Szerző: Dr. Simon Attila Feltöltés dátuma: 2022.08.13.

Az orvos is ember

Prevenció a napi gyakorlatban

Orvosok és betegek eltérő szakmai felkészültséggel vágnak neki életük kalandjának, de osztoznak abban, hogy genetikai hátterükön túl cselekedeteik is befolyásolják sorsukat, az egészség megőrzését, a testi jóllétet vagy az érbetegségek megjelenését.

Illusztráció

Saját életemben több alapvetés is volt, ami arra késztetett, hogy a betegségek megelőzése beleépüljön a napi rutinba.

Egyik meghatározó momentum a gyermekkori elhízás volt. Kövér gyermekként, majd kamaszként nem könnyű az ember élete. Gimnazistaként, a világban való helyemet keresve, 120 kg súllyal kellett először döntést hozni a változásról. A következő 1,5 évben kb. 40 kg-tól és gátlások sorától szabadultam meg. Azóta diétázom több-kevesebb sikerrel. Rá kellett jönnöm, nincs végleges eredmény. Az életmódváltoztatásban, így a testsúly alakításában is nincs olyan pillanat, amikor „kész van” az ember, hátradőlhet, elkönyvelheti az eredményt, más feladatok után nézhet. Így lassan 40 év távlatából biztosan mondhatom, hogy ez egy hosszú távú kaland, napi kihívásokkal, napi csábításokkal, napi döntésekkel és napi szembenézéssel azzal, hogy minden kisiklás azonnali negatív eredményt hoz, minden igyekezet kínos lassúsággal hozza meg jutalmát. De azt is látom, hogy minden kisiklás korrigálható, hogy lehet, hogy kanyargós úton járunk, de az irány tartható.

Másik alapélményem a szakmám, a kardiológiai rehabilitáció választása. Rengeteg életúttal találkoztam, amely az érbetegségek megjelenéséhez vezetett, amiben genetika, környezet, ember és környezet konfliktusa, napi szokások és társbetegségek, néha pedig egyszerűen a véletlen egyaránt megnyilvánult. Számos visszatekintésben vettem részt. Mi vezetett el idáig? Miért pont velem? Miért pont most? Másrészt jó néhány tervezésben, előretekintésben lehettem partner, tréner, tanácsadó. Mindehhez hivatás szerint készültem fel, vérteződtem fel tudással és tapasztalattal, hogy alakul és hogy alakítható, alakítható-e az ember élete. Ez akaratlanul is visszahat a saját életemre.

A tapasztalatok, az életkor és a szakmai munka mondatja ki a harmadik alapvetést. Valamennyien sodródunk az érbetegségek felé, és minden második személy el is érkezik annak megjelenéséhez. Néha gyorsabb, néha lassabb ez az utazás. Gyakran gondolok erre úgy, mintha egy folyón sodródnék lefelé, tudva, hogy közeledek egy vízeséshez. Rá kellett eszmélni, hogy nem elég akkor elkezdeni az ellenkező irányba evezni, amikor már hallani a vízesés moraját, minél korábban kell csökkenteni a sebességet. A megelőzésnek minél korábban kell kezdődnie.

Végül egy neves amerikai szaklapban olvasott közlemény hatott rám. A cikk arról szólt, hogy vannak, akik érrendszeri betegségek tekintetében szerencsés genetikai háttérrel születtek. Őbennük általában későbbi életkorban alakul ki a betegség, mint kevésbé szerencsés embertársaikban. Mégis, azok, akik néhány egyszerű életmódi szabályt betartottak (nem dohányoztak, nem híztak el, fizikailag aktívak voltak, egészséges étrendet követtek), a magasabb genetikai kockázat ellenére is kisebb arányban lettek érbetegek, mint kevésbé okosan élő, de genetikailag alacsonyabb kockázatú társaik. A magatartás tehát befolyásolhatja a jövőt.

Mindez hogy fordul át a napi gyakorlatba? Néhány egyszerű szabály tartásával.

Nem dohányzom. Néhány kisebb megingástól (katonaság alatt pár szál a fiúkkal, rövid pipázás az így megkapható önidő miatt, egy-kétszer egy szivar) eltekintve sikeresen megúsztam a kísértést. Apám dohányzott, érbeteg lett. Leszokott, magas életkort élt meg.

Az étkezés visszafogott. Nincsenek felvágottak (az irányelvek kész hústermékeket említenek, só, telített zsír, transzzsír fogyasztására gondolnak). Helyettük otthon készült növényi krémek, friss gyümölcs és nyers zöldség. Sokáig csak zabpehely (jól tudom főzni, az előzetes beáztatás a titka). Jó minőségű pékáru. Örömet okoz néhány jó minőségű zsírforrás (tengeri halak, olívaolaj, tökmagzúzalék). Kevesebb hús, de (már) nem vagyok peszketáriánus. Feleségem támogat. Kevesebb sütemény, okosan elkészített édességek (lányomnak cukrász végzettsége is van).

Az okosórámban 7600 lépés van célként beállítva. Nagy területen fekszik a munkahelyem, bent gyakran elérem a célt. Sosem szállok liftbe (4 emelet szintkülönbségig). Kerékpárral közlekedem. Egy jó barátom inspirál, próbálom követni a példát. Dombtetőn lakunk, komoly küzdelem a hazajutás nap mint nap. Kivétel csak akkor van, ha csúszik, vagy számítógépet kell vinnem. Pér éve elütöttek a forgalomban, azóta jobban ügyelek a biztonságra (pluszlámpa, sisak, biztonságos útvonal, okos körforgalom-használat). Nem tudom, a kollégák mit gondolnak egy idősödő kórházi vezetőről, aki naponta kerékpárral jár, de mindig jó érzés kerékpárosokkal találkozni, amikor leteszem reggel a gépet. Még nem gondolok elektromos rásegítésre. Az 50. születésnapnál szóba jött, de elhessegettük a gondolatot. Talán a 60.-ra…

Persze lehetne jobb is. Lehetne több és intenzívebb a mozgás. Lehetne alacsonyabb a testzsírszázalék, jobb az izomzat. Igen tudom, a prevenció egyik alapelve – különösen fizikai aktivitás tekintetében van ez így – a több jobb. De emlékszem a másik alapelvre is. Az első lépésekkel kapjuk a legnagyobb nyereséget. Néhány egyszerű elv tartásával is eredményt érhetünk el.

Persze 55 évesen nehéz még megítélni, ez eredményes volt-e. Ha a főszerkesztő engedi, 30 év múlva beszámolnék róla.

Dr. Simon Attila Állami Szívkórház, Balatonfüred

Megjelent a hypertonia2022/1. számában

Rendelje meg a Diabetes című betegtájékoztató kiadványt, és féláron adjuk mellé a Diabetes különszámokat és a Hypertonia Magazint!
(Legfeljebb 3 db-ot)

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!