A láthatóvá tehető életveszély

Október közepén munkahelyemen, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban megtartottuk – immár sokadszorra – a „Kórház éjszakája” rendezvényt. Ezen alkalommal kinyílnak a kórház kapui az érdeklődők előtt, és előzetes regisztrációt követően mindenki felkereshet egy-két olyan osztályt, rendelést, amely iránt különösképpen érdeklődik. A mindig nagyon népszerű rendezvény sokakat megmozgat, idén sem volt másképp. A kardiológián – ahol jómagam is dolgozom – két turnusban fogadtuk a kíváncsi hallgatóságot. A jelen írásban az ottani élményeimről számolok be – egyben levonom a tanulságokat a magam, s reményeim szerint a kedves olvasó számára is.

Amikor készültünk kollégáimmal a rendezvényre, arra gondoltunk, hogy a különböző kardiológiai vizsgálómódszerek, diagnosztikus lehetőségek bemutatása mellett beszélünk egy előadás keretében a számunkra legégetőbb, legjelentősebbnek tűnő kérdésekről, röviden, közérthetően.

Idén az előadás központi témájává az a kis felrakódás vált, amely az erekben ultrahangvizsgálattal könnyen kimutatható és láthatóvá tehető. A magunk között csak plakknak hívott eltérés, amelyet a kinagyított fényképen is bemutattunk, azonban több, mint egy képalkotó vizsgálat során kimutatható érdekesség: maga a láthatóvá tehető életveszély.

– Jaj, doktor úr! Miért mondja ezt? Olyan ártalmatlannak tűnik ez a plakk. Nem is zárja el az eret teljesen! Bőven van hely még a vérkeringésnek mellette!

– A látszat néha csal. A plakkok súlyos bajt tudnak okozni. Íme a tények: hazánkban kétszer annyian halnak meg szív- és érrendszeri betegségben, mint átlagosan az Európai Unió országaiban, de ha Franciaországhoz mérjük magunkat, akkor négyszer annyian. Magyarországon a nők fele, a férfiak 40 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Ez évente mintegy hatvanezer emberi élet veszteséget jelent hazánkban.

– És ennek mi köze az erekben található kicsinyke felrakódáshoz?

– Az, hogy ezek a súlyos események (pl. szélütés, szívinfarktus, hogy csak a leggyakoribb okokat említsem) végső soron ezen plakkok, felrakódások gyulladása és emiatt bekövetkező „felrobbanása” miatt történnek meg. Ha ugyanis a plakkok belsejében levő zsiradék kijut az érpályába, akkor annak vérrögképződés a következménye, és ezek a vérrögök képesek elzárni az ereket. Ha ezek az erek életfontosságú területet látnak el az agyban vagy a szívben, akkor a következmény súlyos betegség, végső soron akár halál is lehet.

– Tehát nem az a baj, hogy ezek a felrakódások megnőnek?

– Bármennyire is hihetetlen, de az sokkal jobb, ha a plakkok csak szép lassan nőnek és fokozatosan szűkítik be az eret, mert ez tüneteket fog okozni, ami miatt kivizsgálás indul és kiderülhet a baj. Sokkal nagyobb a gond, ha tüneteket nem okozó plakk válik sérülékennyé a gyulladás miatt, és hirtelen, egyik pillanatról a másikra egyszerre csak felrobban – ilyenkor ugyanis hirtelen elzáródik az ér, és a tünetek már a maradandó szervkárosodás miatt alakulnak ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy a súlyos szív- és érrendszeri eseményeket kiváltó plakkok többsége nem okozott tünetet korábban a betegnek.

– Jó, jó, de miért gyullad be ez a plakk? Elég hihetetlennek tűnik ez a történet…

– Remek kérdés, mert ez rávilágít arra, hogy mit tehetünk ellene. A gyulladást a kockázati tényezők okozzák.

– És mik ezek a kockázati tényezők?

– Nincs nagyon sok, akár az egy kezünkön számba vehetjük őket. Ilyen a dohányzás. Minden cigaretta elszívása izgalomba hozza ezeket a plakkokat. Nagyon fontos a vérnyomás, hiszen a magas vérnyomás terheli az erek falát és gyulladásba hozza a falban megbúvó plakkokat. Káros, ha magas a cukor a vérben, mert az is izgatja a plakkokat! De talán mindegyik közül a legfontosabb, hogy ne engedjük, hogy sok zsír rakodjék le a plakkokban! Ha ugyanis nagy a zsírtartalom, akkor a plakk sérülése esetén sok zsír ömlik bele az érpályába, ami jelentős vérrögképződést okoz. A fizikai inaktivitás (lustálkodás) és elhízás ugyancsak nagyon káros: részben azért, mert a túlsúlyos, nem rendszeresen tornázó személyek esetében gyakoribbak az előbb is említett kockázati tényezők, de nem mellesleg az egészséges érműködéshez fontos, hogy használjuk izmainkat, fittek és normális testtömegűek legyünk. Összességében tehát mi magunk, a helyes életmódunkkal tehetünk a legtöbbet annak érdekében, hogy ne „hízlaljuk” fel ezeket a felrakódásokat és elkerüljük a plakk-gyulladást!

– Doktor úr! Én rendszeresen sportolok, nem dohányzom, nincs túlsúlyom és mégis magas a koleszterinszintem. Mit tegyek?

