„Néma gyilkos”: a magas vérnyomás

Bár a magas vérnyomás (hipertónia) népbetegség, nagyon sokan nem tudnak róla, hogy ilyen kórképben szenvednek. Kezdetben nem okoz panaszokat, így a betegek nem érzékelik, hogy szükséges lenne orvoshoz fordulni. Sokszor csak véletlenül, rutin egészségügyi ellenőrzés során derül ki, ha valakinél hipertónia áll fenn.

Miért fontos a korai felismerés?

A magas vérnyomás idejében történő felismerése döntő jelentőségű, mivel kezeletlenül súlyos szív- és érrendszeri szövődményeket okozhat. A szisztolés vérnyomás minden 20 Hgmm-es emelkedése, illetve a diasztolés vérnyomás minden 10 Hgmm-es emelkedése már megduplázza a halálos koszorúérbetegség vagy a stroke kockázatát.⁽¹⁾ Különösen oda kell figyelnünk a vérnyomásunkra, ha a családban halmozottan fordult elő magasvérnyomás-betegség vagy zsíranyagcsere-zavar. Emellett bizonyos életmódbeli tényezők – dohányzás, mozgásszegény életmód, túlzott alkoholfogyasztás – szintén hajlamosítanak hipertónia megjelenésére.⁽²⁾

Mi tekinthető magas vérnyomásnak?

A betegség diagnózisának kulcsa a rendszeres és többször ismételt vérnyomásmérés, amely történhet orvosi rendelőben és otthon is. A többszöri mérésre azért van szükség, mert a vérnyomás számos tényező hatására spontán ingadozhat. A rendelőben mért vérnyomásértékek általában magasabbak, mint az otthon, teljes nyugalomban mért értékek, ezt hívják fehérköpeny-hatásnak. Jelenleg a 140 Hgmm-es szisztolés és 90 Hgmm-es diasztolés vérnyomásértéktől elfogadott a magas vérnyomás diagnózisa. Ennek bizonyításához szükséges, hogy a vérnyomásértékek átlaga rendelői körülmények között, három különböző alkalommal, legalább egyhetes időközzel, nyugalomban mérve elérje vagy meghaladja a 140 Hgmm szisztolés és/vagy a 90 Hgmm diasztolés értéket. Otthoni mérésnél ezek az értékek 135 Hgmm, illetve 85 Hgmm felett már kórjelzők a hipertóniára.⁽²⁾

A kezelőorvos egy kockázatbecslő táblázat (SCORE) segítségével állapítja meg, mekkora annak rizikója, hogy a beteg 10 éven belül súlyos, halálos szív- és érrendszeri eseményt szenved el. Amennyiben a hipertóniához kísérő betegségek is társulnak – például cukorbetegség, vesebetegség, zsíranyagcsere-zavar, már fennálló egyéb szív- és érrendszeri betegség –, a kockázat magas vagy nagyon magas, 5–10 százalék feletti.

Ha a magas vérnyomást idejében és megfelelő módon kezelik, a szív- és érrendszeri betegségek halálozása jelentősen csökkenhet, például a stroke esetében 45 százalékkal, a szívinfarktus esetében 24 százalékkal.⁽²⁾

Mit tehet a beteg a kezelés sikeréért?

A magas vérnyomás elleni gyógyszereket élethossziglan szedni kell, mivel a terápia elhagyása esetén a vérnyomás visszatér a kezelés előtti értékre. Az optimális eredmény érdekében rendkívül fontos a vérnyomáscsökkentő kezelés és az orvos által előírt kontroll időpontok pontos betartása.⁽³⁾ De a magas vérnyomásban szenvedő beteg is sokat tehet szíve egészségéért, hiszen az alábbi életmódbeli változások is csökkentik a hipertónia szövődményeinek kockázatát:⁽¹⁾

• Túlsúly vagy elhízás esetén a testsúly csökkentése.
• A sóbevitel leszorítása napi 5 g alá.
• Egészséges táplálkozás: zöldségfélék, gyümölcsök, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, halak, sovány húsok, olajos magvak. Gyümölcsöt és zöldséget napi négy-ötször ajánlott fogyasztani, mivel ezek a táplálékok egyúttal kiváló káliumforrások is.
• A fizikai aktivitás növelése, rendszeres testmozgás. Napi legalább 30 percen át végzett közepes intenzitású, dinamikus testmozgás – például gyors séta, kocogás vagy kerékpározás – ajánlott.
• Az alkoholfogyasztás mérséklése, férfiak esetén heti 14, nők esetén heti 8 egységre, illetve az epizodikus jellegű nagyivászat elkerülése.
• A dohányzás elhagyása.
• Stressz- és szorongásoldó technikák elsajátítása.
• A zajnak és légszennyezésnek való kitettséget lehetőség szerint csökkenteni kell, mivel ezek környezeti stresszfaktorok.

Helytelen szokásaink elhagyásával, megváltoztatásával nagymértékben hozzájárulhatunk az orvos által előírt gyógyszeres kezelés eredményességéhez.

Hogyan hat a magas vérnyomás az erekre?

A magas vérnyomás tartós fennállása károsítja az érfalakat. A roncsolt érfalon zsíros, majd elmeszesedő felrakódások (plakkok) keletkeznek. A plakkok jelenléte kedvező talajt teremt a vérrögképződésnek, ami tovább szűkíti az ereket. Ismert olyan gyógyszer, mellyel magas és nagyon magas szív- és érrendszeri kockázattal rendelkezőknél nagy valószínűséggel megelőzhetőek a szív- és érrendszeri betegségek. A 100 mg acetilszalicilsavat tartalmazó gyógyszerből napi 1 tabletta rendszeres szedése megakadályozhatja a vérlemezkék kóros összetapadását, s ezáltal az ereket szűkítő vagy elzáró vérrögök képződését. Természetesen – mint minden más gyógyszer esetében – itt is konzultáljon orvosával, mielőtt elkezdené szedését.

Irodalomjegyzék

1. Mancia G, Kreutz R, Brunström Mattias, et al.: 2023 ESH Guidelines for the management of arterial hypertension The Task Force for the management of arterial hypertension of the European Society of Hypertension: Endorsed by the International Society of Hypertension (ISH) and the European Renal Association (ERA). J Hypertens 41(12): 1874-2071. doi:10.1097/HJH.0000000000003480
2. Antal E, Ilyés I, Jancsó Z, et al.: Kardiometabolikus rizikótenyezők – kardiovaszkuláris rizikóbecslés és kockázatbesorolás – rizikómenedzsment az alapellátásban. Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, 2020. Hozzáférhető (2025. 08. 26): https://gokvi.hu/sites/default/files/file/2020/07/06/3G_Kardiometabolikus%20rizikótényezők-kardiovaszkuláris%20rizikóbecslés%20és%20kockázatbesorolás%E2%80%93rizikómenedzsment%20az%20alapellátásban.pdf
3. Visseren FLJ, Mach F, Smulders YM, et al.: 2021 ESC Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice. Eur Heart J 2021; 42(34): 3227-3337. doi:10.1093/eurheartj/ehab484

A cikk a Bayer Hungária Kft. megbízásából készült. (X)
PP-AP_ASA-HU-0025-1 2025. 08.19.