Vénás elégtelenség

Visszér nyáron

Itt a nyár, a jó idő, a strandszezon és a hőhullámok ideje. Azonban azoknak, akik érbetegségektől szenvednek, ez különös megterhelő időszak.

A köznapi nyelven visszérként emlegetett betegség tulajdonképpen orvosilag a krónikus vénás elégtelenség (vagy krónikus vénás betegség) egyik tünete. Fontos, hogy krónikus betegségről beszélünk, azaz nem elég csak nyáron, amikor a legrosszabbak a tünetek, foglalkoznunk a bajjal. Ez a betegség ugyanis folyamatosan romlik megfelelő kezelés nélkül, hol gyorsabban, hol lassabban. A tünetek is hol fellángolnak (főleg nyáron), hol eltűnnek. Ezért akinél egyszer már előfordultak a tünetek, megjelent a visszér, időről időre gondoljon a kezelésre, főleg minden tavasszal-nyár elején érdemes kúraszerűen folytatni valamilyen terápiát.

Leggyakoribb panaszok, tünetek:

• nehézláb-érzés,
• feszülés, dagadásérzés,
• melegségérzés,
• viszketés,
• lábszárgörcsök,
• visszerek különböző formái,
• talp körüli kisvénatágulatok,
• ödéma,
• barnás elszíneződés,
• feszes, kemény, dagadt lábszár, boka,
• lemezes bőrkárosodás, berepedés,
• másodlagos ekcéma,
• bőrsorvadás,
• lábszárfekély.

A krónikus vénás elégtelenség kialakulása

A betegség kialakulásának megértéséhez ismernünk kell az érrendszerünket. A keringő vért a szívünk pumpálja az erek hálózatán keresztül. A szívbe tartó erek a vénák, a szívből induló erek az artériák. A szívből két vérkör indul, egyik a tüdő felé: ez a kis vérkör. A kis vérkör artériái szén-dioxidban dús vért visznek a tüdő felé, és a vénái oxigénben dús vért vissza a szív felé. Ezután a nagy vérkör artériái viszik tovább az oxigéndús vért mindenféle a testünkben. Az artériákban nagy a vér nyomása, ez a vénák felé haladva folyamatosan csökken. Az artériák folyamatosan elágaznak, egyre kisebb átmérőjűek lesznek, míg a vér a kapillarisokba ér, itt történik a gáz- és tápanyagcsere. A nagy vérkör vénáiban tart visszafelé, a szívünk felé az „elhasznált”, szén-dioxidban dús vér. A vénák összeömlenek, egyre vastagabbak lesznek. A vérkeringés működését kiegészíti a nyirokkeringés is. A kapillárisokban a vérből folyadék szűrődik a szövetek közé, a vénákban viszont nem tud az összes folyadék a vérbe visszaszívódni. A nyirokrendszer és a nyirokerek ezt a folyadékmennyiséget vezetik vissza a vénákba, illetve emellett fontos szerepet játszanak az immunrendszer működésében a nyirokcsomók révén. Az artériákat érintő betegségek az érszűkület, értágulat, érelzáródás. A nyirokrendszert érintő betegség a nyiroködéma (leggyakrabban más betegség, pl. vénás elégtelenség okozza). A vénákat érintő betegség pedig a krónikus vénás elégtelenség.

A vénáknak nincsen saját izomzatuk, nem tudják saját erővel továbbítani a vért, a vénás keringést fenntartó egyik legfontosabb tényező a végtagok izomzatának pumpahatása. Emellett fontos a vénákban található vénabillentyűk szerepe, ami megakadályozza a vér visszafelé történő áramlását.

Főleg álló testhelyzetben a vénás nyomás kórosan megemelkedik, ez a nyomás pedig károsíthatja a véna falát és a vénabillentyűket. Ilyenkor a vénákban a vér már nemcsak a szív irányába áramlik, hanem a károsodott, nem jól záródó vénabillentyűk miatt ellentétes irányba is. Így a lábszár- és bokatájon megnő a vénákban a vérmennyiség és tovább nő a vénás nyomás is. Ez a túlnyomás ráadásul kóros fehérvérsejt-aktiválódást okoz, ami gyulladásos folyamatot indít el a vénákban, ez pedig további öngerjesztő károsodást idézi elő, sőt a gyulladás a vénafalon „átlépve” a bőr- és bőr alatti szövetekben is roncsol. Romlik a nyirokkeringés is és a szöveti keringés is, ami oxigénhiányt, szöveti károsodást okoz. A gyulladás pedig még tovább emeli a vénás nyomást, a betegség kialakulásának ördögi körét tovább erősítve, idővel pedig a vénákban visszafordíthatatlan károsodások alakulnak ki.

A krónikus vénás elégtelenség kialakulására hajlamosító tényezők például a genetikai adottság, korábbi betegségek, terhesség, szülés, álló foglalkozás, túlsúly stb. Ezek közül az álló munka esetén fontos a munka közbeni rendszeres végtagtorna, illetve a túlsúly esetén a fogyás, amivel a hajlamot ellensúlyozni tudjuk. Emellett alapvető cél a megnövekedett vénás nyomás csökkentése folyamatos, kitartó és komplex kezeléssel, hogy a betegség öngerjesztő ördögi körét megállítsuk.

