Egy olyan újságot tart a kezében, melyet sok szerzőtársammal azért írunk, hogy hiteles, korrekt, tudományosan megalapozott információkkal, tudásanyaggal lássuk el önt.
Van még mit közvetítenünk, mert az egészségről és betegségekről sok-sok olvasnivaló kering a neten, de pont a tömege nehezíti meg kibogozni belőle a hihetőt. Sajnos, sem az általános műveltséghez, sem az oktatás mindennapjaihoz nem illeszkedik a testünk felépítéséről és működéséről elég információ. Nem tanították, nem tanultuk, nem tudjuk. És ha nem tudjuk mi a normális, hogyan tudnánk annak határait? Miként tudjuk eldönteni, hogy az a panasz vagy tünet, amit érzünk banális, azaz nem kell foglalkozni vele, vagy akár orvosi segítséget, ellátást igényel. Ha megértik testünk működését, a betegségek mikéntjét, akkor jobban elfogadják a gyógyítás folyamatát is. Ha ismerik a gyógyszerek hatását, szerepüket a terápiás lehetőségek között, hisznek benne, hisznek a gyógyulásukban. Az ismeretlentől mindig jobban félünk, bizonytalansággal, szorongással párosulhat. Ezért fontos minden fórumon segíteni pácienseinket, hogy aktív részesei legyenek a gyógyításunknak. Csak partneri viszonyban tudunk sikeresek lenni, csak úgy tudunk hatékonyan együttműködni, ha önök is szeretnék azt, amit mi javaslunk. Ehhez pedig naprakész tájékozottság és tudás kell.
A Hypertonia – A vérnyomásmagazin éppen ezt szolgálja. Szerzői olyan kiválóságok, akik megosztják tudásukat, hogy aztán önök is elmesélhessék és továbbadhassák másoknak.
Olvassák, forgassák, ajánlják ezt az újságot olyan örömmel, ahogy mi készítjük! Váljék egészségükre!
Dr. Ádám Ágnes
a szerkesztőbizottság elnöke,
a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségi tagja,
a Zuglói Hipertónia Centrum vezető főorvosa
Belgyógyász, háziorvos, a magasvérnyomás-betegség és az alvászavarok képesített orvosa. 28 évig háziorvosként dolgozott, előtte 8 évig belgyógyász volt kórházi osztályon. Jelenleg Zuglóban a Hipertónia Centrum alapítója és vezető főorvosa. Magánpraxist is folytat. A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tudományos munkatársa, akkreditált oktató és vizsgáztató. Megrögzött egészségnevelő. Hiszi és vallja, hogy a gyógyítás egyik alappillére, hogy az emberek ismerjék testük felépítését és működését, értsék a gyógyítás folyamatát – akkor partnerként, aktív segítőként sikeresebben gyógyulnak. Az egészségnevelést minden fórumon gyakorolta, és teszi folyamatosan televízióban, rádióban, betegklubokban, iskolákban, újságok cikkeiben. Astellas-díjas, 2012-ben az Év Orvosának választották. 2017-ben CSAKOSZ Életműdíjat, 2019-ben a Magyar Hypertonia Társaság Török Eszter Életműdíját kapta.
A magasvérnyomás-betegség, azaz a hipertónia rendkívül gyakori megbetegedés, hazánkban mintegy hárommillió felnőttet érint. Következményei súlyosak, hiszen az érrendszeri és szívbetegségek szinte mindegyikének kockázati tényezője a hipertónia. Kezelése tehát azért fontos, hogy megelőzzük ezeket a hazánkban legtöbb halált eredményező betegségeket, kiemelten a szívinfarktust, a szélütést, idült vesebetegséget és az érelmeszesedés egyéb súlyos formáit.
A legutóbbi cikkemben általánosságban írtam a fájdalom-, láz- és gyulladáscsökkentőkről, más néven a nem szteroid gyulládáscsökkentőkről. Most nézzük meg, hogy milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani a konkrét hatóanyagot a vény nélkül kaphatók közül!
Semmiképpen sem csak egyetlen ok vagy egyetlen kiváltó esemény vezethet az érzelmi evéshez, hanem sokkal inkább – egészen gyermekkorunkból hozott – tanult folyamatok sora. Alapvetően – és szerencsés esetben – az evés egy örömteli élmény, melynek fontos szerepe van a kötődés…
Amikor valakinek stroke-ja van, minden eltelt másodperc döntő fontosságú lehet. Amikor az agyszövet és a neuronok milliói kezdenek elhalni, az idő nem is lehetne értékesebb. Október 29-én a stroke világnapján erre hívta fel a figyelmet a Stroke Világszervezet kampánya: #Precioustime, vagyis az idő értékes. A szélütés még mindig az egyik vezető halálozási ok hazánkban, így a minden évben megrendezett stroke-világnapnak hatalmas aktualitása van. Az idő kulcsfontosságára és a rehabilitáció szerepére igyekszik felhívni a figyelmet a Strokeinfó Alapítvány, ugyanis enélkül a két tényező nélkül jelentősen csökken az érintettek túlélési esélye.
