Kávé

A kávé hatásai és tippek a helyettesítésére

Sokan azt gondoljuk, ha az egészséges életmódról akarunk beszélni, csak a mozgás és a táplálkozás jöhet szóba, ám ez koránt sincs így. Sok kis apró dolog is hozzájárulhat az életmódunk megváltoztatásához vagy az egészségünk karbantartásához, ilyen például a kávéfogyasztás. A kávéfogyasztásnak évezredes kultúrája van, sokan ezzel indítják napjaikat, vannak, akik pedig abszolút az egészségtelen kategóriába sorolják. Igyam, ne igyam, esetleg helyettesítsem mással? – nézzük meg, mit mond a tudomány!

Egy kis előzmény

A legenda szerint egy etióp juhász megfigyelte, hogy a kecskék egész éjszaka ébren maradnak, ha napközben egy bokor vörös bogyóit eszegetik. Tapasztalatairól beszámolt a közelben lakó szerzeteseknek, akik a bogyóból keserű italt főztek, és a hosszú imádságok alatt ezzel tartották magukat ébren. De arról is tudomásunk van, hogy 1000 körül Avicenna már gyógyszerként használta a kávét. Az ugandaiak, ha hosszú útra keltek, állítólag szárított kávészemeket rágtak (úgy gondolták, hogy ettől erőre kapnak).

Különböző források szerint a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik, és innen terjedt el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba. Az első párizsi kávéházat pedig 1672-ben nyitotta meg egy örmény kereskedő.

A kávé hatásai

A kávé számos vegyületet tartalmaz, többek közt antioxidáns klorogénsavakat, koffeint és terpéneket, hatása jórészt a koffein számlájára írható.

A koffein a bélcsatornából gyorsan felszívódik, és eljut a szervezet minden pontjára erőteljes serkentő hatást kifejtve. Fokozza a szívműködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bél ereit, vizelethajtó. Megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, gyorsítja a gondolkodást, átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő. A koffein az idegsejtekben az adenozinreceptorok gátlója, mivel az idegi ingerületátvivő anyagok működését befolyásoló adenozin általában szintén gátló hatású, így a gátlás gátlásával a koffein az idegsejtek működését serkenti. Az átmeneti teljesítménynövekedést azonban rohamos teljesítménycsökkenés követi.

Több kutatás a hosszú távon rendszeresen kávéfogyasztók körében az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a 2-es típusú cukorbetegség, továbbá májgyulladás és -sorvadás előfordulásának csökkenését találták a kontrollcsoporttal szemben, azonban további vizsgálatok szükségesek.

A kávé szív- és érrendszeri hatásait tekintve klinikai vizsgálatok vérnyomásemelőnek találták, ez idáig azonban nem bizonyított, hogy növelné a szív-érrendszeri megbetegedések veszélyét.

A kávéfogyasztásnak negatív hatásai is vannak, pl. magas vérnyomásban szenvedőknél a vérnyomásemelés határt szabhat fogyasztásának, bár komoly vérnyomásemelkedést nem okoz. Tartós megvonásakor elvonási tünetek (túlzott fáradtság vagy a hasogató fejfájás) jelentkezhet. Emelheti a koleszterinszintet is. A leforrázott vagy a szűretlen kávé (pl. a francia presszó vagy a török kávé) magas arányban tartalmazhat kafesztolt – ez az összetevő emelheti a vérben az LDL („rossz koleszterin”) szintjét.

Egyéni érzékenység szerinti túlzott fogyasztása szorongást, kézremegést, vértolulást, szívtáji nyomást okozhat.

Ha alvásproblémái vannak, sokat segít, ha csökkenti a koffeinbevitelt. Kb. 6 óra kell, hogy a kofferin kiürüljön a szervezetből, ezért érdemes így időzíteni a délutáni kávézásokat. Öreg korban azonban, paradox hatása miatt, alvás előtt fogyasztva, jótékony alvásserkentő hatását érvényesíti.

Kávéhelyettesítés

A kávé helyett egyre többen választják akár napindítónak is a jelentős koffein- és teofillintartalma miatt szintén élénkítő hatású teát, ezen belül is terjed a zöld tea és speciális fajtája, a matcha tea fogyasztása.

A fekete tea előállítása során a levelek az ún., „fermentálás” során jelentős oxidációs folyamaton mennek keresztül. A zöld tea készítésénél az oxidációs folyamat rövidebb, mert a tea enzimeit inaktiválják. A feldolgozásból eredően különbözik a nem fermentált zöld és a teljesen fermentált fekete tea a színében, a polifenolos vegyületeiben és számos más tulajdonságában. A tea a serkentő koffein mellett tartalmaz egy nyugtató hatású, csak a teában megtalálható L-teanin nevű aminosavat is. Kutatók kimutatták, hogy az L-teanin fogyasztása elősegíti a szorongás, a félelem, és a stresszérzések tompítását. A teában a koffein csersavhoz kötődik. A fekete teában a feldolgozás során csökken az L-teanin-tartalom, a zöld tea magasabb csersavtartalma viszont a koffein felszívódását elhúzódóvá teszi, így élénkítő hatása mérséklődni fog. Ezért inkább nyugtató a zöld tea és élénkítő a fekete tea.

A matcha tea a zöld tea egy speciális változata. A hagyományos zöld teától eltérően, amelyet leforrázzuk, majd szűrjük, porrá őrölve fogyasztjuk a teljes tealevelet. A teacserjéket a szüretelés előtt 2-4 héttel árnyékolva nevelik. A növény a napfényhiány miatt nagyobb mennyiségű klorofilt termel, innen származik az intenzív zöld szín.

A tea jótékony hatásai

A fekete és a zöld tea rendszeres fogyasztásának jótékony hatását számtalan kutatás vizsgálta. Az antioxidánsokat nagy mennyiségben tartalmazó tea rendszeres fogyasztása védő hatású lehet az oxidatív károsodások következtében kialakuló betegségekkel szemben, ilyenek pl. a kardiovaszkuláris betegségek, a rosszindulatú daganatok, az ízületi gyulladások, az Alzheimer-kór.

A zöld tea koffeintartalma kisebb, mint a fekete teáé, illetve a koffein felszívódása elhúzódóbb, egyenletesebb, hosszabb ideig tart.

A zöld tea csökkenti a LDL-koleszterin és a triglicerid szintjét, így csökkentheti a szívbetegség és a stroke kialakulásának kockázatát.

Összegezve

Több mint 18 ezer tanulmány foglalkozott a kávéfogyasztás hatásaival az elmúlt évtizedben. A legújabb tanulmányok pozitív hatásokat is tulajdonítanak a kávénak, illetve az akár kávéhelyettesítőnek is megfelelő teának, de ismereteink korántsem teljesek, a vizsgálatok eredményei nem mindig egybehangzók. Abban szinte mindenki egyetért, hogy napi 2-4 csésze kávé elfogyasztása belefér az egészséges életmódba.

Mivel a koffein bekerülhet az anyatejbe, szoptató anyáknak nem ajánlják, mert gyermekük nyugtalan és nyűgösebb lehet.

Szabó-Papp Valéria

A Zuglói Egészségfejlesztési Iroda vezetője 2020 októberétől, népegészségügyi ellenőr, egészségfejlesztő. Az emberek motiválása, segítése az egyik legfontosabb célja. A betegségek megelőzése mellett kiemelkedően fontosnak tartja a jó egészségben, jó közérzetben megélt éveket.