A népbetegségek visszaszorításáért küzdünk

Korunk legveszélyesebb „járványai” valójában az olyan népbetegségek, mint a cukorbetegség, a szívelégtelenség vagy az idült vesebetegség. Lassan, „csendben”, de szisztematikusan teszik tönkre az emberek egészségét, ezért kiemelten fontos számunkra, hogy az itthon is elérhető fejlesztéseinkkel, kezeléseinkkel nagyobb esélyt adjunk az ezen betegségekben szenvedőknek a teljes életre – mondta el lapunknak Kuuno Vaher, az Astra­Zeneca klaszterigazgatója. Exkluzív interjú a világ egyik vezető biotechnológiai vállalatának közép-európai vezetőjével.

– Milyen formában van jelen az AstraZeneca Magyarországon? Mit jelent az Önök számára Magyarország?

– Az AstraZeneca több évtizede meghatározó szereplő a magyar gyógyszerpiacon, itthon jelenleg több mint 140 főt foglalkoztat, döntő többségében magasan kvalifikált munkatársakat. A hazai munkavállalók a klinikai fejlesztés, a törzskönyvezés, a forgalomba hozatal és a forgalmazással kapcsolatos további tevékenységek terén segítik az anyavállalatot.

Vállalatunk az elmúlt két évben indított klinikai vizsgálatok számában dobogós helyen áll a gyógyszervállalatok között Magyarországon: éves szinten mintegy 4 milliárd forintot fordítunk kutatás-fejlesztésre. Fő terápiás területeink közé tartozik az onkológia, a kardiovaszkuláris, a vese- és az anyagcserebetegségek, valamint az immunológia, de a ritka betegségek területén is jelenős tapasztalattal rendelkezünk.

Évtizedek óta dolgozunk azon, hogy Magyarországon is elérhetővé váljanak a tartós eredményeket hozó modern terápiák, és a koronavírus elleni küzdelem ennek csak egy kis szelete – korunk legveszélyesebb „járványai” ugyanis valójában az olyan népbetegségek, mint a cukorbetegség, a szívelégtelenség, az idült vesebetegség vagy az asztma és a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség). Ezek a betegségek magyarok millióit érintik, de nem olyan látványosan, mint a COVID-19. Lassan, „csendben”, de szisztematikusan teszik tönkre az emberek egészségét, ezért kiemelten fontos számunkra, hogy az itthon is elérhető fejlesztéseinkkel, kezeléseinkkel nagyobb esélyt adjunk nekik a teljes életre.

– Évről évre egyre több magyart érint a cukorbetegség és a magas vérnyomás, az előrejelzések pedig még sötétebb képet festenek a jövőről. Önök miként értékelik a helyzetet?

– Tény, hogy Magyarországon minden negyedik haláleset közvetve vagy közvetlenül összefügg a cukorbetegséggel, az egészségbiztosítási rendszert pedig becslések szerint évente mintegy 100 milliárd forinttal terheli meg a betegség. A legtöbben szív- és érrendszeri szövődmények miatt veszítik életüket, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és a stroke előfordulási gyakoriságát 2–4-szeresére, a szívelégtelenségét 2–6-szorosára emeli. Az AstraZeneca a magyar egészségügyi szakemberekkel összhangban azon dolgozik, hogy – a prevenció mellett – minél hamarabb elsődleges szempontként jelöljék meg a kardiológiai és veseszövődmények megítélését a diabétesz kezelésében.

A korai diagnózis ugyanakkor lehetővé teszi a betegség megfelelő terápiáját és így a krónikus szövődmények megelőzését. Az úgynevezett kisérbetegségekre vonatkozó rizikó csökkenthető a megfelelő vércukorszint beállításával, illetve – többek között a fejlesztéseinknek köszönhetően – ma már rendelkezésre állnak olyan terápiás lehetőségek, amelyek a kardiológiai és veseszövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot, és a vércukorkontrollon túl e társbetegségek kialakulásának rizikóját is csökkentik.

– Az AstraZeneca több stratégiai megállapodást is kötött Magyarországon. Miért előnyös ez a magyar kórházaknak és az AstraZenecának?

– Az AstraZeneca eddig három hazai intézménnyel – a Pécsi Tudományegyetemmel, a Semmelweis Egyetemmel és a Korányi Országos Pulmonológiai Intézettel – kötött stratégiai megállapodást, de további együttműködéseket is tervezünk. Ezekben a megállapodásokban az a közös, hogy kézzelfoghatóan támogatják a magyar egyetemek és intézmények működését, ami végső soron a betegek javát szolgálja, ugyanakkor pozitív hatást gyakorolhat a teljes egészségügyi ellátórendszerre is.

A Pécsi Tudományegyetemmel kötött megállapodásunk célja például, hogy úgynevezett adatbázis-elemző módszerrel pontosabb számot kaphassunk a jelenleg 1,5 millió főre becsült idült vesebetegségben szenvedők számáról.

A PTE és az AstraZeneca szakemberei a projekt során a meglévő adatok segítségével azt fogják összehasonlítani, hogy hányan voltak az elmúlt években olyan betegek, akikről a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy idült vesebetegségben szenvednek (a laboratóriumi vesefunkciós adatuk, az eGFR <60 ml/min/1,73 m2), és hányan olyanok, akiket a valós orvosi dokumentációban rögzítettek mint idült vesebeteget. Amennyiben jelentős eltérés található a laborértékek alapján diagnosztizált és a valósan az orvosi dokumentációban rögzített diagnózisok között, az mindenképpen sokatmondó eredmény lenne – azt jelentené ugyanis, hogy akár jóval többen is szenvedhetnek a betegségben, mint eddig becsülték az orvosok, a betegségre így tehát érdemes az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet fordítani.

Az AstraZeneca végső célja, hogy – figyelemfelhívással, korai diagnosztikával és a kezelés megváltoztatásával – a partnereivel együtt 2025-ig 20 százalékkal csökkentse a krónikus vesebetegségben szenvedők arányát. Ennek érdekében a Magyar Nephrológiai Társasággal is együttműködünk. Közösen azt szeretnénk elérni, hogy a betegek vérvételkor kérjék orvosukat a veseműködésüket jellemző eGFR-érték megtekintésére és az eredmények közös értékelésére.

BP