Hirtelen halál

Bekapcsolom a TV-t, böngészni kezdek az interneten és a nyakamba zúdul, hogy ő és ő hirtelen halál következtében hunyt el. Mintha ez már járványos méreteket kezdene ölteni, amit megmagyarázhatnak borzasztó társadalmi események, bár az is lehet, hogy magáról a betegségről tudunk egyre többet. Arról van szó, hogy a médiában egyre többször jelennek meg olyan hírek, melyekben egészségesnek tűnő emberek – akár sportolók, hírességek vagy hétköznapi emberek – hirtelen, minden előjel nélkül vesztik életüket. Ez a jelenség a „hirtelen halál” néven ismert, és bár ijesztő, nem új keletű. Fontos azonban megértenünk, hogy mi állhat a hátterében, hogyan ismerhetők fel a kockázati tényezői, és mit tehetünk a megelőzés érdekében.

Mit jelent a hirtelen halál?

A hirtelen halál (angolul sudden death) orvosi értelemben olyan váratlan, természetes eredetű haláleset, amely a tünetek megjelenésétől számítva egy órán belül bekövetkezik. Leggyakrabban szív- és érrendszeri okok állnak a háttérben, de nem kizárólag ezek. A leggyakoribb típus a hirtelen szívhalál, amikor a szív működése egyik pillanatról a másikra leáll. Ez az esetek többségében kamrafibrillációval, vagyis a szív alsó üregeinek szabálytalan, remegésszerű mozgásával jár, amely megszünteti a hatékony vérkeringést. Bár sokan azt gondolják, hogy csak idősebb vagy szívbeteg embereket érintheti a hirtelen halál, a valóság árnyaltabb. Kétségtelen tény, hogy az idősebb korosztályban gyakrabban fordul elő, de előfordulhat fiatalabbaknál is, elsősorban a sportolók között. Sportolók esetén elsősorban akkor léphet fel, ha valamilyen rejtett vagy örökletes szívbetegség áll a háttérben és nem történt meg a megfelelő orvosi kivizsgálás. Itt kell azonnal megemlíteni, hogy a Semmelweis Egyetemen a versenysportolók részletes kardiológia kivizsgálása a hirtelen halál elkerülése érdekében hosszú évek óta folyamatosan és magas szinten történik. A vizsgálat eredményeként bizonyíthatóan több fiatal sportoló életét lehetett megmenteni.

A hirtelen szívhalál kockázati csoportjai

A hirtelen szívhalál szempontjából veszélyeztetettebbek

• a szívbetegek,
• a magas vérnyomással élők (elsősorban a kezeletlenek vagy a nem célértékre kezeltek, nagyon fontos tényező lehet az ébredés utáni túlzottan nagy vérnyomáshullám is),
• a cukorbetegek,
• a dohányzók,
• az elhízottak,
• a daganatos betegség kezelésén átesettek,
• a genetikailag veszélyeztetettek (pl. szívritmuszavarra való hajlam),
• a „nagyivó” alkoholisták, droghasználók,
• hirtelen halál családi előfordulása esetén.

A hirtelen szívhalál fellépésének okai

Leggyakrabban rosszindulatú szívritmuszavar (kamrafibrilláció), a koszorúérkeringés heveny zavara (szívinfarktus), szívizomgyulladás, szívelégtelenség, szűréssel kideríthető, szívhalált okozó genetikai betegségek (hosszú QT szindróma, Brugada-szindróma, a szívizom, különösen a kamrák megvastagodásával járó hipertrófiás kardiomiopátia, a szív ingerületvezető pályájának rendellenessége miatt fellépő szívritmuszavar, az ún. WPW-szindróma stb.).