Terápiás lehetőségek

Életmódi teendők

Banálisnak tűnik, de rendkívül hatékony megoldások a vénás nyomás csökkentésére:

• a láblógatás kerülése;
• tartós ülés esetén a vénás pangás csökkentése: lábak feltámasztása, lábtorna, rövid ülésszünet járkálással;
• tartós állás esetén a vénás pangás csökkentése: toporgás, lábtorna;
• vénás torna, rendszeres séta, biciklizés, úszás, tánc;
• normál testsúly elérése, fenntartása;
• megfelelő cipő viselése, ortopédiai eltérések korrekciója;
• laza széklet biztosítása elsősorban rostdús táplálkozással, kellő folyadékbevitellel (az aranyérbetegség a visszér „ikertestvére”, ugyanazok a vénás folyamatok okozzák!).

Kiemelten fontos a rendszeres vénatorna, és itt nem kell megerőltető gyakorlatokra gondolni, elég napi 10–15 percet rászánni. A vénatorna az alsó végtag keringésének javítását célzó gyakorlatokból áll, léteznek állva vagy fekve végzendő gyakorlatsorok is, akár gyógytornász is segíthet összeállítani, de interneten is kereshetünk nekünk tetszőt. A legegyszerűbb átmozgatás bárhol elvégezhető – otthon, munkahelyen vagy akár egy vonaton, repülőn is. Ilyenkor a lényeg, hogy a monoton ülés vagy egy helyben állás folyamatát megszakítsuk, óránként legalább 5–10 percre, és a bokák, a térd, a csípő mozgatásával az ernyedt izmok véráramlását serkentsük. Ilyen gyakorlatok például a lábujjak felfelé, majd lefelé hajlítgatása, a térdek, a combok emelgetése vagy a spiccelés.

Gyógyszeres kezelés

Venoaktív gyógyszerek

A venoaktív, vénákat erősítő gyógyszerek hatóanyagának többsége növényi eredetű (pl. narancsban megtalálható hatóanyagok, vadgesztenye). Hatásukat azonban a megfelelő feldolgozás alapvetően meghatározza: a mikronizált, tisztított flavonoidfrakció – diozmin és heszperidin – bizonyítottan hatásos vénás elégtelenségben, azonban a nem mikronizált vagy a szintetikus verzió nem bizonyult hatékonynak a terápiában. Az előállítás minősége itt tehát meghatározó a hatás szempontjából, és ez sajnos rossz hír a pénztárcának, ugyanis a bonyolultabb előállítás logikusan drágább is. Szerencsére sok márkanéven elérhető gyógyszerként törzskönyvezett ilyen hatóanyagú szer is, ezek esetében a minőségben és hatékonyságban biztosak lehetünk.

A vény nélkül kapható (növényi alapú) gyógyszerekből javasolt rendszeresen 1–3 hónapos kúrákat tartani, 1–3 hónapos szünetekkel, minél súlyosabb a helyzet, annál gyakrabban s annál hosszabban lehet szedni ezeket a gyógyszereket. Mivel a nyári meleg különösen megterhelő időszak a vénáinknak, tavasz végétől, nyár elején mindenképpen érdemes egy ilyen kúrát tartania az érintetteknek.

Kompressziós kezelés

A kompressziós harisnyák, kompressziós pólyák (más néven fáslik) az izompumpa-funkció erősítésével és/vagy helyettesítésével csökkentik a vénás nyomást, állandó nyomást kifejtve a végtagra. A fáslizás hátránya, hogy helytelen technika miatt gyakran nem valósul meg, hogy a nyomás egyenletes és megadott mértékű legyen. Ráadásul jól fáslizni csak szakképzett betanítás után, kellő gyakorlattal lehet, saját magunk fáslizása pedig még nehezebb feladat. Ezért inkább a drágább, de hatékonyabb harisnyák javasoltak. A harisnyák közül a kezelőorvos határozza meg, hogy melyik alkalmazható, figyelembe véve a vénás állapotot, a kísérőbetegségeket. Rendkívül fontos azonban a helyes méret kiválasztása: ha rossz a harisnya mérete, az nem javítja, hanem esetenként még ronthatja is az állapotot.

Sebészi lehetőségek

Kóros visszértágulat esetén merül fel, érsebészeti szakorvos dönt a beavatkozásról. Tévhit, hogy az ilyen típusú beavatkozás felesleges, mert „úgyis kiújul” a visszér. Valóban kiújulhat, genetikai hajlamtól, életmódtól és más hajlamosító tényezőktől függően. Viszont a betegség kialakulásánál láttuk, hogy egy öngerjesztő ördögi kör ez a vénás betegség, és a vénás nyomás csökkentése nagyon fontos a folyamat lassításában, egy súlyos visszértágulat eltávolítása pedig pont ezt teszi, és így időt nyer nekünk. A szerencséseknek sokat, akár teljesen meg is oldhatja a problémát, de az esetleges kiújulás esetén évek múlva a beavatkozás ismételhető is. Mivel a kiújulás nagyban függ az életmódtól, rendkívül fontos ilyen esetben a megfelelő, folyamatos terápia.

A vénás elégtelenség tehát krónikus betegség, és a visszér sem csupán esztétikai probléma, hanem a vénáink károsodását jelzi. Vigyázzunk, különösen a nyári hőségben a vénáinkra, fogyasszunk sok folyadékot, mozogjunk rendszeresen, különösen sokat használ, ha rendszeresen végzünk rövid, egyszerű vénás tornát, nyár elején szedjünk vénaerősítő gyógyszert, és gondtalanul élvezhetjük a nyári időszakot!

Jó egészséget!

Dr. Kováts Boglárka klinikai gyógyszerész,
a CEOSZ DiabPONT Továbbképző program szakértője