A magas vérnyomás diagnózisa és később a kezelés ellenőrzése vérnyomásmérésen alapszik, amelynek pontosnak kell lennie. A vérnyomásunkat egy adott pillanatban is sok tényező befolyásolhatja: lelki állapotunk, az aktuális fizikai tevékenységünk, kávé-, teafogyasztás, dohányzás stb.
„Nagyon sok magas vérnyomású betegnek nem lenne szüksége orvosságra, ha hajlandó lenne változtatni az életmódján. A többség ehelyett még a gyógyszereit sem szedi rendesen, pedig ezzel olyan létfontosságú szerveit ítéli lassú halálra, mint a szív, a vese vagy az érrendszer” – figyelmeztetett Farsang Csaba belgyógyász professzor, a Magyar Hypertonia Társaság alapítója és tiszteletbeli elnöke.
Ezt az idézetet nem ijesztgetésnek szánjuk, hanem kiindulópontnak. Arra emlékeztet, hogy betegként nemcsak passzív elszenvedői vagyunk a magas vérnyomásnak, hanem aktív szereplői is a kezelésnek. Az orvosok munkája és a gyógyszerszedés csak akkor lehet igazán hatékony, ha mi magunk is hozzátesszük a saját részünket. Ez nem más, mint az életmódváltás: a tudatos döntések, a rendszeres mozgás, a megfelelő étrend és a folyamatos önfigyelés.
A Magyar Hypertonia Társaság egy tudományos társaság, amelynek az az elsődleges feladata, hogy a szakemberek – orvosok, szakdolgozók – számára a hipertóniával kapcsolatos ismereteket tolmácsolja. Nem kevésbé fontos feladat, hogy a betegek számára is mérvadó, pontos, hiteles tudást nyújtson a hipertóniáról, annak veszélyeiről, szövődményeiről, ami segít abban, hogy a páciensek is meggyőződjenek a magasvérnyomás-betegség hatékony kezelésének fontosságáról – kezdte beszélgetésünket a Magyar Hypertonia Társaság most leköszönő elnöke, dr. Járai Zoltán címzetes egyetemi tanár, tanszéki csoportvezető, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház profilvezetője, aki 2017-től vezette a tudományos társaságot.
Bár a magas vérnyomás (hipertónia) népbetegség, nagyon sokan nem tudnak róla, hogy ilyen kórképben szenvednek. Kezdetben nem okoz panaszokat, így a betegek nem érzékelik, hogy szükséges lenne orvoshoz fordulni. Sokszor csak véletlenül, rutin egészségügyi ellenőrzés során derül ki, ha valakinél hipertónia áll fenn.
Józsi, Rozi, Mari, Juli! Ugye meg lett mérve a vérnyomásotok, és az nem volt az emelkedett tartományban, tehát megnyugodtatok és várjátok a következő orvosi vizsgálatot, amelyre életkorotoknak megfelelően kerül majd sor? Ti persze „kiművelt emberfők” vagytok, és időnként…
Dr. Nemcsik János nyolc éven keresztül tevékenykedett a Magyar Hypertonia Társaság főtitkáraként. Háziorvosként a Zuglói Egészségügyi Szolgálat Örs vezér téri szakrendelőjében dolgozik 2009 óta.
A közös névvel metabolikus szindrómának nevezett elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsírszint és cukorbetegség, valamint a kardiometabolikus szindróma (szívelégtelenség, krónikus veseelégtelenség) olyan gyakran fordul elő együtt, hogy az Amerikai Szív Szövetség (AHA) javasolta az eltéréseket együttesen kezelő új fogalom, a CRMS (cardio-renal-metabolic syndrome – kóros szív- és érrendszeri, vese-, anyagcsere-állapot) bevezetését. A CRMS közös, indító rizikófaktora a zsigeri elhízás.
Ebben a rovatban néhány friss, nemzetközi tudományos kutatási eredményt ismerhet meg a kedves olvasó a magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia), valamint a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségekkel kapcsolatosan. Igyekszünk a nemzetközi tudományos cikkek üzenetét érthető, hétköznapi nyelven átadni, hogy a mindennapi életben is hasznosak lehessenek.
Elősző számunkban olvashatták Csilla történetének első részét, a küzdelmet, ahogy 160 kilóról 100-ra fogyott, megküzdött egy tüdőembóliával – egy csodálatos doktornő és a férje segítségével. Sajnos, az örömteli befejezés még nagyon messze van.
Ahogy rövidülnek a nappalok és hűl a levegő, az immunrendszerünknek egyre több kihívással kell szembenéznie. A hőmérséklet csökkenése, a kevés napfény és a beltéri közösségi terekben való időtöltés mind növelik a felső légúti megbetegedések kockázatát…
Bekapcsolom a TV-t, böngészni kezdek az interneten és a nyakamba zúdul, hogy ő és ő hirtelen halál következtében hunyt el. Mintha ez már járványos méreteket kezdene ölteni, amit megmagyarázhatnak borzasztó társadalmi események, bár az is lehet, hogy magáról a betegségről tudunk egyre többet. Arról van szó, hogy a médiában egyre többször jelennek meg olyan hírek, melyekben egészségesnek tűnő emberek – akár sportolók, hírességek vagy hétköznapi emberek – hirtelen, minden előjel nélkül vesztik életüket. Ez a jelenség a „hirtelen halál” néven ismert, és bár ijesztő, nem új keletű. Fontos azonban megértenünk, hogy mi állhat a hátterében, hogyan ismerhetők fel a kockázati tényezői, és mit tehetünk a megelőzés érdekében.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
