Sétáljunk az egészségünkért!
Sokan azt gondolják, hogy a séta nem sport, így nem is várhatunk tőle túl nagy eredményeket. Ez óriási tévedés! A sétának számos jótékony hatása van az egészségünkre, melyeket mi is megtapasztalhatunk, ha rendszeresen időt szánunk erre a tevékenységre.
Néhány tudományos adat a mozgásról
A fejlett országok népességének 29 százaléka fizikailag inaktív életmódot folytat. A fizikai inaktivitás és az ülő életmód idő előtti elhalálozáshoz és betegségekhez vezet, a fizikai inaktivitásból eredő betegségek pedig 54 milliárd dollár kiadást jelentenek az egészségügynek világszerte.
20 nap ágynyugalom többet árt, mint 30 év intenzív sportolás. Rendszeres testmozgás nélkül romlik a porcok és a porckorong állapota, a magas vérnyomás kialakulásának a kockázata 35–70 százalékkal emelkedik, miközben a stresszre adott egyetlen optimális válasz is a rendszeres mozgás lehet.
A szakmai ajánlások átlagosan napi 30 perc közepes intenzitású folyamatos mozgást, illetve kardio terhelést határoznak meg ideálisként. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy a hirtelen végzett intenzív kardio tevékenység sérülésveszélyes. Sokkal inkább célszerű tehát a szervezetet folyamatosan karbantartani. Ezt pedig hibátlanul meg tudjuk valósítani külön időt és felszerelést nem igénylő, kisebb mozgásokon keresztül is.
A séta jótékony hatásai
1. Jót tesz az agynak!
Minden mozgásforma pozitív hatással van az agyra, így a séta is, mivel serkenti a vérkeringést. Kutatásokkal is igazolták, hogy aki többet közlekedik gyalog, annak kisebb az esélye a korai demencia és az Alzheimer-kór kialakulására. A jó levegőn történő sétának pedig kiváló stresszoldó hatása is van.
2. Erősíti a szemet!
Csökkenti a zöld hályog (más néven glaukóma) kialakulásának esélyét. Séta közben messzebbre kell fókuszálnia, így szemizmainkat meg tudjuk dolgoztatni.
3. Védi a szívet!
Az Amerikai Szív Egyesület (American Heart Association) kimutatta, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a rendszeres sétának legalább akkora szerepe van, mint a futásnak. A kis intenzitású mozgás is segíti ideális szintre hozni a vérnyomást és csökkentheti a koleszterinszintet. Ezek jelentősen hozzájárulnak a szív egészségének megőrzéséhez.
4. Növeli a tüdőkapacitást!
A sétával növelhetjük a véráramban lévő oxigén szintjét, illetve a tüdőkapacitásunkat.
5. Segít megelőzni a cukorbetegség kialakulását!
A séta hatással van a glükóztoleranciára is (növeli annak mértékét, hogy a sejtek milyen arányban képesek felhasználni a vércukrot). Egy kutatás szerint ugyanakkor a rendszeresen sétálók körében hatszor nagyobb volt a javulás mértéke a futókhoz képest.
6. Jót tesz az emésztésnek!
Napi legalább fél óra séta javítja az emésztést és serkenti a bélmozgást, ami véd a székrekedés ellen, emellett a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is csökkenti.
7. Jót tesz a lelkünknek!
Egy hosszabb séta a jó levegőn feltölt minket, főleg, ha nem egyedül, hanem barátainkkal vagy társasággal indulunk útnak.
„Sétálj egy megállót!” mozgalom Zuglóban
2020 őszén indítottam el a „Sétálj egy megállót!” mozgalmat a Zuglói Egészségfejlesztési Irodában, melynek fő célja a lakosság mozgásra motiválása volt. A pandémia ideje alatt az emberek leszoktak a mozgásról, hisz a járvány továbbterjedésének megfékezéséhez szükséges szabályok között szerepelt a „maradj otthon!”, illetve a konditermek, sportközpontok bezárása is. A sportolási lehetőségek drasztikusan lecsökkentek. Az időseket és a krónikus betegségben szenvedőket félelemmel töltötte el a lakásuk elhagyása, így a napi minimális mozgás is elmaradozott.
Fontosnak tartottam, hogy ebben az időszakban is mozogjunk és erre akár egymást is motiváljuk. A ZEFI médiafelületein képi és videó-posztokkal igyekeztünk motiválni a lakosságot a sétálásra.
De miért is jó sétálni?
A séta nem igényel
- különleges öltözetet,
- drága kiegészítőket/sporteszközöket,
- nincs szükség pluszenergiára, hisz a napi teendőinkben valószínűleg mindannyian megteszünk pár lépést.
Apró trükkök
Aki teheti, érdemes lift helyett lépcsőt használni! A kis lépések is sokat számítanak az egészségünknek!
Erdőterápia – sinrin-joku
Miért érdemes erdőben sétálni?
A sinrin-joku kifejezést 1982-ben Akijama Tomohide, a japán Erdészeti Ügynökség igazgatója alkotta meg, amely szó szerint erdőfürdőt jelent, elmerülés a természet atmoszférájában.
2004-ben megalakult az Erdők Terápiás Hatásának Egyesülete. Két éven keresztül 280 személy részvételével 24 japán erdőben vizsgálták az erdei és a városi környezet hatását a szervezetre. A kísérletet vezető egyetemi csoport kimutatta, hogy egy erdei séta stresszcsökkentő hatású az emberre, és egyéb pozitív következményei is vannak.
A mai, nyugati erdőfürdőzés atyja Amos Clifford 2011-ben alapította meg az ANFT-t (Természet- és Erdőterapeuták és Programok Szövetsége), amely ma már egy világszerte alkalmazott standard módszertant dolgozott ki az erdőfürdőzés és az erdőterápia hatásainak maximalizálására. A városi környezetben élők száma csak az elmúlt 200 évben növekedett meg ugrásszerűen – 30 millióról majdnem 4 milliárdra. Ennek megfelelően fiziológiai funkcióik és az emberi psziché a legjobban a természetes környezethez illeszkedik.
Az erdőfürdő nem teljesítménytúra!
Az erdőfürdő evangélistái szerint az ő mozgalmukat nem szabad összekeverni a túrázással. A gyalogtúra célja az, hogy az ember eljusson A pontból B pontba, míg a sinrin-joku célja sokkal inkább az itt: jelenlét a fák közt, kapcsolatteremtés az élővilággal az érzékszerveken keresztül.
Az erdőfürdőzés tulajdonképpen egy wellness-technika, amely teljes csendben zajlik. A séták során az erdőfürdő-vezető meghívásokkal segíti az elmélyülést, a meghívások között azonban van lehetőség az élményeink megosztására is.
Szabó-Papp Valéria
A Zuglói Egészségfejlesztési Iroda vezetője 2020 októberétől, népegészségügyi ellenőr, egészségfejlesztő. Az emberek motiválása, segítése az egyik legfontosabb célja. A betegségek megelőzése mellett kiemelkedően fontosnak tartja a jó egészségben, jó közérzetben megélt éveket.