A fizikai, olykor szellemi megterhelés (főként nagy szív- és érrendszeri kockázat esetén, tehát amikor lappangó szívprobléma áll fenn), a serkentőszerek és néhány gyógyszer egyértelműen növeli a szívhalál kockázatát (pl. kokain, amfetamin). A gyógyszerek leggyakrabban a QT szakasz megnyújtása révén, amit azonban az orvos rendszeresen ellenőriz EKG készítésével. Érdekes speciális probléma köthető az alkoholhoz, a „pihenőnapi halál”: a beteg elutazik nyaralni-pihenni és nem viszi magával a szívgyógyszereit, ám kikapcsolódásként nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszt.

Tényleg gyakoribb?

Manapság a hirtelen halálról egyre gyakrabban hallunk. Ennek számos oka lehet. Jobb pl. az információáramlás, a közösségi média és a hírek sokkal gyorsabban és több eseményt juttatnak el hozzánk. Több és szakszerűbb a diagnosztika és boncolás, az orvostudomány fejlődésével több eset derül ki, amiről korábban nem tudtunk. Nyilvánvalóan valódi növekedésről is lehet szó. A civilizációs betegségek, a mozgáshiány, az elhízás és a társadalmi stressz (háborúk, önkényuralmak, migráció stb.) szintjének növekedése is hozzájárulhat ehhez.

Megelőzhető!

A hirtelen halál általában megelőzhető. Ehhez azonban meg kell ismerni a speciális figyelmeztető jeleket:

• mellkasi fájdalom vagy szorítás,
• szívdobogásérzés, szabálytalan pulzus,
• gyengeség, ájulás, eszméletvesztés,
• légszomj, különösen terheléskor,
• terhelésre jelentkező fáradtság vagy fejfájás.

Az orvostudomány és a társadalmi önszerveződés is felkészült a hirtelen halál kivédésére. A háziorvosoknak, munkaegészségügyi orvosoknak rendszeresen szűrővizsgálatokat kell végezniük (vérnyomás, EKG, labor stb.), amit a pácienseknek nem lenne szabad kihagyniuk! Elsősorban internetes oldalakon javasolják az egészséges életmód elemeit: megfelelő táplálkozást, mintaétrendet, rendszeres mozgáslehetőségeket, stresszkezelést, a kóros hozzászokások rendezését (alkohol, dohányzás, drogproblémák). Fontos a kockázati tényezők csökkentése: dohányzás abbahagyása, fogyás, cukor- és vérnyomás-kezelés, a családi előzmények figyelése: EKG és genetikai szűrések. Automata defibrillátorok köztereken egyre több helyen elérhetőek, és egyre több életet mentenek meg. A chicagói O’Hare repülőtéren egy hároméves kutatás alapján évente 50–70 defibrillátor-használatot regisztráltak és a sikerarány 64 százalék volt! Az újraélesztés alapvető elemeinek társadalmi szintű oktatása nagyon fontos követelmény.

A hirtelen halál ijesztő, mert gyors és gyakran megelőzhetetlennek tűnik. Azonban az egészségtudatos életmód, a rendszeres szűrések és a figyelmeztető jelek komolyan vétele csökkentheti a kockázatot. Beszéljünk róla, figyeljünk egymásra, és ne feledjük: az időben felfedezett szívproblémák életet menthetnek!

Dr. Nagy Viktor

Orvosi pályáját 1978-ban kezdte a Károlyi Kórház II. (Kardiológiai) Belgyógyászati Osztályán. Belgyógyász és kardiológiai szakvizsgát követően, 1996 óta dolgozik a Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikán, illetve annak jogutódján, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinikán, vezeti a klinikán működő Hypertonia Központot. 2019-ig tagja volt a Magyar Kardiológusok Társasága Tanácsadó Testületének, és vezette előbb a Társaság Hypertonia, majd a Gyógyszerterápiás és Biomarker Munkacsoportját. Felnőtt transthoracalis echokardio­graphia és hipertónia licencvizsgákkal, továbbá Európai Kardiológus Diplomával rendelkezik. Az Orvosi Hetilap szerkesztője.