Szerző: Dr. Nemcsik János Feltöltés dátuma: 2023.01.22.

SCORE

Rizikóbecslés – SCORE pontrendszerek

Azoknál a betegeknél, akiknek nincs egyidejű szív-érrendszeri betegségük, vesebetegségük vagy cukorbetegségük, javasolt a Systemic COronary Risk Evaluation (SCORE) modell használata. A SCORE a nem, az életkor, a dohányzás, a koleszterinszint és a vérnyomás értéke alapján ad százalékos becslést arra nézve, hogy a beteg milyen eséllyel fog meghalni a következő 10 évben szív-érrendszeri betegségben. A 2021-es európai szív-érrendszeri prevenciós ajánlásban a SCORE megújult, publikálták a SCORE2-t, mely a szív-érrendszeri halálozás mellett a nem halálos szív-érrendszeri események esélyét is becsüli, így valamivel nagyobb értéket ad. Ugyanakkor ennek a százalékos értéknek a közlése gyakran nem fejezi ki elég érzékletesen a beteg számára a valós szív-érrendszeri kockázatot.

Illusztráció

Artériás életkor

A kockázat hatékonyabb kommunikációja céljából alkották meg az artériás életkor fogalmát, mely megmutatja, hogy a különböző károsító tényezők hatása mellett van-e különbség a születéstől számított kronológiai életkor és a biológiai életkor között. Egy 50 éves dohányzó, hipertóniás, emelkedett koleszterinszintű nőbetegnek például meggyőzőbb lehet azt mondani, hogy az artériás életkora 70 év, vagyis az erei 20 évvel idősebbek a valós életkoránál, mint azt közölni, hogy annak az esélye, hogy 10 éven belül halálos szív-érrendszeri eseménye lesz, 4 százalék.

Az artériás életkor meghatározására kockázatbecslő pontrendszerek és valamilyen érrendszeri paraméter mérésén alapuló módszerek alkalmazhatók.

A kockázatbecslésen alapuló módszerek között elsőként említem az artériás életkor SCORE-alapú számítását, amely konkrétan azt mondja meg, hogy az adott egyén artériáinak az életkora a meglévő rizikófaktorai mellett egy hány éves olyan egyén életkorának felel meg, akinek a kockázata csak a neméből és az életkorából adódik. Ilyen kalkulátortáblázat magyar nyomtatott verziója 1–2 éve már kikerült háziorvosi praxisokba, de a koronavírus-járvány jelentősen korlátozta használatukat. Az Egyesült Államokban kifejlesztett, a Framingham nevű kisváros lakosainak több évtizedes követésén alapuló kalkulátor is létezik, de ennek még nem készült magyar verziója.

Az artériák mérhető paraméterein alapuló módszerek közül van, amelyik az artériás érfali merevség legelfogadottabb markerét, a pulzushullám-terjedési sebességet méri. A pulzushullám-terjedési sebesség az artériák merevebbé válásával növekszik, annak 10 m/s feletti értéke tekintendő kórosnak. Ennek a mérésén alapuló módszerrel az mondható meg, hogy az egyén artériái az életkorának megfelelő állapotban vannak-e, esetleg fiatalabbak vagy idősebbek annál, de az artériás életkorra konkrét számértéket nem biztosít. A pulzushullám-terjedési sebesség mérésének legelfogadottabb módja a nyaki ütőéren és a combartérián kimutatható pulzushullám egymáshoz viszonyított késésének meghatározása. A módszer némi vizsgálói tapasztalatot igényel, és bár a háziorvosi praxisközösségek finanszírozási listáján helyet kapott, de az alapellátás és a szakellátás szintjén sem érhető el még Magyarországon. Módszertanilag egyszerűbb, a felkarmandzsetta segítségével, a vérnyomásméréshez hasonló módon pulzushullám-terjedési sebességet mérő készülékek is elérhetőek.

Artériás életkor és a rizikókommunikáció

Az artériás életkor alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy a rendelkezésre álló többféle módszer nem feltétlenül ad ugyanolyan eredményt, nem biztos, hogy ugyanazokat azonosítja emelkedett artériás életkorúként. A SCORE-alapú módszer a cukorbetegséget és a már kezelt hipertónia tényét nem veszi figyelembe, ellentétben a Framingham-alapú módszerrel. Diabéteszes, illetve kezelt hipertóniás betegeknél a Framingham-alapú módszer a SCORE-alapúhoz képest jelentősen magasabb értéket adhat. Egészségesekben ugyanakkor a SCORE- és a Framingham-alapú módszer azonos eredményt ad.

Hasonlóképpen, a pulzushullám-terjedési sebességen alapuló módszer is más egyéneket azonosíthat emelkedett artériás életkorúként a SCORE- vagy Framingham-alapú módszerekkel összehasonlítva. Annak a tisztázása tehát szükséges lenne, hogy milyen rizikófaktorral rendelkező betegnél melyik az optimálisan alkalmazható, de ilyen ajánlás egyelőre még nem áll rendelkezésünkre.

Az viszont a jelenlegi módszerek használata mellett is látszik, hogy az artériás életkor terápiás beavatkozásra markánsan csökkenhet. Például hipertóniásoknál az eredményesen alkalmazott vérnyomáscsökkentő kezelés 1–2 hét alatt akár önmagában is az artériás életkor években megnyilvánuló csökkenéséhez vezethet, így az artériás életkor ismételt meghatározása meggyőzheti a beteget arról, hogy érdemes követni a terápiás javaslatokat.

Összefoglalva az artériás életkor meghatározása segíthet a rizikókommunikációban, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a beteg hosszú távú együttműködése fennmaradjon. A különböző módszerek harmonizációja viszont még további vizsgálatokat igényel.

Az artériás életkor számításának jelentősége

A hipertóniás betegek gondozásának részét kell hogy képezze a szív-érrendszeri kockázat becslése. Az erre leggyakrabban alkalmazott pontrendszerek (SCORE, SCORE2) a rizikófaktorokat figyelembe véve százalékos értékben adnak becslést arra, milyen eséllyel fog meghalni a páciens a következő 10 évben szív-érrendszeri betegségben, vagy szenved el szív-érrendszeri eseményt. Az így kapott adat a tapasztalatok alapján a beteg számára nem elég érzékletes, nehezen értelmezhető, ezért az orvos számára a rizikókommunikációban nem elég hatékony. Az artériás életkor sokkal szemléletesebb, közvetlenebb képet ad az erek állapotáról, ezen keresztül a szív-érrendszeri kockázatról.

Illusztráció
szerzo

Dr. Nemcsik János

2001-ben végzett a Semmelweis Egyetemen. PhD-hallgatóként az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben dolgozott. PhD-fokozatát 2005-ben szerezte meg. Belgyógyász, családorvos, foglalkozás-egészségügy szakvizsgával, hipertonológus szakképesítéssel rendelkezik. 2009 óta dolgozik családorvosként, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékén oktat, a Doktori Iskola témavezetője. 2017 szeptemberétől a Magyar Hypertonia Társaság főtitkára.

Megjelent a hypertonia2022/2. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!