Páll Dénes a Magyar Hypertonia Társaság új elnöke
„A magas vérnyomás nem fáj”
Dr. Páll Dénes 1991-ben szerezte meg általános orvosi diplomáját Debrecenben. Azóta is ebben a városban él, a Belgyógyászati Klinikán dolgozik, tanszékvezető, az utóbbi tíz évben menedzsmenti feladatokat is ellát. 2002 óta a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) vezetőségi tagja, volt az ifjúsági bizottság elnöke, majd vidéki elnök, 2017–2025 között pedig elnökhelyettesként vett részt a társaság életében. 2025 szeptemberétől ő az MHT elnöke.
Célom, hogy folytassam…
– Elődeim nagyon magas színvonalú munkát végeztek, Járai professzor úr elnökként, Nemcsik tanár úr főtitkárként. Áldozatos munkájuknak köszönhetően magas színvonalon működik a társaság, köszönet illeti őket ezért. Célom, hogy ezt folytassam, s az egyre nehezebb környezetben szinten tartsam a Magyar Hypertonia Társaságot. Talán két apró dologban szeretnék előrébb lépni.
Egyrészt a családorvosok munkáját szeretném jobban segíteni és szorosabbá tenni a velük való együttműködést. A felnőtt lakosság 35–40 százalékának magas a vérnyomása, s az érintettek 99 százalékát a háziorvosok látják el.
A magas vérnyomást néma gyilkosnak is szokták nevezni. Nem fáj, nem okoz tüneteket, évtizedek alatt azonban végzetes elváltozásokat okozhat. A magasvérnyomás-betegség jelentőségének hangsúlyozása fontos feladatunk. Eddig is sokat tett ezért a társaság, de szeretném tovább fokozni az ismeretterjesztést.
Serdülőkori magas vérnyomás
Páll professzor úr egyik szakterülete a serdülőkori magas vérnyomás, a tudományos fokozatait is e témából szerezte.
– A 15–18 éves korosztály már nem a gyermek- és még nem a felnőttorvosok korosztálya, miközben irodalmi adatok alapján 2-3 százalék a magas vérnyomás előfordulása ebben az életkorban, sőt jelenleg már a 4 százalékot is eléri. Ez azt jelenti, hogy minden középiskolai osztályban ül legalább egy magas vérnyomású fiatal.
Felnőttkorban jól ismert a küszöbérték, a 140/90, de serdülőknél az életkor, a nem és a testmagasság is befolyásolja a vérnyomásértéket. 1999 és 2005 között Debrecenben végeztünk egy felmérést, 26 középiskola több mint 10 ezer diákja részvételével. Valamennyi fiatalnál három vérnyomásmérés történt és egy kérdőívet töltöttek ki, jelentős információmennyiséghez juttatva bennünket.
A fiatalokra különösen érvényes, hogy mivel a magas vérnyomás nem fáj, nem okoz tüneteket, nem fordulnak orvoshoz, hiszen nincs betegségtudatuk. A nemzetközi ajánlásokat követve el kell érnünk, hogy hároméves kor felett évente legalább egyszer minden fiatal vérnyomását ellenőrizzék. Természetesen hormonális változások, időnként pszichés okok is állhatnak a serdülőkori magas vérnyomás hátterében.
A fiataloknál óvatosan szabad csak a gyógyszerhez nyúlni, nagyobb a jelentősége a testsúly csökkentésének, a rendszeres dinamikus mozgásnak, a sószegény diétának, a megfelelő étrendnek és természetesen az alkoholfogyasztás csökkentésének, a dohányzás elhagyásának.
Páll professzor úr másik kutatási témája a vérnyomás szezonális ingadozása. A nyári melegben az erek kitágulnak, a vérnyomás csökken, télen összehúzódnak az erek, és nő a vérnyomás.
– Van, akinél ez a változás olyan mértékű, hogy változtatni kell a terápián. A betegek figyelmét fel kell hívni, hogy soha ne maguk módosítsanak a kezelésükön, egyeztessenek az orvosukkal!
Legyenek váltások az életünkben!
– Miért az orvosi hivatást választotta?
– Messze van már a pályaválasztás időszaka. Szüleim pedagógusok voltak, annyiban követtem őket, hogy én is emberekkel akartam foglalkozni. A segíteni akarás motivált. 16 évesen segédápolóként dolgoztam a gyermekklinikán, majd a diploma megszerzése után sokat jártam falura helyettesíteni, és sokat mentőztem is. Teljesen más egy klinikai intenzív osztályon műszerek és nővérek között állni a beteg mellett, mint egy kistelepülés szerény lakásában gyógyítani. Azért csináltam ezeket, hogy más aspektusból is, komplexen lássam a betegek helyzetét.
A professzor úr felesége szintén orvos, csoporttársak voltak az egyetemen. Tehát 40 éve ismerik egymást, több mint 34 éve házasok. Dr. Katona Éva Melitta diabetológus és zenész. Fuvolán és zongorán játszik, rendszeresen fellép a Magyarországi Orvosmuzsikusok Egyesülete koncertjein, legutóbb a diabétesz-világnapi koncerten szerepelt. Három gyermekük van, mindhárman közgazdászok, és két unokájuk.
– Nagyra tartom, tisztelem a gyermekeimet a sikereikért, azért, ahogy élnek. Úgy tűnik, sikerült olyan gondolatokat átadnunk nekik, hogy jó irányban halad az életük.
– Professzor úrnak nem magas a vérnyomása?
– Szerencsére nem. Pedig a Klinikai Központ elnökhelyetteseként sokszor kerülök stresszhelyzetbe. Rendszeresen ellenőrzöm és hetente kétszer-háromszor 4-5 kilométert futok. Ennek is jelentős vérnyomáscsökkentő hatása van.
– Jut ideje hobbira, kikapcsolódásra?
– Számos hobbim van. Nagyon fontosnak tartom, hogy legyenek váltások az életünkben, amikor mással foglalkozunk, mint a mindennapokban. Így amikor munka van, akkor valóban a munkára tud koncentrálni az ember. Nagyon szeretek utazni, más tájak, más kultúrák megismerése kikapcsol. Ezekből töltekezem. Nagyon kedvelem a XX. századi magyar festészetet és rajongok a futballért. Természetesen a debreceni csapatnak drukkolok, ha időm engedi, idegenbe is szívesen elutazom a meccsekre.
– A Magyar Hypertonia Társaság elnökeként mit üzen a Hypertonia magazin olvasóinak?
– Örülök, hogy olvassák a magazint, mert ez azt jelenti, hogy foglalkoznak a betegségükkel. A magasvérnyomás-betegség kezelése kétpillérű dolog. Kell hozzá az orvos, de még inkább szükség van a betegre, aki ellenőrzi a saját vérnyomását. Mérje meg, rögzítse, akár tegyen melléje megjegyzéseket, hogy mi lehet az érték hátterében. A vérnyomásmérés ideális helyszíne a beteg otthona. De az adatokat meg kell osztani az orvossal, s minél több adat van, annál jobb tanácsokkal tudja ellátni az orvosa.
HV
