Hasznos tudnivalók
Ellátásról, jogról, friss felfedezésekről
Szerző: Kicsák Marian
Évek óta a Diabetes újság oldalain dietetikusként igyekszem a kedves olvasót tanácsaimmal segíteni. Hogyan lehet cukorbetegként, néhány szabályt betartva, a legteljesebb életet élni ünnepnap és a hétköznapokon egyaránt? A karácsony közeledtével azon gondolkodom, hogy milyen új, jó javaslataim lehetnének, hogy önfeledten ünnepelhessen…
Tovább
Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedek testsúlycsökkentő módszereire, akkor elég összetett képet kapunk, elég sok változást éltünk meg. Ezek az események két részre oszthatók: egyrészt az orvosi, dietetikusi ajánlásokra, másrészt pedig arra a számos – interneten, telekommunikációban megjelent – módszerre, sokszor „csodamódszerekre,” amelyek tudományosan nem bizonyíthatók, nem csak hatásuk, sokszor mellékhatásaik sem ismertek.
E helyen elsősorban a tudományos eredményekre tekintünk vissza, mégpedig döntően a diétás kezelésre fókuszálva, és arra, hogy 2014-ben hová is jutottunk.
Tovább
Az otthoni vérnyomásmérés
Szerző: Dr. Barta László
Gábor egy hónapja költözött az élettársához, ekkor keresett fel először. Panasza nincs, 47 éves, magas, sportos alkatú. Vizsgálata során kóros eltérést nem találtam, csak a 165/95 Hgmm-es magas vérnyomását. Néhány percnyi beszélgetést követően már 155/90 Hgmm-t mértünk.
Tovább
Szerző: Kicsák Marian
A szénhidrátszámolás segíthet abban, hogy a nagyobb vércukor-ingadozásokat elkerülje, vércukra zömében 4 és 8 mmol/l között legyen. Az inzulinadagot – ha inzulint szükséges adnia – a fogyasztani kívánt szénhidrátmennyiséghez pontosabban tudja majd igazítani, ha jól számol. A szénhidrátszámolás nem bonyolult, de gyakorlást igényel.
A szénhidrátszámolás segít abban is, hogy az ételek széles választékát tudja az étrendjébe illeszteni anélkül, hogy a vércukorértékei magasra emelkednének. Márpedig sokféle dolgot enni sokféle módon elkészítve az egészséges táplálkozás egyik alapelve. Kedvenc ételeit továbbra is „biztonságosan” (nem emelkedik magasra a vércukra, nem növekszik folyamatosan a testsúlya) eheti, ha figyel arra, milyen gyakran eszi ezeket, milyen mennyiségben, és képes azok szénhidráttartalmát a lehető legpontosabban kiszámolni.
Tovább
Az olvasó kérdez, a dietetikus válaszol
Nagy megelégedéssel forgatom a „Receptsarok” című kiadványukat, amely nagyon sok jó receptet tartalmaz. Egy javaslattal szeretnék élni: nagyon hasznos lenne, ha az ételek tápanyagtartalmát nem 1 adagra vonatkoztatva adnák meg, hanem például 100 grammra.
Egy adag súlya ételenként és egyénenként is más és más lehet. A szigorúbb étrend összeállítását nagyon megkönnyítené a javasolt értékek megadása. (Nekem napi 50 g fehérjével és 160–180 g szénhidráttal kell számolnom).
Dr. Ferenczy Tibor
Tovább
Szerző: Kicsák Marian
Az alábbiakban néhány napi mintaétrendet és néhány különleges receptet találnak. A mintaétrend úgynevezett analóg inzulinnal kezelt betegek részére készült. Miután a napi szénhidrátbevitelt 3 főétkezésre és az esetek egy részében egy kisétkezésre kell elosztani, a főétkezések a „szokásosnál” nagyobb szénhidráttartalmúak.
