Beszélgetés Blaskó Péterrel

„A lélek nem öregszik, csak a test”

Mindig jó színésznek tartottam, de nem csak én, hiszen a Nemzet Művésze több más elismerés mellett Kossuth- és Jászai Mari-díjat is kapott az évtizedek során.
Mindig jó embernek tartottam. Volt négy év, amikor a veszprémi Petőfi Színházban dolgoztam, s éppen ekkor ő is ott játszott. A munkakapcsolatunk során kedves, közvetlen és segítőkész kollégának ismertem meg, aki a színház „háttérszemélyzetét” egyenrangúként kezelte, munkájukat elismerte.

Az okos mondatokat meg kell hallani

Most azért hívtam fel, hogy a Hypertonia magazin számára interjút készítsek vele.

– Hatvan éve szinte pihenés nélkül élek, nyáron is mindig dolgozom. Nem véletlen, hogy az agyonhajszoltság miatt három éve infarktust kaptam. Figyelmeztetés volt ez számomra, hogy nem szabad így folytatnom. A szív, a vese, az érrendszer szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ha az egyik hibádzik, a többi sem működik rendesen. Hiába, elszálltak az évek. Oda kell figyelnem az étkezésre, a sóbevitelre, a vízfogyasztásra, és vérnyomáscsökkentőt szedek. Rendszeresen mérem is a vérnyomásomat, ha bármi rendellenességet észlelek, szakemberhez fordulok.

A magyaros – ahogy ő fogalmazott, cupákos – ételeket szereti, de ma már nem fogyasztja, leszokott az alkoholról is. Szívesen eszik gyümölcsöket, zöldséget, de a só mellett a cukrot és a zsírt is kerüli.

Ez a tudatosság az infarktus után, a Balatonfüreden töltött három hét alatt született meg benne. Itt mondta neki az orvos: nem az a probléma, hogy dolgozik, hanem az, hogy sokat. Csinálja tovább, abbahagyni sem szabad, de nem mindegy, hogy egy hónapban hány előadása van – tanácsolta. Blaskó Péter megfogadta a tanácsot, hiszen – ahogy mondta – az okos mondatokat meg kell hallani.

Édesanyámtól származik a varázs

Addig havonta 15–18 este lépett színpadra, mára csökkent ez a szám. A Nemzeti Színház tagja immár 23 éve, és az életét a színpad nélkül nem tudja elképzelni.

– Az édesanyám szeretett volna színész lenni, de a szülei nem engedték. A varázs tőle származik: mi lehet az, ami édesanyámnak ennyire tetszik? Nézőként fedeztem fel először a színház világát, majd kipróbáltam, s íme, 60 éve benne maradtam.

A Színház és Filmművészeti Főiskola elvégzése után az akkori – Hevesi Sándor téren álló – Nemzeti Színházba került. Sokan meglepődtek, amikor 4 év múlva innen Miskolcra szerződött. Pedig érthető a döntés: vidéken remek szerepek sokaságát játszhatta el. 15 évet töltött Miskolcon, majd a Katona József Színház következett, egy csodálatos időszak. Például Gogol A revizorjával, amelynek főszerepét ő alakította, bejárták a fél világot. Játszott Szegeden, Veszprémben, egy évig a Vígszínház tagja volt, végül az élet visszavitte az új Nemzeti Színházba. Közben pedig sokat filmezett. Vajon melyiket szereti jobban?

– A színész számára a színház mélyebb. A film a rendező művészete. Filmforgatáskor nem kronológiában haladunk, nincs lehetőség a színészi építkezésre. A színházban a közös munka során fokozatosan alakul ki a szerep. Számomra ezért értékesebb a színház, mint a film.

Remekül mond verset is, kedvence József Attila A Dunánál című költeménye.

– Végigkíséri az életemet, első alkalommal a szalagavatón mondtam el, gimnazistaként. Azóta sokszor előkerült, időnként csak úgy, magamnak is elmondom. Folyamatosan fejlődik bennem, az idő múlásával más és más dolgokat fedezek fel benne.

Élmény az apa számára a közös munka

Blaskó Péter ismert, elismert színész, mégis mentes mindenféle sztárallűrtől.

– Távol áll tőlem az ilyesmi. Örülök, amikor az utcán megismernek, megállnak beszélgetni velem, de az eszembe sem jut, hogy keressem a nyilvánosságot. A színpad elég nekem a magamutogatásra.

Nincs nagy baráti köre, néhány igazi jó barátja van, akikre számíthat, akiknek elmondhatja bajait, örömeit. Valójában a testvérei a legjobb barátai. Blaskó Balázs szintén az anyai örökség folytatója, az egri színház igazgatója, rendezője. Blaskó János szobrászművész, ő festőművész édesapjuk nyomdokain halad. Igazi művészcsalád, s ez a következő generációban is folytatódik. Blaskó Péter lánya, Boriska táncművész és rendező, fia, Bence a képzőművészet útján halad, festészettel foglalkozik, de a zene is közel áll hozzá.

Apa és gyermekei nemrég közös produkciót hoztak létre, Grane címmel. Ibsen műve nyomán készült, de nem a fiatal Peer Gyntről szól, hanem az idősről, aki visszatekint életére. Élmény az apa számára a közös munka. Mert Blaskó Péternek a család nagyon fontos.

Ők tudják, mi a szerelem

– Az olvasópróbán nem is sejtettük, hogy ilyen gyönyörű virágzásban bomlik ki ez a megmosolyogtató emberi történet.

A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Estellát és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban – ez olvasható a Nemzeti Színház honlapján Blaskó Péter legutóbbi hatalmas sikeréről, az Ők tudják, mi a szerelem című darabról, amelyben Berliozt alakítja. Tévéfilm is készült a sikeres előadásból, így sokan ismerhetik. Partnere Udvaros Dorottya, sok-sok közös sikerükben nagyszerű társa.

– Emberileg is tudom követni a szerepet, én magam is úgy érzem, ahogy Berlioz: a lélek nem öregszik, csak a test.

Végezetül ismét a magánélet: mit csinál Blaskó Péter szabadidejében és mi az, amit önmagának kíván az előtte álló évekre?

– Szabadidőmben pihenek, illetve készülök a következő munkáimra. Szöveget tanulok, szerepen gondolkodom. Mit kívánok önmagamnak? Egészségben töltött pár nyugalmas évet.

Herth Viktória