Távelérés a személyes találkozás helyett
Hipertóniagondozás a világjárvány idején
Az orvosok betegekkel való nem személyes találkozáson alapuló kapcsolattartását szaknyelven telemedicinának hívják, most a közérthetőség kedvéért nevezzük távelérésnek. A távelérésnek több módja van, attól is függően, hogy az orvos-beteg találkozás egy időben vagy időbeli különbséggel történik. Valós idejű módja a beteggel való telefonos konzultáció, az audio- és videokommunikáció, míg időbeli különbséggel történik a különböző egészségügyi adatok tárolása és továbbítása, egy adott paraméter távmonitorozása (és azok későbbi továbbítása), az e-mailben történő tanácsadás vagy akár az interneten elérhető, orvosi témájú hanganyagok meghallgatása. Természetesen a különböző módszerek kombinálása is lehetséges, például e-mailes adattovábbítást követően azok telefonos megbeszélése.

A koronavírus okozta világjárvány idején kiemelt fontossága van a távelérésen alapuló gyógyászatnak, ugyanis a kora tavaszi olaszországi példák igazolták, hogy több esetben háziorvosi rendelők voltak a vírus gócpontjai. A személyes orvos-beteg találkozások számának csökkentése mind a betegekre, mind az egészségügyi személyzetre nézve kedvező hatású a koronavírus-fertőzés elkerülése szempontjából.
A távelérésen alapuló gyógyászatnak létrejött hazánkban a szükséges jogszabályi háttere is, alkalmazkodva a világjárvány okozta megváltozott körülményekhez. Nagy segítség az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér és az e-recept elérhetősége.
A hipertónia gondozása szempontjából fontos megemlíteni, hogy a táveléréshez szükséges alapvető módszer, az otthoni vérnyomásmérés tudományosan megalapozott és szakmai irányelvek által támogatott eszköze a vérnyomás önellenőrzésének. Olyannyira, hogy a jól mért otthoni vérnyomás nemcsak egyenértékűnek, de a szív- és érrendszeri eseményekkel való kapcsolat szempontjából jobbnak is bizonyult, mint a rendelői vérnyomásmérés. Magyar vizsgálat is igazolja, hogy az otthoni vérnyomásméréssel támogatott hipertóniagondozás mellett a betegek nagyobb aránya éri el a kezelési célértéket azokhoz képest, akiket csak rendelői vérnyomásmérésekkel követtek.
Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a betegek ismerjék az otthoni vérnyomásmérés helyes módját. Néhány alapvető szempont:
- a vérnyomásmérést egymás után legalább háromszor meg kell ismételni, és amennyiben hasonló értékeket mérünk, a 2. és 3. mérés átlagát kell tekinteni aktuális vérnyomásértéknek – az újabb készülékek ezt megfelelő beállítás esetén automatikusan végzik;
- a mérés előtt fél órával se alkoholt, se kávét ne fogyasszunk, ne cigarettázzunk;
- legalább öt perccel a mérés előtt le kell ülni;
- mérés közben az alkart alá kell támasztani;
- mérés közben ne tegyük keresztbe lábunkat és ne beszéljünk;
- a mért értékeket jegyezzük le a vérnyomásnaplóban, és mutassuk be kezelőorvosunknak a következő vizit alkalmával.
A vérnyomásnapló akár elektronikus alapú is lehet. A 2020-as év elejére készült el a Magyar Hypertonia Társaság KardioNapló applikációja, amely okostelefonon keresztül is lehetővé teszi a vérnyomásértékek rögzítését és továbbítását. Ingyenesen elérhető a hypertension.hu weboldalon a „Tájékoztató laikusoknak” fül alatt, számos egyéb betegtájékoztató anyaggal együtt.
Amikor egy beteg távelérés során magas vérnyomással kapcsolatos panaszokkal fordul a kezelőorvosához, a terápiás döntés meghozatalához az orvosnak több szempontot is mérlegelnie kell. Ezek a beteg általános szív- és érrendszeri rizikóstátusza, a hipertóniával kapcsolatos tünetek és panaszok (pl. fejfájás, szédülés, látászavar, zavartság, hányinger, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, aktív vérzés) megléte vagy hiánya (tünetmentesen mér a beteg emelkedett vérnyomásértéket), a korábbi vérnyomáscsökkentő kezelés jellemzői, a beteg pszichoszociális státusza, illetve az aktuálisan mért vérnyomás értéke. Ezek tükrében dönthet a gondozás otthoni folytatásáról, amely életmód-változtatással, gyógyszeres kezelés indításával vagy módosításával is járhat, illetve mentőszállítást is kezdeményezhet, ha potenciálisan életet veszélyeztető helyzetet talál. A távelérés nyilvánvaló haszna mellett említést kell tenni a korlátairól is. Teljes mértékben nem tudja kiváltani a személyes orvos-beteg találkozást, mert nincs lehetőség a beteg vizsgálatára, amely során egyéb kóros elváltozások, kezdődő folyamatok is kimutathatók lehetnek. Így jól beállított hipertóniás betegnél is javasolt félévente a személyes orvos-beteg találkozás. Emellett a távelérés finanszírozása nem megoldott, a személyes orvos-beteg találkozásokkal egy időben való végzése viszont személyiségi jogi és adatvédelmi aggályokat is felvet. A távelérésen is alapuló hipertóniagondozás hagyományos gondozáson túli jótékony haszna megszűnik az ilyen jellegű programok végeztével, annak tartós alkalmazása viszont személyi és időbeli korlátokba ütközhet.
Összefoglalva, a távelérésen alapuló hipertóniagondozás a világjárvány hónapjai alatt jó lehetőséget biztosít a betegellátás segítése és a fertőzések elkerülése szempontjából, de tisztában kell lenni annak korlátaival. Mindemellett feltehetően valamilyen formában helyet fog kapni a mindennapi beteggondozásban a világjárvány megszűnése után is.

Dr. Nemcsik János
2001-ben végzett a Semmelweis Egyetemen. PhD-hallgatóként az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben dolgozott. PhD-fokozatát 2005-ben szerezte meg. Belgyógyász, családorvos, foglalkozás-egészségügy szakvizsgával, hipertonológus szakképesítéssel rendelkezik. 2009 óta dolgozik családorvosként, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékén oktat, a Doktori Iskola témavezetője. 2017 szeptemberétől a Magyar Hypertonia Társaság főtitkára.