lesz, ennek következménye a bomlástermékek lassú felszaporodása.
Tovább
Szerző: Ambrus Zsófia
Erzsivel egymásba karolva próbáltunk a lépcsőkön ugrabugrálni, felidézve ezzel gyermekkorunk felhőtlen pillanatait. „Ha ezt a lányom látná…”– kuncogott Erzsike, akinek egyetlen gyermeke is túl volt már a harmincon, és vidám hangjába némi keserűség vegyült. Ízületeinket nem kímélve Erzsi vesekövét próbáltuk – a régi, bevált módszert alkalmazva – akkurátus módon kijuttatni a szervezetéből. Vesebetegségek esetén (a betegség jellegétől függően) leginkább csak a séta és a légzőgyakorlatok alkalmazása javallott. Egy kivétel azonban van, mégpedig a vesekő. Kisebb vesekövek kialakulásakor kifejezetten ajánlatos a rendszeres testmozgás, a rugózó, „szögdellő” torna segítheti az ürülésüket.
Tovább
Kicsák Marian
Szerző: Kicsák Marian
Mi a szénhidrát? „Üzemanyag” a szervezet számára. Fontos energiát adó tápanyag, amely a szervezet harmonikus működéséhez elengedhetetlen. Azonban a túlzott fogyasztása – a szervezet számára szükséges mennyiségnél rendszeresen és lényegesen többet enni – éppúgy kerülendő, mint az, hogy szinte teljesen kihagyja valaki az étrendjéből.
Tovább
Szerző: Dr. Timár László
Itt a tél, az influenza és egyéb fertőző betegségek időszaka. Az egyik leghatékonyabb védekezés ezek ellen a védőoltás, amely – ahogy az alábbi cikkből is kiderül – különösen ajánlott a fertőző betegségek által jobban veszélyeztetett cukorbetegeknek.
Tovább
Kisfiam 2 éve diabéteszes, szeptemberben kezdi a második osztályt, de most is ugyanúgy összeszorul a gyomrom, mint egy évvel ezelőtt, ha az iskolakezdésre gondolok.
A nyári szünet alatt gyakran vigyáztak gyermekemre a nagyszülők, és hiába tudom, hogy a lehető legjobb kezekben van, amikor megcsörren a telefon, az első gondolatom mégis mindig az, hogy „ugye nincs semmi baj?” Gondolom, minden diabéteszes gyermeket nevelő anyuka és apuka ismeri ezt az érzést. Mégis az igazi aggodalom akkor kezdődik, amikor gyermekünkre nem egy szerető családtag, hanem egy pedagógus felügyel, akinek egyszerre 20-30 kisgyerekre kell odafigyelnie.
Tovább
A gyógyszerekre vonatkozó ismeretek esszenciája
A gyógyszerek törzskönyvezését, forgalomba hozatalát időt, szellemi munkát, ötletet és jelentős anyagi befektetést igénylő folyamat, a gyógyszerkifejlesztés időszaka előzi meg. E folyamat feladata, hogy a későbbi gyógyszer – az akkor még potenciális gyógyszer – megfeleljen a kötelező hármas követelménynek, a megfelelő minőségnek, a bizonyított hatásosságnak és a biztonságos alkalmazhatóságnak.
Tovább
Szerző: Kicsák Marian
A II. világháború után a mediterrán térségben életmóddal, táplálkozással kapcsolatos felmérést végeztek, többek között Krétán is. Az eredmény azt volt, hogy a tradicionális életmódot folytató, nem kifejezetten jó anyagi körülmények között élő családoknál több krónikus megbetegedés ritkábban fordul elő, mint az európai átlag. Jól látható volt az is, hogy hosszabb életkort éltek meg ezen életmódot folytató emberek. Ez meglepte a tudományos közéletet, és azonnal vizsgálni kezdték az okokat. Jó fél évszázaddal később is sokakat foglalkoztat a kérdés, mi a mediterrán étrend titka?
Tovább
A glikémiás index és más diétás problémák
Szerző: Gyurcsáné Kondrát Ilona
A múlt év vége felé hosszú és nagy tudásról, tapasztalatról tanúbizonyságot tevő levél érkezett szerkesztőségünkbe. Tudjuk, a buta ember hiszi azt, hogy mindent tud, az okos ember érzi úgy, hogy keveset. Forró Lajos körmendi sorstársunk sok diétával kapcsolatos kérdést tett fel. Szakértőnk próbál meg válaszolni e kérdésekre a lap hasábjain – párbeszédükből sokan és sokat tanulhatunk.
Tovább
A közelmúltban konzíliumba hívtak egy idős szívbeteghez romló vesefunkciói miatt. A beteg alsó végtagjai olyan mértékben voltak combtőig vizenyősek, hogy a feszülő kültakarón kialakult hámhiányos területeken át a szövetek közül csordogált a testnedv. Kérdésemre a beteg elmondta, hogy igyekszik napi 2-3 liter folyadékot fogyasztani, annak ellenére, hogy a vizeletmennyiség ennél mindig kevesebb. Mi készteti ilyen sok folyadék fogyasztására? – kérdeztem. – Hát a rádióban hallottam, hogy legalább napi 2-3 liter folyadékot kell inni.
A jelentős mennyiségű vizenyő kialakulásához gyomorvérzés miatt bekövetkezett súlyos vérszegénység, az érpályában csökkent volumen, alacsony vérnyomás, általános oxigénhiány okozta szív és veseelégtelenség vezetett. Transzfúzió adását követően a beteg állapotában javulás következett be.
Tovább
Szerző: Dr. Barna István
Ki ne ismerné a legkisebb királykisasszony történetét, aki úgy szerette apját, mint a sót. A király többre értékelte a kincseket, drága ékszereket, míg rá nem jött, hogy a legpompásabb étel sem ér semmit só nélkül.
Tovább