A hipertóniás betegek gondozásának részét kell hogy képezze a szív-érrendszeri kockázat becslése. Az erre leggyakrabban alkalmazott pontrendszerek (SCORE, SCORE2) a rizikófaktorokat figyelembe véve százalékos értékben adnak becslést arra, milyen eséllyel fog meghalni a páciens a következő 10 évben szív-érrendszeri betegségben, vagy szenved el szív-érrendszeri eseményt. Az így kapott adat a tapasztalatok alapján a beteg számára nem elég érzékletes, nehezen értelmezhető, ezért az orvos számára a rizikókommunikációban nem elég hatékony. Az artériás életkor sokkal szemléletesebb, közvetlenebb képet ad az erek állapotáról, ezen keresztül a szív-érrendszeri kockázatról.
Azon kapjuk magunkat, hogy egyre többször nyúlunk valami finom, de nem túl egészséges falat után, ha veszteség ér, vagy csak túl stresszes a napunk? Ha igen, akkor érdemes elgondolkodnunk. Eleinte nem tűnhet komolynak a probléma, de bármikor átfordulhat túlevéses zavarba, aminek a következménye nem csupán egészségügyi kockázat (elhízás) lehet, hanem súlyosabb pszichés probléma is kialakulhat.
Színész, énekes, dalszerző, rendező, szinkronszínész, egy magánszíntársulat tulajdonosa. Többnyire egyidejű, néha egymást követő szerepkörök egy színes, tartalmas életszövet egymásba fonódó szálaiként. Gergely Róbert idén 65 esztendős, több mint negyven éve a közönség figyelmének és szeretetének fókuszában.
Amikor a szív- és érrendszeri betegségeket és azok megelőzését említjük, időről időre szóba kerül egy mozaikszó, vagyis a DASH-diéta is. A mediterrán diéta mellett ezt is érdemes megismerni, mert nem is állnak olyan messze egymástól. A DASH-diéta hasonló a mediterrán étrendhez, de konkrétabb ajánlásokat és tanácsokat ad az elfogyasztott élelmiszertípusok tényleges mennyiségére és korlátaira vonatkozóan. Ezért is fontos küldetés az ALSAD applikáció fejlesztőcsapatának, hogy informatikai megoldásokkal segítsük a hipertóniás betegeket az egészségtudatos gondolkodásmód kialakításában. Támogatjuk őket egészségi állapotuk javításában és az ehhez szükséges életmódváltás nehézségeinek megoldásában.
Sokan azt gondoljuk, ha az egészséges életmódról akarunk beszélni, csak a mozgás és a táplálkozás jöhet szóba, ám ez koránt sincs így. Sok kis apró dolog is hozzájárulhat az életmódunk megváltoztatásához vagy az egészségünk karbantartásához, ilyen például a kávéfogyasztás. A kávéfogyasztásnak évezredes kultúrája van, sokan ezzel indítják napjaikat, vannak, akik pedig abszolút az egészségtelen kategóriába sorolják. Igyam, ne igyam, esetleg helyettesítsem mással? – nézzük meg, mit mond a tudomány!
Bár testi és mentális egészségünkre köztudottan jótékony hatással van a szaunázás, elsősorban a hideg idő beköszöntével érezzük úgy, hogy szívesen melegednénk fel kívül-belül egy finn szaunában, esetleg egy illóolajos szeánszon. A szaunavilágok látogatottsága ennek megfelelően ősszel és télen ugrik meg látványosan, amikor olyanok is bemerészkednek, akik még sosem voltak, vagy nincs gyakorlatuk a szaunázásban. Nekik kifejezetten hasznos lehet a most következő összeállítás, amelyben a soproni Fagus Hotel szaunamestere mondja el a legfontosabb tudnivalókat.
A szív- és érrendszeri betegségek kezelésére, gyógyítására, a szövődmények megelőzésére szolgál a szívbarát vagy más néven kardioprotektív étrend. A szívbarát étrend célja a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorainak korrigálása, az esetlegesen már meglévő betegség tüneteinek enyhítése, a szövődmények kialakulásának megelőzése.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!