Könyvismertető

Az orvos válaszol

Több mint 3 millió hipertóniás beteg él Magyarországon. A magasvérnyomás-betegséget néma gyilkosnak is hívják, mivel sokáig teljesen tünetmentes, miközben már pusztítja a beteg szervezetét.
A zsebkönyvben a magas vérnyomás megelőzésétől kezdve a már kialakult betegségről és az azzal való életről olvashat. Kik és miért hajlamosak arra, hogy a magas vérnyomás kialakuljon? Milyen szövődményei vannak a már kialakult betegségnek? Hogyan lehet/kell kordában tartani a hipertóniát, hogy a súlyos szövődményeket elkerülje a beteg? Milyen életmód és gyógyszeres kezelés tanácsolható a betegeknek? A hipertóniaspecialista orvosszerző több évtizedes tapasztalata garantálja, hogy a könyvben szereplő 150 kérdésre a legközérthetőbb és legpontosabb módon kapjon választ az olvasó.

Dr. Barna István: Amit a hipertóniáról mindenkinek tudnia kell

Ízelítőül adunk közre néhány kérdést a könyvből, amely a SpringMed Kiadó gondozásában jelent meg 2022 júniusában, és nyomtatott, illetve e-book formában is megvásárolható a www.springmed.hu webáruházban, valamint a könyvesboltokban.

Változhat napközben, évközben a vérnyomás?

A vérnyomás érzékenyen reagál a külső és belső körülmények változására. Gyakran tapasztaljuk, hogy a nyugalomban végzett 3 egymást követő mérés között is van 3–5 Hgmm eltérés. A bizonyos határokon belüli vérnyomás-ingadozás normálisnak tekinthető, mivel a vérnyomásmérés a keringés pillanatnyi állapotát tükrözi. A nagyobb időközönként (20–30 percenként) mért vérnyomásértékek sorozatában a mindennapos tevékenységtől függően a szisztolés vérnyomásértékben 10–20 Hgmm eltérés is lehet. Ezek a változások jól nyomon követhetők a 24 órás vérnyomás-monitorozás során.

A vérnyomás napszaki ingadozását jellemzi, hogy alvás alatt a vérnyomás kisebb, mint az aktív ébrenlét alatt mért érték. Általában az ébredést megelőzően és azt követően enyhe vérnyomás-emelkedés figyelhető meg. A 24 órán belüli vérnyomásváltozást cirkadián (napszaki) ritmusnak nevezzük.

A vérnyomás szezonális változására jellemző, hogy télen mindenkinél 2–5 Hgmm-rel magasabb értékek mérhetők, mint nyáron. Ennek hátterében a perifériás erek szűkülete mellett a téli testsúlynövekedés is állhat.

Hogyan befolyásolja a külső hőmérséklet és az időjárás a vérnyomást?

A külső hőmérséklet növekedése csaknem minden esetben vérnyomáscsökkentő hatású, különösen szaunázás vagy meleg vizes fürdőzés esetén kell erre figyelni. A perifériás erek tágulatával magyarázható jelenséget könnyen magunk is megfigyelhetjük.

Az időjárási viszonyok, különösen a légköri frontok szintén képesek befolyásolni a vérnyomást. Hidegfront hatására általában emelkedik, melegfront alatt csökken a vérnyomás. Egészséges emberekben az említett külső tényezők által kiváltott vérnyomás-emelkedés az ok megszűnése után rendszerint elmúlik, a vérnyomás visszaáll a normális tartományba.

Milyen testhelyzetben végezzük a mérést?

A mérés alatti testhelyzet jelentősen befolyásolja a vérnyomásértéket. Fekvő helyzetben alacsonyabb, álló helyzetben magasabb értékeket mérünk. A vérnyomásmérést általában ülő testhelyzetben végezzük, hátradőlve egy kényelmes (karos)székben. Az izommunka elkerülése érdekében a kar legyen alátámasztva, ellazulva, és a felkar legyen szívmagasságban. Mindkét sarok érje a talajt, a lábakat ne keresztezzük. Mind az izommunka (kar, hát), mind a keresztezett lábtartás esetén emelkedettebb értékek mérhetők.

Melyik karon mérjük a vérnyomást?

Általában mindegy, hogy melyik karon történik a mérés azokban az esetekben, ha a két kar között nincs számottevő különbség. Ha a két karon mért értékek között különbség van, a vérnyomást mindig a magasabb értéket mutató karon kell végezni. 20 Hgmm-nél nagyobb vérnyomáskülönbség esetén további kivizsgálás indokolt!

Milyen szabályokat kell betartani a mérés során?

A hipertónia megállapításának egyetlen módja van, mégpedig a vérnyomás mérése. A vérnyomás aktuálisan lehet normális vagy emelkedett, de a pillanatnyi vérnyomás-emelkedés nem jelent feltétlenül magasvérnyomás-betegséget. Állandósult magas vérnyomásról (hipertóniáról) beszélünk, ha a legalább egy hét különbséggel mért vérnyomás átlaga eléri vagy meghaladja a 140/90 Hgmm értéket. A hipertónia diagnózisának felállításához a vérnyomásmérést ülve és állva egyaránt, mindkét karon el kell végezni.

