Fájdalom- és lázcsillapítók

Melyiket válasszam?

A legutóbbi cikkemben általánosságban írtam a fájdalom-, láz- és gyulladáscsökkentőkről, más néven a nem szteroid gyulládáscsökkentőkről. Most nézzük meg, hogy milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani a konkrét hatóanyagot a vény nélkül kaphatók közül!

Emlékeztetőül az általános tudnivalók közül a legfontosabb gondolatok:

• A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók hármas hatásúak: láz- és fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek. A hatóanyagok közül kivétel a paracetamol, amelynek nincs gyulladáscsökkentő, csak láz- és fájdalomcsillapító hatása.
• A kétszer annyi nem kétszer olyan erős: kétszer annyi fájdalomcsillapító csak egy picit hat erősebben, viszont a mellékhatások sokkal gyakoribbak lesznek, összegződnek. Ugyanezért nem szabad többféle fájdalomcsillapítót sem egyszerre szedni.
• Ezek a gyógyszerek tüneti enyhítők, azaz nem gyógyítják meg a betegséget, csak a tünetet fedik el egy időre.
• Pirin-allergia nem létezik: a pirin vagy Algopyrin, azaz metamizol-nátrium, vagy Aspirin, azaz acetilszalicilsav. Allergia esetén nagyon fontos ismerni a hatóanyag pontos nevét, felírni valahová.

Akut vagy krónikus fájdalomra?

Akut fájdalom egy rövid ideig tartó problémát kísér, aminek pontosan le tudjuk írni a helyét, illetve hogy milyen a fájdalomérzet (szúró, nyilalló, tompa stb.). Krónikus fájdalomra jellemző, hogy hosszú ideig tart (3 hónapnál hosszabban), és kevésbé tudjuk körülhatárolni a fájdalom pontos helyét, jellegét. Nagyon fontos elkülöníteni a kezelés szempontjából a két típust, mert krónikus fájdalom esetén egyrészt a vény nélküli fájdalomcsillapítók nem annyira hatékonyak, másrészt a hosszú szedésük miatt sokkal nagyobb a valószínűsége a mellékhatásoknak. Ezért krónikus fájdalom esetén a legfontosabb megtalálni és kezelni kiváltó okot, és a fájdalomcsillapítókat csak minél rövidebb ideig szedni.

Van-e erősebb és gyengébb fájdalomcsillapító?

Kicsit népmesei a rövid válasz: hoztam is meg nem is, van is meg nincs is. Léteznek erősségre sorrendek klinikai vizsgálatok alapján, de egyrészt az erősebbek általában vénykötelesek, a vény nélkül kaphatóak között nem jelentős a különbség. Másrészt a nagy egyéni különbségek miatt nem mindenkinek a klinikai kutatásban legerősebb fog a legjobban működni, szerintem ezért nem érdemes ez alapján választani, vagy egy jól működő, megszokott készítményt leváltani.

Az előző cikkben jó kis nyelvtörőket hoztam, hogy hogyan működnek ezek a fájdalomcsillapítók, most újra előveszek legalább egyet: a ciklooxigenáz enzimet gátolják. Ebből az enzimből viszont többféle is létezik, a vényköteles nem szteroid gyulladásgátlók ennek az enzimnek csak a 2-es típusát gátolják (a hatóanyag nevéből is felismerhetőek ezek, a gyógyszernév vége: -coxib a nevük vége, pl. celecoxib). Ennek köszönhető, hogy ezek a gyógyszerek erősebb fájdalomcsillapító hatásúak, ezért is érdemes orvoshoz fordulni krónikus fájdalommal. Kicsit gyengébb hatású a paracetamol hatóanyag, a koffein azonban fokozza a hatását, gyakran kombinációban van ezért a gyógyszerekben.

Gyors vagy hosszú hatású

A reklámokban gyakran extra gyors vagy egész nap ható fájdalomcsillapítót is hirdetnek. Ezt leggyakrabban a hatóanyag eltérő „becsomagolása” révén érik el: az oldott hatóanyagot tartalmazó kapszula gyorsan, akár 15 perc alatt is hatni kezd, ami nagy segítség akut fájdalmak esetén (tipikus példa a fejfájás). Krónikus fájdalmak esetén, vagy mozgásszervi panaszoknál viszont várhatóan az egész napot a fájdalom határozná meg, ilyenkor jön jól a nyújtott felszívódású vagy retard tabletta. A hatóanyagok között is van különbség, hogy mennyire hosszan hatnak, az ibuprofénre jellemző inkább a gyors hatás, a naproxen hatóanyagra inkább a hosszú hatás. Ugyanakkor a mellékhatások és az ellenjavallatok a hatóanyag kiválasztásakor fontosabb szempontok, úgyhogy a gyors vagy lassú hatás miatt inkább a bevált, megszokott gyógyszert válasszuk, csak oldott formában, vagy retard tablettában.

