Hírek a nagyvilágból
Ebben a rovatban néhány friss, nemzetközi tudományos kutatási eredményt ismerhet meg a kedves olvasó a magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia), valamint a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségekkel kapcsolatosan. Igyekszünk a nemzetközi tudományos cikkek üzenetét érthető, hétköznapi nyelven átadni, hogy a mindennapi életben is hasznosak lehessenek.
A mostani válogatásban három érdekes témát választottam az önök számára. Először megtudhatjuk, hogy miért alakul ki egyre több gyereknél és kamasznál magas vérnyomás, valamint ez hogyan függ össze az elhízással. Ezután szó lesz arról, hogyan segíthetnek a keresztesvirágú zöldségek, például a brokkoli vagy a kelkáposzta a magas vérnyomás csökkentésében. Végül megvizsgáljuk, van-e kapcsolat a migrén és a magas vérnyomás között.
Elhízás és magas vérnyomás gyermekeknél és serdülőknél
Jeong SI, et al.: Obesity and hypertension in children and adolescents. Clin Hypertens 2024; 30(1): 23. doi:10.1186/s40885-024-00278-5
A gyermek- és serdülőkori elhízás világszerte növekvő probléma, amely szoros kapcsolatban áll a hipertónia kialakulásával ebben a korosztályban. A tanulmány kiemeli, hogy míg korábban a gyermekkori hipertónia többnyire másodlagos eredetű volt, ma már az elhízás következtében kialakuló, egyéb okoktól mentes hipertónia egyre gyakoribb jelenség. A Koreai Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés adatai szerint a hipertónia gyakorisága a gyermekek körében 2007–2009 között 6,9 százalék volt, amely 2013–2015-re 9,0 százalékra emelkedett. Különösen aggasztó a tendencia az elhízott gyermekek esetében, ahol a hipertónia előfordulása 14,9 százalékról 27,7 százalékra nőtt. Hasonló növekedés figyelhető meg Kínában is: ott 1991-ben a hipertónia gyakorisága 8,5 százalék volt, míg 2015-ben már 19,2 százalék.
Az Egyesült Államokban a 12–19 éves korosztályban a hipertónia gyakorisága 2013–2016 között 4,2 százalék volt, de az elhízott gyermekeknél ez az arány 9,43 százalék, a súlyosan elhízottaknál pedig elérte a 14,7 százalékot. A kutatás részletesen ismerteti a hipertónia kialakulásának mechanizmusait elhízás esetén. A fokozott szimpatikus idegrendszeri (SNS) aktivitás kulcsfontosságú szerepet játszik, amit egy másik vizsgálat is alátámasztott, amelyben 12 egészséges férfit 5 kilogrammal hizlaltak fel: a súlygyarapodással együtt nőtt a vázizom szimpatikus idegrendszeri aktivitása és a szisztolés vérnyomás is. Emellett az elhízás során a zsigeri zsírszövet nyomást gyakorol a vesékre fokozva a nátrium-visszatartást és a vérnyomás emelkedését.
A renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer (RAAS) szintén aktiválódik elhízásban, amit a plazma emelkedett renin-, angiotenzin II és aldoszteronszintje bizonyít. A leptin hormon – amely elhízásban magas koncentrációban van jelen – a vesén keresztül fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, ezáltal szintén hozzájárulva a vérnyomás emelkedéséhez. Egy 109 elhízott gyermeket vizsgáló kutatás szerint csak 24 százaléknál volt normális a vérnyomás, míg 48 százaléknál súlyos ambuláns hipertónia volt mérhető. A hipertónia súlyossága szoros kapcsolatban állt a testtömegindex (BMI) mértékével is.
