Szerző: Dr. Benczúr Béla Feltöltés dátuma: 2022.05.22.

Korai artériás öregedés

Tudja-e, hány éves az érrendszere a valódi korához képest?

2016 márciusában futottam életem első félmaratonját, a Roma-Ostia félmaratont Olaszországban. Sokezer idősebb-fiatalabb futó között volt egy idős úr, akit egy jóval fiatalabb futó utolérve megkérdezett: Quanti anni hai? Settanta due – hangzott a válasz, vagyis – Hány éves ön? Hetvenkettő. Az idős futó nem nézett ki többnek hatvannál.

Illusztráció

A „rizikóéletkor” fogalma, használata

Az orvosok által jól ismert módon a nem, az életkor, a szisztolés vérnyomás, a koleszterin és a dohányzás alapján kiolvasható annak az abszolút kockázata, hogy az adott illető mekkora eséllyel fog 10 éven belül halálos vagy nem halálos szív-érrendszeri eseményt elszenvedni (pl. halálos szívroham, nem halálos szélütés) – ezt szolgálja a SCORE2 kockázatbecslési rendszer. További érdekes megközelítés a szív-érrendszeri rizikóéletkor fogalma. Egy adott egyén rizikóéletkora, aki bizonyos kockázati tényezőkkel rendelkezik, annak az egyénnek az életkorával egyezik meg, akinek ugyanannyi a SCORE2 szerinti kockázata, de ideális szinten vannak a rizikófaktorai (normális vérnyomás, koleszterin és nem dohányzik). Így egy nagy kockázatú 40-es korú egyénnek a rizikóéletkora egy 65 év feletti ember kockázatának felel meg – mondhatnánk, hogy ennyivel idősebbek az erei. Ez persze azt is jelenti, hogy amennyiben lecsökkentjük a koleszterinjét és normalizáljuk a vérnyomását, elhagyja a dohányzást, az ő kockázata, kockázati életkora is csökkenhet.

Vaszkuláris biomarkerek

A kockázatbecslési kalkulátorok nélkülözhetetlenek a prevenció és kezelés megtervezésében, azonban jelentős különbségeket tapasztalhatunk az előrejelzett és a valóban bekövetkező események számában. Emiatt van szükség egy adott egyén individuális kockázatbecslésének további finomítására, erre szolgálnak a biomarkerek. A biomarkerek olyan objektíven mérhető paraméterek, jelzőanyagok, amelyek felhasználhatók bizonyos betegségek kimutatására vagy egy betegség prognózisának megítélésére. Sok esetben tüneteket még nem okozó stádiumban segítenek hozzá a diagnózishoz, tágabb teret adva az orvosnak a súlyosabb állapot megelőzésre.

Már 2006-ban megfogalmazódott, hogy a tünetmentes (koszorú-)érbetegség felismerése, vagyis a veszélyeztetett egyének beazonosítása és mielőbbi kezelése segíthet a későbbi, akár végzetes kimenetelű szívroham megelőzésében. Ez az ajánlás is szorgalmazta, hogy a jól vagy kevésbé jól ismert rizikófaktorokon túl szükség van olyan funkcionális és/vagy morfológiai érvizsgálatokra, amelyek segítenek az egyénre szabott kockázatbecslés további finomításában. Ilyen lehet pl. a kis és nagy erek rugalmatlansága, az érbelhártya-funkció vizsgálata, a koszorúerek kalciumtartalma, a nagyerek MR-vizsgálata, a nyaki ütőerek, vagyis a karotiszok ultrahangvizsgálata. Ezen gondolatmenet továbbvitelével alakult ki a vaszkuláris biomarkerek fogalma, melyek vizsgálatát az erek állapotának felmérésére a legfrissebb európai hipertónia-irányelvek mellett a magyar ajánlás is szorgalmazza. Legmegbízhatóbbnak a nyaki erek (karotiszok) ultrahangvizsgálata, az artériás stiffness, vagyis az érfali rugalmatlanság és a boka-kar index mérése bizonyult.