Mellékhatások, ellenjavallatok

A végére maradt a felsorolásomban a legfontosabb választási szempont: a mellékhatások, ellenjavallatok. A nem szteroid gyulladásgátlók rövid távú szedéskor nagyon biztonságos gyógyszerek, ez láz esetén maximum 3 napot, fájdalom esetén maximum 10 napot jelent. A leggyakoribb mellékhatásuk a gyomornyálkahártya károsodása, gyomorhurut, fekély, vérzés. A nem szteroid gyulladáscsökkentő hatóanyagok többsége ráadásul maga is gyomornyálkahártya-károsító vegyület. Segít a mellékhatás elkerülésében a bélben oldódó tablettaforma, illetve hogy minél kisebb hatóanyag-mennyiséggel, minél rövidebb ideig szedjük. Becslések szerint a fekély aránya a rendszeresen fájdalomcsillapítót szedők körében 10–30 százalék is lehet, ezeknek a fele tünetmentes, észrevétlen, ráadásul a fekély tüneteit a fájdalomcsillapító hatás elfedi. Biztonságos hatóanyag a gyomornyálkahártya-károsodás szempontjából a paracetamol, viszonylag ritkán fordul elő gond az ibuprofén szedése estén is, a legveszélyesebb pedig a vényköteles indometacin. Fájdalomcsillapító tartós szedésekor ezért írnak automatikusan az orvosok gyomorvédő gyógyszert is, amit érdemes be is szedni – elrettentésképpen egy adat: minden második gyomorvérzés miatt kórházba kerülő beteg korábban tartósan szedett nem szteroid gyulladáscsökkentőt.

Fontos ellenjavallat lehet a korábban emlegetett vényköteles nem szteroid gyulladásgátlók (a -coxib végződésű gyógyszerek) esetében a meglévő szív-, érrendszeri betegség (szívelégtelenség, infarktus, agyvérzés, korábbi koronáriaműtét), ugyanis a szedésük mellett gyakoribb lehet a szív- és érrendszeri események (pl. szívinfarktus, stroke) előfordulása. Minél nagyobb a dózis és hosszabb a kezelés, ez a rizikó annál nagyobb.

Asztma esetében lehet még veszélyes a fájdalomcsillapítók szedése, mert allergiás reakciót okoz az arra érzékenyekben, és rohamot provokálhat.

Szedése más gyógyszerekkel

Fontos, hogy a vérhígító és vércukorszint-csökkentő gyógyszerek hatását a nem szteroid gyulladáscsökkentők növelik. Vérhígítók mellett szedve vérzéseket okozhatnak, ezért ellenőrizni kell a vérzési időt. Cukorbetegeknél pedig a vércukorszint-csökkentő hatás erősítése miatt nő a túl alacsony vércukorszint (hipoglikémia) veszélye.

Paracetamol-túladagolás

A paracetamol kakukktojás és jolly joker is a fájdalomcsillapítók között. Nincsen gyulladáscsökkentő hatása, de nagy előnye, hogy nem okoz gyomornyálkahártya-károsodást, és a vérhígítók hatását ez a hatóanyag zavarja a legkevésbé, ezért nagyon biztonságos választás. Azonban könnyen túladagolható, és nagyon gyakori, hogy véletlenül szedik párhuzamosan két különböző nevű készítményben, így máris dupla adagban. A különböző nátha elleni forróital-porokban gyakori összetevő, és egy „Forte” (az eredeti hatóanyagmennyiség dupláját tartalmazó) készítmény plusz egy fájdalomcsillapítónak szedett szintén ilyen hatóanyag-tartalmú gyógyszer együtt súlyos májkárosodást, sőt akár halált is okozhat. Ezért mindenképpen olvassuk át a hatóanyagok listáját, ezt a hatóanyagot nehogy duplán szedjük véletlenül!

Összegzés

A fájdalomcsillapító kiválasztása nem is olyan egyszerű kérdés, mint elsőre tűnik, pláne meglévő krónikus betegségben, ezért bármilyen kétely esetén nyugodtan kérdezzünk meg egy orvost vagy gyógyszerészt. Mozgásszervi fájdalmaknál pedig a rendszeres napi séta is ér annyit, mint a gyógyszerek. Fájdalommentes szép téli napokat!

Dr. Kováts Boglárka klinikai gyógyszerész,
a CEOSZ DiabPONT Továbbképző program szakértője