A vérnyomás változékonyságára való tekintettel a mérésnek szigorú szabályai vannak, amit az orvosnak és önvérnyomásmérés esetén a betegnek is be kell tartani.

Az első és az egyik legfontosabb szabály, hogy a mérést előzze meg legalább 10 perces pihenőidő. Ezen időszak alatt a különböző stresszhatások, illetve a fizikai tevékenység okozta vérnyomás-emelkedés rendszerint elmúlik. Mérés előtt ne fogyasszon feketekávét, alkoholt, és ne dohányozzon. Lehetőség szerint ki kell zárni minden külső zavaró tényezőt (hacsak nem egy izgalmas TV- vagy rádióműsor vérnyomásemelő hatására kíváncsi), a helyiség ne legyen túl hideg vagy túl meleg. Sohasem elégedhetünk meg egyetlen mérés eredményével, legalább 2 mérés átlagát kell figyelembe venni. Ha a mérések között 5 Hgmm, vagy ennél nagyobb eltérés mutatkozik, további mérésekre van szükség. Természetesen a készülékek előírásszerű használata és a megfelelő méretű mandzsetta alkalmazása elengedhetetlen feltétel a pontos méréshez

A nők védettebbek a hipertóniával szemben?

A nemek közötti hormonális különbségekből adódóan egy bizonyos életkorig a nők valóban védettebbek a keringési megbetegedésekkel szemben. Az 50. életévig a betegség férfiakban gyakoribb, az 55–64 közti életévekben a különbség kiegyenlítődik, majd a 65. életév felett a gyakoriság átbillen a nők oldalára.

Az ösztrogén nevű női nemi hormon erős értágító hatású, ezáltal késlelteti a nőkben a hipertónia kialakulását. A változókor (menopauza, klimax) kezdetének idején (a 45–55. életév) az ösztrogéntermelés lecsökken, ezáltal a nők kardiovaszkuláris veszélyeztetettsége eléri, sok esetben meghaladja az azonos korú férfiakét. A hipertónia előfordulási gyakorisága a 45–54 éves nők körében 23 százalék, a védőhatás megszűnésének következtében a 65–74 éves korosztályban ez az arány 52 százalékra emelkedik.

A stressznek van szerepe a hipertónia kialakulásában?

A vérnyomás szabályozásában döntő szerepet játszik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, amelyet a stressz alapvetően befolyásol. A stressz kifejezés tulajdonképpen az idegfeszültséget okozó tényezők összességét takarja, amelyekből manapság akad bőven. A hosszantartó stressznek kitett egyénekben gyakrabban fordul elő magasvérnyomás-betegség. Stressz hatására megnő a szimpatikus idegrendszer aktivitása, a szervezetben fokozódik az érszűkítő anyagok termelődése (adrenalin, noradrenalin), ami hipertóniához vezethet.

Sajnálatos módon a feszült élethelyzetek már iskoláskorban kialakulnak, a szülők elvárásainak, a megnövekedett iskolai követelményeknek, a tanároknak való megfelelni vágyás bizony feszültséget okozhat a gyermekben, kiváltképp akkor, ha ez a megfelelés nem mindig sikeres. A serdülőkor után, de leginkább fiatal felnőttkorban felismerhető a feszült élethelyzetekből való menekülés, ami gyakran a dohányzásban, alkoholfogyasztásban vagy még rosszabb esetben drogfogyasztásban nyilvánul meg.

A későbbiekben a munkahelyi vérnyomás-emelkedés legfőbb oka a munkatársakkal, főnökkel való feszült viszony. Manapság egyre inkább okoz szorongást a munkahely elvesztésétől való félelem.

A családon belüli tartós feszültségek, az esetleges válás, más esetekben a szeretett személy elhalálozása mind olyan események, amelyek átmenetileg vagy tartósan magasvérnyomás-betegséget idéznek elő, mindemellett okai lehetnek a depressziónak.

Mi a jelentősége a társbetegségeknek hipertónia esetén?

A hipertónia az esetek zömében nem önálló betegség, gyakran fellelhetők egyéb társuló megbetegedések. Társuló szív- és/vagy vesebetegségben, illetve cukorbetegség esetén a nemzetközi vizsgálatok eredményei alapján már nem elegendő a vérnyomás 140/90 Hgmm alatti értéken tartása, hanem arra kell törekedni, hogy a vérnyomás érje el a 130/80 Hgmm-es, vagy ez alatti értéket.

Miért igényel különleges körültekintést az időskori hipertónia?

Időskorban a sok-sok nehézség ellenére ugyanakkora szigor indokolt a vérnyomás célértékeinek beállításánál, mert szorosabb az összefüggés a vérnyomásérték és a bekövetkezett szövődmények között, mint fiatalok esetében. Még 80 év felett is jelentősen csökken a szövődmények (agy, szív, vese) kialakulása a megfelelő kezelés hatására. A szisztolés vérnyomás jelentősége időskorban nagyobb, mint fiatalabbak esetén. A zsíranyagcsere (koleszterin) rendezésével még 80 év felett is igazoltan növelhető az egészségben eltöltött évek száma!