Interjú dr. Nemcsik Jánossal
Dr. Nemcsik János nyolc éven keresztül tevékenykedett a Magyar Hypertonia Társaság főtitkáraként. Háziorvosként a Zuglói Egészségügyi Szolgálat Örs vezér téri szakrendelőjében dolgozik 2009 óta.
Sok egészséges életévvel tudjuk megajándékozni a pácienseket
– A laikusok fejében a háziorvos és a tudományos karrier együtt nehezen elképzelhető.
– Családorvosként is lehet tudományos munkát végezni, bár egyedül nehéz. Ahhoz, hogy nemzetközi szinten közölhető eredményeket felmutathassak, egymagamban kevés lettem volna, mindig együttműködtem különböző egyetemi tanszéki kollégákkal.
Szakmai múltja megmagyarázza állítását. 2001-ben végzett a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán. PhD-hallgatóként az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben dolgozott dr. László Ferenc témavezetésével, állatkísérletes kardiovaszkuláris témán. Később a Szent Imre Kórház I-es Belgyógyászatán, majd a Belgyógyászati Szakmák Mátrix Intézete Angiológiai Profilján dolgozott. Az így szerzett szakmai tudás és kapcsolatrendszer máig elkíséri, a kutatási kedve is megmaradt.
Nemzetközi társaságokban
Ugyanakkor jelentős nemzetközi karriert is elért. 2021-től az Artery Society vezetőségi tagja, 2023-tól az Európai Hipertónia Társaság Családorvosi Munkacsoportjának munkájában vesz részt.
Az Artery Society egy kisebb tudományos társaság, amely az erek merevségével, hemodinamikájával, a pulzus jellemzőivel foglalkozik. Mivel a kezdetektől ez a téma érdekelte a doktor urat, régóta tagja a társaságnak, jelenleg vezetőségi tag, októbertől az anyagi gondokkal küzdő szakmai csoport pénztárosaként dolgozik.
Az Európai Hipertónia Társaság Családorvosi Munkacsoportja nemrég alakult, vannak folyamatban lévő projektjeik és bőven vannak jó ötleteik. Nemcsik doktor egy kérdőívet fogalmazott meg, ennek kitöltése már zajlik. A kérdőív olyan témával foglalkozik, amely háziorvost és beteget egyaránt érint.
– Vannak nemzetközi és hazai szakmai ajánlások, irányelvek. Ám ezek nem veszik figyelembe az általuk tanácsolt eljárás megvalósításához szükséges időt. Olyan szinten várnak el terápiás beavatkozást, szűrést, gondozást, amelyre nem elegendő a családorvos munkaideje, így neki kell eldöntenie, hogy adott esetben mi a fontos. Ez nem csak hazai gond, más országok családorvosai is küzdenek az időhiánnyal. Azt szeretnénk, ha a hipertónia-ajánlásokban mérlegelnék azt is, hogy mihez mennyi idő szükséges.
Elmélet és gyakorlat hiányzó összhangja
– Melyik tisztségét tekinti a legfontosabbnak?
– Az MHT főtitkári megbízatása volt számomra az elsődleges. Ez vitte el a legtöbb energiát és itt tudtam a legtöbbet segíteni. Járai Zoltán elnök úrral jól tudtunk együtt dolgozni. Fontosnak tartottuk a fiatal szakemberek támogatását, a nagy hazai szűrőprogramokat. Ugyanakkor a főtitkárságból lett a legtöbb hasznom, természetesen nem anyagi téren. Az egyre kiterjedtebb hazai és a nemzetközi kapcsolataimat köszönhetem neki. Egyik nemzetközi szervezetben sem jelentkeztem a pozícióért, felkértek, s jó szívvel mondtam rájuk igent. Sok hasznos dolgot lehet csinálni családorvosi szemlélettel.
– Mitől más a családorvosi szemlélet?
– Az ajánlásokat klinikákon dolgozó professzorok írják, a gondozást családorvosok végzik. Az elmélet és a gyakorlat összhangja nincs meg mindig, sőt időnként megvalósíthatatlan, amit az ajánlás tartalmaz. Ráadásul minden országban másképp dolgoznak a családorvosok. Ezért fontos, ha a háziorvos is elmondhatja a véleményét.
– A tudományos munka iránti szenvedélyét látva felmerül a kérdés, miért választotta a háziorvosi praxist?
– Elsősorban családi oka van, a külföldre költöző nővérem praxisát vettem át, akkor úgy tűnt, átmenetileg. Ugyanakkor a személyiségemhez jobban illik az önálló munka, ezért mindig bennem volt, hogy saját rendelőben szeretnék dolgozni.
„Megtalálnak a feladatok”
– Ön mindennapi kapcsolatban van a betegekkel, így látja, mennyire fontos a tájékozottságuk.
– Nagyon fontos. Ezért újítottuk meg a társaság honlapját, s benne a laikus oldalt, ahol mindig hiteles információk találhatók. Főtitkárként nagyrészt én végeztem ezt a munkát, de az évek során sok segítséget kaptam. A Hypertonia magazin szerkesztőbizottságának tagja vagyok, szívesen írok a lapba. A betegedukáció területén is sikerült sok mindent elérnünk. Népszerűsítjük az otthoni vérnyomásmérést, szeretnénk elérni, hogy minden családban legyen készülék. A munkánk akkor éri el célját, ha kevesebb infarktus és stroke történik. Családorvosként én a kezdetektől odafigyelek a magas vérnyomásra, és büszkén mondhatom, a stroke szinte eltűnt a praxisomból. 1-2 ilyen betegem van évente, ők azok, akik nem hajlandók az együttműködésre. A háziorvos kollégák felé is hangsúlyozzuk, hogy a betegek oktatására érdemes energiát, időt fordítani, sok egészséges életévvel tudjuk így megajándékozni a pácienseket.
– Most, hogy a főtitkársággal járó munka nem terheli, lesz több szabadideje?
– Nem valószínű, mindig megtalálnak a feladatok. Szerencsére jó ritmusban érkeznek az új kihívások. Az az optimális, amikor fontos dolgokat csinálhatunk, de semmi nem sürgős. Én így élek.
– Nincs magas vérnyomása?
– Még nincs, igaz, teszek is érte, 15 éve minden reggel jógázom. Megpróbálok rendszeresen mozogni is, hetente kétszer másfél órát sportolok, mert megelőzni könnyebb a betegséget, mint gyógyítani. A sziesztát is fontosnak tartom. Hajnalban kelek, ebéd után jólesik egy rövid pihenő, ha lehetőség van rá.
HV