file
Egy cikk 1920-ból: Egy ember annyira idős, amennyire az artériái

Korai vaszkuláris öregedés

A szóban forgó vaszkuláris biomarkerek mindegyike beleillik a korai vaszkuláris (artériás vagyis ütőeres) öregedés koncepciójába. Ennek lényege, hogy a kronológiai vagy anyakönyvi életkorhoz képest az egyén szív-érrendszeri kockázatát és a bekövetkező eseményeket az artériás érrendszerének az állapota dönti el. Ismert, hogy a célszerv-károsodások egy köztes lépést képeznek annak a több évtizedes folyamatnak a során, amely a kockázati tényezőktől elvezet a szív-érrendszeri eseményekig (szívroham, szélütés, hirtelen szívhalál). Bár a korai vaszkuláris öregedés, az EVA (early vascular aging) modern kori koncepciója 2008-ban született meg, mégis évszázadok óta ismert tény, hogy a hosszú élet titka az érrendszeren múlik. Az a mondás, miszerint egy ember annyi idős, amilyenek az artériái, egyesek szerint Thomas Sydenhamtól (1624–1689), a brit „Hippokratész”-től származik, mások inkább William Oslertől (1849–1919) eredeztetik. Mindenesetre egy kanadai életmódmagazin kereken 100 évvel ezelőtti számában már hasonló címmel jelent meg egy közlemény arról, miért fontos, hogy a vérnyomásunkat alacsonyan tartsuk. Már akkoriban felismerték, hogy a rizikófaktorok tartós hatásának kitett érfalakon klinikai tüneteket még nem okozó elváltozások alakulhatnak ki, ami az erek korai öregedésén keresztül elvezethet a tünetes, manifeszt érbetegségekig. A korai vaszkuláris öregedés segít értelmezni, miért alakulnak ki egyesekben viszonylag fiatalon érrendszeri, szervi károsodások és idő előtti szív-érrendszeri események, másokban pedig miért nem. A korai vaszkuláris öregedés vizsgálata alkalmas a fokozott szív-érrendszeri kockázatú, de még tünetmentes egyének veszélyeztetettségének meghatározására, éppen a tünetes érbetegségek és a halálozás megelőzése érdekében. Különösen igaz ez azok esetében, akiknek a rizikófaktorai csak mérsékelten emelkedettek (ilyenek például azok, akiknek metabolikus szindrómájuk van, amely a hazai hipertóniás populáció negyedét érinti), vagy akiknek a családjában halmozottan fordultak elő korai érrendszeri események. A korai vaszkuláris öregedés kialakulásában minden bizonnyal komoly szerepet játszik a növekedés elmaradása a magzati (intrauterin retardáció, vagyis elmaradt fejlődés) vagy a születés utáni korai életben (példa a korai életkori hatások meghatározó voltára, hogy a méhen belüli vagy születés utáni alultápláltság, malnutríció, a csökkent születési súly paradox módon a gyermek korai elhízásához és metabolikus szindrómához vezethet, hiszen a magzat az élet első, legfontosabb szakaszában nélkülözött, így a szervezete „átállt” egy raktározó-tartalékoló anyagcserére).

file

A vaszkuláris öregedés, de különösen a korai vaszkuláris öregedés jól vizsgálható. Az erre alkalmas a paramétereket újabban artériás „szöveti biomarkereknek” szokás nevezni, mivel erősebb előrejelző értékűek a vérben „keringő biomarkerekhez” képest, és a klasszikus kockázatbecslést kiegészítve további hozzáadott értékkel rendelkeznek. Például a szöveti biomarkerek egyike, az érfali rugalmatlanság, mely a normál öregedés hatására is egyre fokozódik, azoknak az érfal-károsító tényezőknek az összességét, az érfalon való „lenyomatát” jelenti, amelyek az egyént érik az élete során. Ezzel szemben a vérnyomás, a vércukor vagy a lipidek folyamatosan és rövid időn belül változnak attól függően, hogy kap-e az egyén kezelést. Ezáltal a keringő biomarkerek mérésén alapuló kockázatbecslés csak egyfajta pillanatképet mutat az egyén rizikójáról, kevéssé alkalmas a hosszú távú kockázat megítélésére, míg az érfali rugalmatlanság az artériás érfalkárosodás teljes történetét jellemzi.

Nyaki erek (karotiszok) ultrahangvizsgálata

Az artériák legbelső rétege alatt létrejövő koleszterin-lerakódás és a gyulladásos sejtek felszaporodása igen korai jele az érelmeszesedésnek. A bőrfelszín közelében futó artériák ultrahangos vizsgálatával már ez a korai elváltozás is kiválóan vizsgálható, leginkább a nyaki artériákon, a karotiszokon. Mind az érfal-megvastagodás, mind a karotiszplakkok jelenléte fontos, egymást kiegészítő információt hordoz.

file
Vajon melyikük a fiatalabb? Az az 50 éves férfi, aki mozgásszegény életmódot folytat, dohányzik és elhízott, vagy az az 57 éves, kisportolt testalkatú, egészséges étrenden lévő, normál testsúlyú férfi? Előbbinek 11,1 m/s a pulzushullámterjedési sebessége (fokozott érfali rugalmatlanság), utóbbinak 6,6 m/s (normális).

Artériás stiffness – érfali rugalmatlanság

Az érfali rugalmatlansággal kapcsolatos tudásunk folyamatosan változik, növekszik. Az érfalak rugalmatlansága az érelmeszesedéshez vezető hosszú, több évtizedes folyamat során már igen korán kialakulhat. Mérésével lehetőségünk van kimutatni az érfali eltérések korai, még sokszor csak funkcionális stádiumát, mely előrevetítheti nemcsak a tünetmentes célszerv-károsodásokat (karotiszplakk, vesén át történő fokozott fehérjevesztés, a szívizomtömeg növekedése, az aorta érelmeszesedése), de az évtizedek múlva bekövetkező érrendszeri katasztrófákat is (szívroham, szélütés, hirtelen halál). Legjellemzőbb paramétere, a pulzushullámterjedési sebesség, melyről kiderült, hogy a hagyományos rizikófaktorokon túl, azoktól függetlenül igen erős előrejelzője a kardiovaszkuláris eseményeknek.