További kockázati tényezők közé tartozik a férfi nem, a családi halmozódás, a magas sóbevitel, a fizikai inaktivitás és az alacsony társadalmi-gazdasági státusz. A gyermekek esetében nemcsak az elhízás mértéke, hanem annak időtartama is meghatározó: akik már születésüktől kezdve túlsúlyosak, nagyobb eséllyel lesznek hipertóniások gyermekkorukra. A prevencióban és a kezelésben elsődleges szerepet kap az életmódváltás, különösen a testsúlycsökkentés, az ún. DASH-diéta – sok zöldséget, gyümölcsöt és alacsony zsírtartalmú tejterméket lehet enni, de keveset a zsíros, koleszterindús és édes ételekből – alkalmazása és a rendszeres testmozgás. Egy 32 hónapos vizsgálatban 5279 elhízott gyermek esetében a testtömeg csökkenése együtt járt a szisztolés és diasztolés vérnyomás mérhető javulásával.
Gyógyszeres kezelés akkor javasolt, ha az életmódváltás nem elegendő, illetve ha a gyermek hipertóniája súlyos vagy más krónikus betegséggel társul. Sebészi beavatkozás – például bariátriai műtét – csak súlyos esetekben jön szóba, de hatékonysága bizonyított: egy vizsgálatban a műtéten átesett fiataloknál három év elteltével a magas vérnyomás előfordulásának a csökkenése 74 százalékos volt. A tanulmány arra is rámutat, hogy a korai felismerés és beavatkozás kulcsfontosságú, mivel a gyermekkori hipertónia felnőttkorra is megmaradhat, és megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Összefoglalva, a tanulmány világosan bemutatja, hogy az elhízás nemcsak anyagcserezavarokat, hanem jelentős vérnyomásemelkedést is okoz már gyermekkorban. A megelőző intézkedések, az egészséges életmód támogatása és a szociális háttér figyelembevétele alapvető fontosságú a gyermekkori elhízás és hipertónia elleni küzdelemben.
A keresztesvirágú zöldségek vérnyomáscsökkentő hatása az enyhén emelkedett vérnyomású felnőtteknél
Connolly EL, et al.: Cruciferous vegetables lower blood pressure in adults with mildly elevated blood pressure in a randomized, controlled, crossover trial: the VEgetableS for vaScular hEaLth (VESSEL) study. BMC Med 2024; 22: 353. doi:10.1186/s12916-024-03577-8
A VESSEL (VEgetableS for vaScular hEaLth – Zöldségek az érrendszeri egészségért) tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja, vajon a keresztesvirágú zöldségek – mint a brokkoli, karfiol, kelkáposzta, káposzta stb. – rendszeres fogyasztása csökkenti-e a vérnyomást enyhén emelkedett vérnyomású középkorú és idősebb felnőttek esetében.
A kutatás egy randomizált, kontrollált, keresztezett klinikai vizsgálat volt, amely során 18 résztvevő kétféle étrendet követett rövid ideig: az egyik időszakban keresztesvirágú zöldségeket, a másikban gyökér- és tökféléket (például burgonyát, sárgarépát, sütőtököt) fogyasztottak napi kb. 300 gramm mennyiségben. Minden étrendi szakasz két hétig tartott, a kettő között pedig két hét szünetet iktattak be. Utána a két csoport étrendjét megcserélték (ez volt a vizsgálat keresztezett jellege).
Az eredmények alapján a keresztesvirágú zöldségek fogyasztása átlagosan 2,5 Hgmm-es csökkenést eredményezett a 24 órás ambuláns szisztolés vérnyomásban a kontrollétrendhez képest. Ez a különbség statisztikailag szignifikánsnak bizonyult, és klinikailag is releváns lehet, hiszen már kismértékű vérnyomáscsökkenés is csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A kutatók szerint a pozitív hatás hátterében a keresztesvirágú zöldségekben található glükozinolátok, nitrátok és egyéb bioaktív vegyületek állhatnak, amelyek elősegítik az értágulást és a gyulladáscsökkentést.
