A telemedicina alkalmazása magas vérnyomás esetén
A távgyógyításnak (telemedicinának) többféle módja van. Létezik a hagyományos, valós idejű audio- és videokommunikáció az orvos és a páciens között. Nem azonos idejű, úgynevezett aszinkron folyamatok is részei lehetnek a telemedicinának: egészségügyi adatok tárolása, továbbítása, illetve adott paraméterek távmonitorozása. Tágabb értelemben ide tartozik a telefonos konzultáció, az e-mailben történő tanácsadás, valamint az interneten elérhető, orvosi témájú hanganyagok vagy a kérdezz-felelek jellegű orvosi tanácsadás.
A koronavírus idején gyorsan lépett a magyar egészségügyi kormányzat, és a 33/2020. (IX. 16.) EMMI rendelettel legalizálta a telemedicinális betegellátást. Így fogalmaz: „Az adott szakterület szakorvosa, egészségügyi szakdolgozója kompetenciájában egészségügyi adatok infokommunikációs eszköz útján történő továbbítása révén diagnózist, terápiás javaslatot állíthat fel, tanácsadást, konzultációt végezhet, betegirányítást láthat el, beutalót adhat, gondozást láthat el, terápiát, rehabilitációs tevékenységet végezhet, gyógyszert, gyógyászati segédeszközt írhat fel.”
Fehérköpeny- és álcázott hipertónia
A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) tekintetében az otthoni vérnyomásmérés a telemedicina fő eszköze. Már a 2018-as európai és hazai ajánlások is javasolták a rendelőn kívüli vérnyomás-monitorozást. Ez utóbbi jó módszer a fehérköpeny-hipertónia, illetve az álcázott hipertónia diagnosztizálására, a terápiás hatékonyság és a terápia okozta mellékhatások igazolására. Mit jelentenek a fenti fogalmak?
Ha otthon mérjük a vérnyomásunkat, akkor optimális esetben a fehérköpeny-szindróma (az orvosi rendelő okozta stressz) nem jelenik meg, és a nappali vérnyomás alakulását jobban nyomon tudjuk követni. Az álcázott vagy maszkírozott hipertónia ennek épp az ellentéte, az orvosnál nyugodt a beteg, és saját életterében mér magasabb értékeket. Ennek kiszűrésére is alkalmas az otthoni vérnyomásmérés.
Az is igazolódott, hogy ha valakinek otthon magasabb a vérnyomása, prognosztikai szempontból erősebb információt jelent, mintha csak a rendelőben jellemző a magas érték. A beteg együttműködése is javul, ha a rendszeres kontrollt ő maga végzi.
Létezik egy magyar vizsgálat, amelyben 12 hónapon át követték a betegeket, s azt figyelték, hogyan alakult a vérnyomás célértékét elérők aránya, ha telemonitoring módszereket használtak. Az eredmény egyértelmű, a negyedévenkénti kontrollok azt mutatták, hogy sokkal közelebb jutottak a célértékekhez azok, akik a telemonitoringgal kiegészített módszert alkalmazták.
Technikai segítségek
Ma már kifinomultabb telemedicinális módszerek is léteznek annál, hogy az otthoni vérnyomásmérés eredményeit elvisszük egy papíralapú vérnyomásnapló formájában a kezelőorvoshoz. A magyar Medistance rendszer (amely egy idősotthoni monitoring modell volt) segítségével például a megfigyelt beteg adatai Bluetooth-kapcsolaton keresztül bekerülnek egy szolgáltató központba, ahol a felügyelő orvos az adatokat elemzi, visszajelez, illetve szükség esetén intézkedik.
Vérnyomásadatokat rögzítő okostelefonos applikációk is elérhetők már. Körülbelül két éve jelent meg a KardioNapló applikáció, amelyet a Magyar Hypertonia Társaság egy gyógyszercég közreműködésével hozott létre. Ezt a programot vérnyomásnaplóként használva grafikonon és táblázat formájában is megjelennek a mért értékek. Jelenleg ez technikai okokból átmenetileg nem elérhető, helyette a Habita applikációt javaslom. Ennek négy része van: játékos ösztönzés, hogy mérjük a vérnyomásunkat; vérnyomásnapló; a gyógyszerkészletek nyomon követése; valamint érdekes és hasznos tartalmak is találhatók benne.
Van már olyan vérnyomásmérő készülék is, amely automatikusan feltölti a mért adatokat felhőalapú adattárolóba.
Hátráltató tényezők
2020-ban megszületett egy nemzetközi állásfoglalás, amely a telemedicina előnyei mellett hátráltató tényezőit is felsorolta. Nincs még kellő mértékű vizsgálaton alapuló bizonyíték a telemedicinális módszer klinikai hatékonyságával és gazdaságosságával kapcsolatban. Jellemző, hogy a telemedicina segítette vérnyomásgondozás jótékony hatása megszűnik a vizsgálatok végeztével. Az önálló adattovábbító eszközök ára magas. Túlzottan sokféle technológia érhető el, még nincs döntés az úgynevezett „arany standard”, a legjobb, leghatékonyabb technika mellett. Finanszírozási hiányosságok is vannak még, emellett biztonsági–adatvédelmi aggályok is felmerülhetnek.
Fontos megjegyezni, hogy panaszmentes krónikus hipertóniás beteg esetén is javasolt az orvos-beteg személyes találkozó legalább hathavonta, mert a telemedicinális vizit nem helyettesítheti teljes mértékben a személyes kontaktust.
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a távgyógyítás alkalmazása a magasvérnyomás-betegség gondozásában szakmailag megalapozott, megfelelő jogi háttérrel rendelkezik és a koronavírus okozta pandémia alatt jó lehetőséget nyújtott a betegek biztonságos ellátására. A távgyógyítás eszközeinek beépítése a hipertóniagondozásba a pandémia lezajlása után is indokoltnak tűnik, de még sok, a telemedicinát érintő kérdés nem kellően tisztázott.
Töltse le a magasvérnyomás-betegséggel élők számára a Magyar Hypertonia Társaság által ajánlott mobilalkalmazást!
Dr. Nemcsik János
2001-ben végzett a Semmelweis Egyetemen. PhD-hallgatóként az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben dolgozott. PhD-fokozatát 2005-ben szerezte meg. Belgyógyász, családorvos, foglalkozás-egészségügy szakvizsgával, hipertonológus szakképesítéssel rendelkezik. 2009 óta dolgozik családorvosként, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékén oktat, a Doktori Iskola témavezetője. 2017 szeptemberétől a Magyar Hypertonia Társaság főtitkára.
