Egy olyan újságot tart a kezében, amelyet azért írunk, hogy tudományos bizonyítékokon alapuló ismeretekről tájékoztasson. Nem tudjuk másképp felvenni a harcot azokkal a szélhámosokkal, akik üzleti hasznot remélve árulnak a neten ezt-azt-amazt. Hogy mit, azt nem lehet tudni…
A Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért által megrendezett Varázspálca díjátadó ünnepség egyik támogatója a Felelős Szülők Iskolája volt. Utóbbi alapítóját, Tibenszky Moni Lisát arról kérdeztük, hogyan került egymással kapcsolatba a két civil közösség.
Mozgás: az élet motorja, az egészségmegőrzés alapja, a közérzet támasza… halljuk sokszor. És valóban, egy pillanatra el is játszunk a gondolattal, hogy nekivágjunk ennek a biológiailag természetes létformának, amely akár több gyógyszer hatásával is felérő igazi „bio” gyógymód, de hogy konkrétan mit is tegyünk, ahhoz már ritkán kapunk útmutató jellegű leírást kezdőknek.
A fájdalom- és lázcsillapítók valószínűleg a leggyakrabban használt gyógyszereink, hiszen kinek ne fájna legalább egyszer az élete során a feje, dereka, kificamodott bokája, vagy kinek nem szalad fel egy influenza miatt a láza. Ilyenkor természetesen nyúlunk a fájdalom- és lázcsillapítóért. Azonban meglepően sok tévhittel találkozom gyógyszerészi munkám során még ezekkel a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatban is.
Szívünk és érrendszerünk létezésünk fontos elemei, mégsem vigyázunk rájuk eléggé. Ha elkezdenek berozsdásodni, azt nem fogjuk fizikailag érzékelni, nem érzünk fájdalmat, ezért gyakran nem is vesszük komolyan azokat a megelőző intézkedéseket, melyek kiküszöbölhetnék vagy későbbre tolhatnák a funkcióromlást. Így alakulhatnak ki alattomosan a napjaink egyik fő halálokát jelentő szív- és érrendszeri (szakkifejezéssel kardiovaszkuláris) betegségek. Erről tartottam első körben előadást a Zuglói Egészségfejlesztési Iroda új dietetikusaként, most pedig az olvasóknak foglalom össze az előadás részleteit.
Orvosok és betegek eltérő szakmai felkészültséggel vágnak neki életük kalandjának, de osztoznak abban, hogy genetikai hátterükön túl cselekedeteik is befolyásolják sorsukat, az egészség megőrzését, a testi jóllétet vagy az érbetegségek megjelenését.
Korunk legveszélyesebb „járványai” valójában az olyan népbetegségek, mint a cukorbetegség, a szívelégtelenség vagy az idült vesebetegség. Lassan, „csendben”, de szisztematikusan teszik tönkre az emberek egészségét, ezért kiemelten fontos számunkra, hogy az itthon is elérhető fejlesztéseinkkel, kezeléseinkkel nagyobb esélyt adjunk az ezen betegségekben szenvedőknek a teljes életre – mondta el lapunknak Kuuno Vaher, az AstraZeneca klaszterigazgatója. Exkluzív interjú a világ egyik vezető biotechnológiai vállalatának közép-európai vezetőjével.
Magyarországon az elmúlt 5 évben csökkent a dohányosok száma, azonban az alkalmi dohányzók aránya emelkedett. Főként a fiatal felnőtt férfiak körében szorult vissza a dohányzás, viszont a 65 év feletti nők esetében a rendszeresen dohányzók aránya emelkedett. A dohányzás számos, esetenként halálos kimenetelű betegség kockázati tényezője.
A távgyógyításnak (telemedicinának) többféle módja van. Létezik a hagyományos, valós idejű audio- és videokommunikáció az orvos és a páciens között. Nem azonos idejű, úgynevezett aszinkron folyamatok is részei lehetnek a telemedicinának: egészségügyi adatok tárolása, továbbítása, illetve adott paraméterek távmonitorozása. Tágabb értelemben ide tartozik a telefonos konzultáció, az e-mailben történő tanácsadás, valamint az interneten elérhető, orvosi témájú hanganyagok vagy a kérdezz-felelek jellegű orvosi tanácsadás.
Több mint 3 millió hipertóniás beteg él Magyarországon. A magasvérnyomás-betegséget néma gyilkosnak is hívják, mivel sokáig teljesen tünetmentes, miközben már pusztítja a beteg szervezetét.
A zsebkönyvben a magas vérnyomás megelőzésétől kezdve a már kialakult betegségről és az azzal való életről olvashat. Kik és miért hajlamosak arra, hogy a magas vérnyomás kialakuljon? Milyen szövődményei vannak a már kialakult betegségnek? Hogyan lehet/kell kordában tartani a hipertóniát, hogy a súlyos szövődményeket elkerülje a beteg? Milyen életmód és gyógyszeres kezelés tanácsolható a betegeknek? A hipertóniaspecialista orvosszerző több évtizedes tapasztalata garantálja, hogy a könyvben szereplő 150 kérdésre a legközérthetőbb és legpontosabb módon kapjon választ az olvasó.
A cím rendszerint akkor születik meg, amikor kész a cikk. Most azonban elsőként a cím fogalmazódott meg bennem: az öregedés művészete. Azonban ahogy gyarapodtak a sorok, rájöttem, nemcsak tiszteletlenség, de hibás is az öregedés szót használnom. Különösen, ha valaki lélekben, stílusban, gondolkodásmódban olyan örök fiatal, mint Tímár Éva színésznő.
A Jászai-Mari-díjas, Kiváló- és Érdemes Művésszel e lap hasábjain elsősorban nem a művészetéről, a szakmai karrierjéről beszélgetünk, hanem az egészségéről. És persze a vérnyomásáról.
A hipertónia népbetegség. Magyarországon a felnőtt lakosság 35 százaléka magas vérnyomású, a 60 évnél idősebbek 60 százaléka érintett, a 70 év fölöttiek között minden 5 emberből 4-nek magas a vérnyomása. Ugyanakkor körülbelül 1 millió olyan ember van, aki nem tud arról, hogy magasvérnyomás-betegségben szenved. Tehát törvényszerű, hogy előbb-utóbb szinte mindenkinél megjelenik a magas vérnyomás. A Földön a hipertóniás betegek száma 1,13 milliárd, de 2025-re várhatóan 1,5 milliárd lesz.
A magas vérnyomás társadalmi szinten a legjelentősebb szív- és érrendszeri rizikótényező. Magyarországon a nők 51 százaléka, a férfiak 41 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ez az európai átlagnak körülbelül a két és félszerese. A hipertónia okozta szívbetegség miatti rokkantság számában nők esetében a negyedik, férfiak esetében a harmadik helyen található Magyarország. Ennek az is következménye, hogy Magyarországon a születéskor várható élettartam (75,7 év) körülbelül 5 évvel kevesebb, mint az Európai Unió átlaga.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