Bár a minta mérete kicsi – kevés résztvevő – volt, a VESSEL tanulmány fontos első lépés annak megértésében, hogy az étrendi beavatkozások – különösen bizonyos zöldségek fogyasztása – hogyan segíthetnek a vérnyomás természetes úton történő szabályozásában. A szerzők további, nagyobb létszámú és hosszabb távú vizsgálatokat javasolnak a megfigyelt hatás megerősítésére.
Artériás hipertónia a migrén krónikus lefolyásában: kísérőjelenség, vagy kockázati tényező?
Mazzacane F, et al.: Arterial hypertension in the chronic evolution of migraine: bystander or risk factor? An overview. J Headache Pain 2024; 25: 13. doi:10.1186/s10194-024-01720-7
A migrén egy primer fejfájásbetegség, amely rohamszerűen jelentkező, közepes vagy erős intenzitású, lüktető jellegű fejfájással jár, gyakran egyoldali, és jellemzően mozgásra rosszabbodik. A rohamokat gyakran kísérik társuló tünetek, például hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység. A migrénnek két fő típusa van: aurás (előzetes neurológiai tünetekkel járó) és auramentes forma. Bár a migrén leggyakrabban epizodikus, egyes betegeknél az évek során krónikus migrénné alakul át, amely havi legalább 15 fejfájásos napot jelent, ebből legalább 8 migrénes nappal.
A cikkben azt vizsgálták, hogy az artériás hipertónia csupán egy együtt járó állapot-e, vagy aktívan hozzájárul a migrén krónikussá válásához.
A szerzők több klinikai vizsgálat és metaanalízis alapján világítanak rá arra, hogy a hipertónia nem pusztán kísérőjelenség, hanem potenciálisan hozzájárulhat a migrén krónikus formájának (CM) kialakulásához. A kóros érfali működés, az endotéldiszfunkció, a vér-agy gát sérülése, az ún. CGRP neuropeptid túlzott felszabadulása, valamint a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer szabályozási zavarai mind közös patofiziológiai elemei a hipertóniának és a migrénnek.
A cikk több konkrét adatot is ismertet. Egy tanulmány szerint a krónikus migrénes páciensek körében a hipertónia gyakorisága 33,7 százalék, míg epizodikus migréneseknél (EM) 27,9 százalék volt. A MAST vizsgálat (15 133 migrénes és 77 453 nem migrénes kontroll) azt találta, hogy a magas vérnyomás előfordulása szoros összefüggésben állt a havi fejfájásos napokkal.
Egy 15 éves utánkövetéses vizsgálatban Manzoni és munkatársai azt találták, hogy azoknál a nőknél, akiknél a migrén krónikussá vált, korábban gyakrabban fordult elő hipertónia (38,7 százalék vs. 17,9 százalék). Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a magas vérnyomás nemcsak következménye, hanem elősegítő tényezője is lehet a migrén krónikussá válásának.
A hipertónia a migrénes agyban fokozott érrendszeri érzékenységet, gyulladást és CGRP-felszabadulást idézhet elő, amelyek hozzájárulnak a rohamok gyakoribbá válásához. Ezen túlmenően a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egy része – például a béta-blokkolók és az ún. ACE-gátlók – profilaktikusan is használatosak migrén kezelésére, ami szintén a két állapot közötti kapcsolatot erősíti.
A cikk végső megállapítása szerint a hipertónia valószínűleg nem csupán egy véletlenszerű társbetegség, hanem aktív rizikófaktor a migrén krónikus formájának kialakulásában. Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák, hogy további előremutató, ún. prospektív vizsgálatokra van szükség annak pontos megértéséhez, hogy a hipertónia pontosan milyen mechanizmusok mentén alakítja a migrén lefolyását és megerősíthető-e az ok-okozati kapcsolat.
Dr. Fejes Imola
A szegedi I. sz. Belgyógyászati Klinika belgyógyász-hipertonológus szakorvosa, egyetemi tanársegéd, több tudományos társaság tagja.