Tovább
Szerző: Faludi Viktória
Sötét és hideg reggelek, korai esteledés, fagyos napok. A tél beálltával egyre kevesebb természetes fényt látunk. A szervezetünk pedig próbál a hőmérséklet lehűléséhez alkalmazkodni…
Tovább
Sok-sok évvel ezelőtt elkeveredtem egy természetgyógyász-rendezvényre, s valahogy néhány aurát vizsgáló kollégával mentem vacsorázni. Hitetlenségemet látva azt hangoztatták, hogy én megfelelő médium vagyok, szemeimet bekötötték, és felszólítottak arra, hogy tapintsak körbe valakit anélkül, hogy hozzáérnék, „érezd az aurát” mondták. A próbát mindenki nagy meglepetésére sikeresen kiálltam, mert érzékelésem kiváló működésének tudatában, no meg azért, mert nem volt túlzottan meleg a helyiségben, megéreztem a velem szemben ülő embernek a levegőénél jóval magasabb testhőmérsékletét. Már ez is egy kezdetleges tudományos megfigyelés volt, de a virtuális méréstechnika ennél lényegesen pontosabb és speciális műszerezettséget igényel. Legfontosabb alkalmazási területe pedig az orvos-biológiai jelek képi megjelenítése és elemzése. Ilyen a szív elektromos működését a testfelszínen rögzítő műszeres technika, az elektrokardiográfia. A rögzített elektromos jelet hívjuk elektrokardiogramnak. Rövidítése: EKG.
Tovább
A stroke önmagában a 3. leggyakoribb halálok, de a szív-érrendszeri halálozások között aránya növekszik. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke idei beszámolója szerint évente 120 ezer friss beteg diagnózisában szerepel a betegség kódja. Egyharmaduk meghal, további egyharmaduk tartós egészségkárosodást szenved (évente 5 millió ember válik tartósan rokkanttá a világon), egyharmaduk pedig szerencsére felépül.
Harminc évvel ezelőtt nem sokat tudtunk kezdeni a szélütéssel. (Sem megelőzés, sem rehabilitáció!) Az utóbbi 20 évben a Nemzeti Stroke Programnak köszönhetően lényeges javulás észlelhető, de a fejlett nyugathoz képest a lemaradásunk konzerválódott. A szélütés manapság is négyszer gyakoribb hazánkban, mint például Ausztriában: nálunk félóránként alakul ki egy újabb megbetegedés, míg ott kétóránként.
Tovább
„Nagyvárosi legendák” és tények a vízről
Nincs talán a világon még egy anyag, amelyről annyit és annyifélét mondtak, írtak volna, mint a vízről. Nem véletlen, hiszen környezetünk és testünk meghatározó, ősi eleme, testtömegünk átlag 60 százaléka víz. Ennek túlnyomó része a szöveti sejteken belül, egyharmad része azonban a sejteken kívül – azok között, részben az érpályán belül található. Az érrendszernek a vízforgalom szabályozásában nagyon fontos szerepe van: általa jut el a víz a szervezet minden pontjára, minden sejtjéhez, általa valósul meg a vesében a víz kiválasztása és visszaszívás utáni elszállítása, s az erek juttatják el a vért azokhoz a köztiagyi idegsejtekhez is, melyek révén a természetes pótlás ingere, a szomjúság érzete is keletkezik. A szomjúság érzete – a „bevételi oldalt” biztosító jelzés – bonyolult idegi utakon tudatosul bennünk. Ugyanitt, tehát a köztiagyban termelődik a vese vízürítését gátló, a víz visszaszívását elősegítő ún. antidiuretikus hormon (ADH) is, ami a vízegyensúly fenntartásának egyik legfőbb „kiadási tételét”, a vizelettel történő vízürítést szabályozza. Vérünk „keringtető anyaga”, a vérplazma 90 százaléka víz, sűrűségét a benne oldott anyagok, főként a nátrium adja. A sűrűség (ozmolalitás) mértékét a szervezet szűk határok között igyekszik tartani (290-es érték körül). A normáltartomány 285–295 közötti – az adat megtalálható a Pirula.net weboldalon. A szabályozás finomságára jellemző, hogy már 295-re emelkedő sűrűségi értéknél maximálisra nő az ADH köztiagyi elválasztása, fokozódik a vesében a vízvisszaszívás, csökken a víz ürítése, rögtön hígul a vérplazma, a szomjúságérzés miatt pedig fokozódik a folyadékbevitel, az egyensúly helyreáll. Kérdés: mi is legyen ez a bevitel? Csapvíz? Palackos víz? Ásványvíz? Ha igen, melyik? Valamilyen speciális víz? Üdítő? Ha üdítő, akkor milyen? Kóla? Gyümölcsé? Vagy a manapság divatos sport- és energiaitalok valamelyike? Mikor és mennyit kell (vagy lehet) inni? S mindehhez hogyan viszonyuljon a magas vérnyomás vagy éppen a veseműködés elégtelensége miatt kezelt beteg. Ezekre a kérdésekre kerestem választ a neten.