Boka-kar index

Egészséges egyénekben az alsó végtagon fiziológiásan magasabb a szisztolés vérnyomás, mint a felkarokon. A boka felett és a felkaron mért szisztolés vérnyomás aránya a boka-kar index. Normálértéke 0,9 feletti: az arány csökkenése erélyesen felhívja a figyelmet az előrehaladott érelmeszesedés hatására bekövetkező, keringési következményekkel járó súlyos érszűkület lehetőségére.

Kirakatnéző betegség

Az alsó végtag artériáinak szűkülete az izomzat oxigénhiányos állapotát okozza. Tünete lehet a claudicatio intermittens (időszakos sántítás): bizonyos távú gyaloglás után a fokozódó oxigénhiány lábikragörcsöt okoz, a lábfájdalom megálláskor enyhül. Innen ered az alsó végtag érszűkületének közismertebb neve, a „kirakatnéző betegség”: az érintett személy a lábfájdalom miatt időnként kénytelen meg-megállni, mintha éppen kirakatot nézegetne.

A fájdalommentesen megtett távolság nagysága fordítottan arányos az érszűkület mértékével.

A boka-kar index szűrésének egyik célja a perifériás érszűkület felismerése, ezáltal a végtag megmentése, az érhelyreállítás, a revaszkularizáció mielőbbi elvégzése. Kiderült azonban az is, hogy a boka-kar index szoros összefüggést mutat az adott egyén szív-érrendszeri kockázatával. Jelenleg a vizsgálatot a szív-érrendszeri prevenciós program értelmében minden családorvosi rendelőben kötelezően el kell(ene) végezni, és az eredmény tükrében dönteni a további gyógyszeres és életmódbeli teendőkről. Különös jelentőségét az adja a boka/kar index szűrésének, hogy a ma már elterjedten „kirakatnéző betegségként” ismert alsó végtagi érszűkület tünete, az időszakos sántítás csupán a betegek egyötödében van jelen (az érszűkületes beteg panasz- és tünetmentes lehet diabéteszes idegbántalom, mozgásszervi panaszok, egyidejű COPD miatti alacsony terhelhetőség esetében).

VascAgeNet

Nem kis büszkeséggel mondhatjuk, hogy az első hazai rendezésű Artery konferencián, 2019 őszén megalakult a fiatal kutatókból, orvosokból, műszerfejlesztőkből álló nemzetközi hálózat, a VascAgeNet. A 39 európai országot képviselő hálózat célja a vaszkuláris életkor jelentőségével és meghatározásával kapcsolatos tudományos és technológiai ismeretek fejlesztése és terjesztése mind a szakemberek, mind a lakosság körében. Szeretnék elérni, hogy a vaszkuláris életkor meghatározása a mindennapi gyakorlat részévé váljon a szív-érrendszeri betegségek kockázatának és terheinek csökkentése érdekében.

Illusztráció
file
A boka-felkar vérnyomásindex mérése
A boka-felkar vérnyomásindex mérése

Terápiás törekvések, lehetőségek

Hogyan lehet csökkenteni a vaszkuláris életkort, „fiatalítani” az érrendszert? Minden lehetséges módon, a nem-gyógyszeres „beavatkozásokkal” (egészséges életvitel: szívbarát étrend, dohányzás mellőzése, rendszeres testmozgás, súlycsökkentés, só- és alkoholfogyasztás mérséklése), később gyógyszeres kezeléssel arra kell törekednünk, hogy a korai vaszkuláris öregedés lassuljon, megálljon, az átlagos öregedést vagy még inkább a „szupernormális” öregedést, az ideális életkilátásokat tűzve ki célul.

A preventív, megelőző beavatkozások annál hatékonyabbak, minél korábban bevezetjük őket, így később, illetve kevésbé súlyos érrendszeri elváltozások alakulhatnak ki.

Már egész korai gyerekkorban eltérhetnek – a már említett hatások miatt is – az „életkilátás-görbéink”, az egészséges életmódra neveléssel a lehetőségét adjuk meg gyermekeinknek, hogy egészséges érrendszerrel éljenek hosszú életet.

szerzo

Dr. Benczúr Béla

Belgyógyász, kardiológus, klinikai farmakológus szakorvos, hipertonológus, lipidológus, obezitológus és diabetológus. Egyetemi docens, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Kardiológiai-Nefrológiai osztályát vezeti. Legfőbb feladatának egy olyan kardiológiai profil megteremtését tekinti, amely a noninvazív kardiológiai ellátás teljes spektrumát lefedi a rizikófaktorok szűrésétől, a prevenciótól az akut ellátáson át a rehabilitációig terjedő ív mentén. Ennek érdekében egy Hipertónia-Lipid Decentrumot hozott létre, másrészt a fekvő- és járóbeteg-kardiológiai rehabilitáció megteremtése a legfőbb célja.

Megjelent a hypertonia2021/2. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!