– Igen, látom, hogy ön fitt fiatalember. Sajnos sokan vannak, akik egészségesen élnek és mégis magas a koleszterinszintjük. Ennek oka, hogy örököljük ezt a hajlamot, szervezetünkben több koleszterin termelődik, mint amire szükség van. Ezért önmagában a „zsírmentes” étkezéssel nem mindig lehet jelentős koleszterinszint-csökkenést elérni. Ilyenkor csak az segíthet, ha a termelést visszaszorítjuk. Ehhez gyógyszert kell szedni. Ezek a gyógyszerek nemcsak csökkentik a vér koleszterinszintjét és megakadályozzák, hogy a zsír lerakódjon a plakkokban, de gyulladásgátló hatásuk is van, azaz meggyógyítják a plakk-gyulladást!

– Igen, igen ezt már hallottam, mondta a családorvosom is. De én nem szeretek gyógyszert szedni, pedig sajnos magas a koleszterinszintem és kicsit aggódok magam miatt, mert apukám is szívinfarktust kapott 56 évesen. Viszont hallottam, hogy jó a fokhagyma és a kurkuma. Én most ezzel próbálkozom…

– Nagyon örülök ennek a hozzászólásnak is. A világon mindenhol sokan vannak, akik jobban bíznak a „természetes” gyógymódokban. Csakhogy ez az igény nem szabad, hogy a hatékonyság rovására menjen. Épp most jelent meg egy vezető amerikai orvosi folyóiratban egy fontos közlemény ebben a témában. Érthető módon Amerikában is sokan választanának az orvos által javasolt gyógyszer helyett inkább természetes gyógyhatású termékeket. Emiatt egy orvoscsapat elhatározta, hogy vizsgálatot végez, amelyben összehasonlítja a koleszterincsökkentő gyógyszer, az ún. statinkészítmény hatását ezekkel az alternatív készítményekkel.

– Húha, ez elég izgalmasnak tűnik!

– Igen, és az eredmény is izgalmas lett. A betegek nem tudták, mit kapnak (ún. vak vizsgálat volt), a készítményeket ugyanis újracsomagolták. Azt vizsgálták, hogy azokban az ajánlott dózisokban, amelyekben ezeket a készítményeket a gyártó javasolja, milyen eredményt érnek el a vér koleszterincsökkentésében. Az eredmény döbbenetes volt. A koleszterincsökkentő gyógyszer, a rozuvasztatin legkisebb adagja (5 mg) a hatóanyagot nem tartalmazó (ún. placebó) kezeléshez képest 35 százalékkal volt képes csökkenteni a káros koleszterin vérszintjét. Az ugyanilyen célból adott és a gyártó javaslata szerinti adagban alkalmazott halolajkivonat 3 százalékkal csökkentette, a fahéjkivonat egyáltalán nem változtatta meg, a fokhagymakivonat 5 százalékkal emelte, a kurkumakivonat 1 százalékkal, a növényi olajkivonat 4 százalékkal és a vörös élesztős rizs 7 százalékkal csökkentette a káros koleszterin szintjét. Azaz ezek a gyógyszer helyett szedett készítmények klinikailag mérhető hatással nem rendelkeztek.

– Elég meggyőzőnek tűnnek az érvei. De bajban vagyok, mert a családorvosom azt mondja, hogy rossz a koleszterinszintem, ám amikor megcsináltatom a labort, akkor mindig úgy látom, hogy a normál tartományba esik. Miért nem jó ez az eredmény a családorvosomnak?

– Köszönöm, ez is nagyon fontos kérdés! A kezelés során elérni kívánt koleszterinérték nem mindenki számára azonos. Ez a helyzet a magas vérnyomással is. Azon személyek számára, akiknek volt már korábban valamilyen szív- vagy érrendszeri eseményük, például szélütésen vagy szívinfarktuson estek át, ott szigorúbbak vagyunk.

– Valóban, nekem pár éve szívinfarktusom volt, de gyorsan megoldották, beraktak egy hálót a koszorúerembe, és meggyógyultam. Nem értem, hogy akkor nekem miért kellene szigorúbbnak lennem?

– Azért, mert igazából nem gyógyult meg, csak a heveny szívinfarktust okozó érelzáródást szüntették meg. De attól a koleszterinszintje kezelést igényel. És a tapasztalat és a rengeteg klinikai kutatási eredmény azt bizonyítja, hogy akinek volt már valamilyen eseménye, vagy képalkotó vizsgálattal igazolt érelmeszesedése, plakkjai vannak, azoknál az újabb szív- és érrendszeri esemény kockázata sokkal nagyobb. A nagyobb kockázat miatt szigorúbbnak kell lenni a kezelésben, mert a szigorúbb, alacsonyabb célértékek mellett az újabb esemény kockázata jóval kisebb. Önnek van egy háló a szívkoszorúerében, de sajnos az is el tud záródni, ha nem figyel a szigorú célértékre. Azaz mindenki számára egyénileg kell meghatározni, hogy a kezelés során milyen értékeket érjünk el, legyen ez vérnyomás vagy éppen koleszterinszint.

– Kedves doktor úr! Köszönjük ezeket az információkat. Felkeressük családorvosunkat, hogy megbeszéljük, milyen kezelésre van szükségünk ahhoz, hogy megelőzzük a szív- és érrendszeri betegségeket!

Prof. dr. Járai Zoltán

Kardiológus, érgyógyász főorvos, a Magyar Hypertonia Társaság előző elnöke (2017–2025), címzetes egyetemi tanár, tanszéki csoportvezető, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház profilvezetője.