Tovább
Szerző: Faludi Viktória
A pozitív gondolkodás, azaz az optimizmus csökkenti a stroke előfordulásának valószínűségét – derül ki egy amerikai egyetem kétéves kutatásának eredményéből…
Tovább
A stroke (ejtsd: sztrók) az angol neve (ütést, csapást jelent) a magyar köznyelv által gutaütésnek, szélütésnek hívott betegségnek. Agyvérzésnek is nevezik, annak ellenére, hogy csak a betegek mintegy 20 százalékában áll fenn tényleges, az agy állományát roncsoló vérzés. Hátterében az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar áll, mely maradandó károsodásokat, illetve halált okozhat.
Tovább
Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva
Világszerte egyre növekszik a krónikus vesebetegségben szenvedők száma, amely becslések szerint ma Magyarországon 55–60 ezerre tehető. A vesebetegségeknek számos oka és formája létezik: fertőzéses, gyulladásos eredetűek, egyes gyógyszerek vesekárosító hatása miatt kialakuló kórképek, vagy egyéb betegség (immunológiai betegségek, cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség) szövődményeként jelentkezik. A betegség súlyosbodásával a vesefunkció mindinkább beszűkül, elégtelen lesz, ennek következménye a bomlástermékek lassú felszaporodása.
Tovább
Szerző: Ambrus Zsófia
Erzsivel egymásba karolva próbáltunk a lépcsőkön ugrabugrálni, felidézve ezzel gyermekkorunk felhőtlen pillanatait. „Ha ezt a lányom látná…”– kuncogott Erzsike, akinek egyetlen gyermeke is túl volt már a harmincon, és vidám hangjába némi keserűség vegyült. Ízületeinket nem kímélve Erzsi vesekövét próbáltuk – a régi, bevált módszert alkalmazva – akkurátus módon kijuttatni a szervezetéből. Vesebetegségek esetén (a betegség jellegétől függően) leginkább csak a séta és a légzőgyakorlatok alkalmazása javallott. Egy kivétel azonban van, mégpedig a vesekő. Kisebb vesekövek kialakulásakor kifejezetten ajánlatos a rendszeres testmozgás, a rugózó, „szögdellő” torna segítheti az ürülésüket.
Tovább
Kicsák Marian
Szerző: Kicsák Marian
Mi a szénhidrát? „Üzemanyag” a szervezet számára. Fontos energiát adó tápanyag, amely a szervezet harmonikus működéséhez elengedhetetlen. Azonban a túlzott fogyasztása – a szervezet számára szükséges mennyiségnél rendszeresen és lényegesen többet enni – éppúgy kerülendő, mint az, hogy szinte teljesen kihagyja valaki az étrendjéből.
Tovább