Életed ritmusa
A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hetét (Global Atrial Fibrillation Aware Week) minden év novemberében rendezi meg az angol Atrial Fibrillation Association. A tematikus hét fő célja figyelemfelhívás a betegség időben történő felismerésére és mielőbbi kezelésére.

A pitvarfibrilláció, más néven pitvari remegés vagy PF, a leggyakoribb szívritmuszavar. Akkor fordul elő, amikor a szív két felső ürege (a pitvarok) túl gyorsan vagy kontrollálatlanul húzódnak össze. A szívverést elektromos impulzusok vezérlik, a PF esetében ezek az elektromos impulzusok rendszertelenné válnak, így a két pitvar összehúzódásának összhangja is megszűnik. Ez rendszertelen, gyakran szabálytalan és/vagy szapora szívveréshez vezet, ami időnként remegésnek érződik. Amikor a szív rendszertelenül ver, akkor a vért sem pumpálja megfelelő hatékonysággal. A pitvarfibrilláló, rendszertelenül verő szív pumpafunkciója kevésbé hatékony, amitől a beteg rosszul lehet, vagy más pitvarfibrillációra jellemző tüneteket tapasztalhat, mivel az oxigén nem jut el megfelelően valamennyi testrészbe. A PF önmagában nem életveszélyes. Azonban fontos orvosi segítséget kérni, hogy megfelelő kezelést kapjunk, ami nem csak a tünetek kontrollálását jelenti, hiszen a PF súlyos betegségekhez, például PF-okozta szélütéshez is vezethet. A PF elterjedt egészségügyi probléma, és a kor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő. A 40 év felettiek közül valószínűleg minden negyedik embernél kialakul pitvarfibrilláció az élete során. A PF okai nem mindig egyértelműek és lehetnek nagyon összetettek is. A lehetséges okok igen szerteágazóak, és a szívbetegség, a kor, a család kórtörténete, a magas vérnyomás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly és egyéb krónikus állapotok mind a pitvarfibrilláció rizikófaktorainak számítanak.
A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hete során 2020. november 16. és 22. között hívták fel a figyelmet a leggyakoribb szívritmuszavarra, ami Európában 11 millió, Magyarországon pedig mintegy 300 ezer embert érint. A szabálytalan szívverés súlyos szövődményekhez, például vérrögök kialakulásához vezethet, illetve ötszörösére növeli a szívelégtelenség és 2,4-szeresére a szélütés kockázatát.
A pitvarfibrilláció korai felismerése és az időben történő kezelés azonban megváltoztathatja a betegség lefolyását, és javíthatja a betegek életminőségét és várható élettartamát. A pitvarfibrillációban szenvedők legalább egyharmadának tudomása sincs arról, hogy szívritmuszavara van.
Mindazonáltal vannak olyan egyszerűen megtanulható módszerek, amelyekkel a betegek is ellenőrizhetik állapotukat. Ilyen lehet például a pulzusszámlálás, a pulzusszámláló okos-alkalmazások vagy eszközök használata, az automata vérnyomásmérő aritmiakijelzése.
A gyógyszeres kezelés sajnos csak a betegek fele (52%) esetében hatásos, így érdemes lehet más, műtéti megoldást is keresni. A katéteres abláció olyan műtéti beavatkozás, amely során elroncsolják a szabálytalan ingereket adó gócot, vagy meggátolják a szabálytalan inger tovaterjedését. Bár ez a megoldás hatékonyabb a betegség súlyosbodásának (progressziójának) késleltetésében, ennek ellenére a műtétre alkalmas betegek mindössze 4 százalékán végeznek katéteres ablációt.
Prof. dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának elnöke, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője látja el Magyarországon a legnagyobb számban a katéteres ablációra váró betegeket. „A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar, amely jelentősen növeli a stroke rizikóját, és bár közvetlen életveszélyt önmagában ritkán okoz, de jelentősen rontja a betegek életminőségét és ezen túl az egészégügyi ellátórendszert is nagymértékben terheli. A gyógyszeres terápiák önmagában sajnos nem kellően hatékonyak, az eszközös kezelés, az úgynevezett abláció a betegek legnagyobb részénél azonban tartós ritmuszavarmentességet és jelentősen javuló életminőséget eredményez.”
Prof. dr. Zima Endre, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi tanára, a Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoportjának elnöke szerint a pitvarfibrilláló betegeknél az életminőség visszaállítása, a potenciális szövődmények kivédése a munkaképesség visszaállítását és a GDP növelhetőségének zálogát jelenti. „A pitvarfibrilláció felismerésének oktatása a lakosság körében igen fontos. A tünetmentes betegnél is fel lehet ismerni idejekorán a ritmuszavart, ha a beteg méri a vérnyomását és rendszeresen ritmuszavart vagy hibaüzenetet jelez a vérnyomásmérő.”
Dr. Földesi Csaba, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Elektrofiziológiai és Pacemaker Terápiás Részlegének főorvosa szerint „Több megoldás is lehetséges a pitvarfibrilláló betegnél, és nem mindegy, melyik megoldást kinél és milyen céllal alkalmazzuk. Ha megnézzük a gyógyszeres kezelés egyéves sikerességét, ott ha csak gyógyszert adunk a betegeknek, nem több mint 8 százalék az egyéves ritmuszavarmentesség esélye, szemben a 80 százalékos ablációs ritmuszavarmentességgel.”
A COVID-19-fertőzés kockázati tényezőiről korlátozott információ áll rendelkezésre, de ezek alapján az idősebb felnőtteknek és a bármilyen korú, súlyos betegségben szenvedőknek nagyobb kockázatot jelenthet a fertőzés. Mit tehet egy pitvarfibrillációban érintett a biztonsága érdekében?
- Amennyiben a pitvarfibrilláció tüneteit ön már tapasztalta és a betegsége felismerésre került, továbbra is folytassa megszokott kezelését, akár úgy, hogy gyógyszert szed, akár úgy, hogy kizárja a pitvarfibrillációt okozó tényezőt az életéből. Ha gyógyszerre vagy tanácsra van szüksége, forduljon orvosához.
- Ha úgy gondolja, hogy most először alakult ki önnél pitvarfibrilláció, hívja fel a háziorvosát és beszélje meg vele a tüneteket. Csak kifejezetten az orvosa tanácsára vagy kérésére menjen be a rendelőbe vagy a kórházba.
Katéteres abláció
A katéteres beavatkozás során először szívelektrofiziológiai vizsgálattal határozzák meg a ritmuszavart kiváltó gócok hollétét. A beteg szívébe a jobb oldali nyaki, illetve lágyéki véna felől katétereket vezetnek. Ha szükséges, a katéterek segítségével kiváltják a ritmuszavart, hogy minél pontosabban meghatározható legyen a ritmuszavar jellege és a góc helye. Ha az orvos megtalálta a gócot, egy kívülről, rádiófrekvenciás úton melegíthető katéterrel 60 Celsius-fokra felmelegíti, ezt az eljárást nevezik rádiófrekvenciás ablációnak. A krioablációt bizonyos speciális esetekben alkalmazzák, ilyenkor a góc megszüntetését fagyasztással végzik el. A beavatkozás mindössze egy pár milliméteres szívizomrészt érint, így a szív teljesítőképessége nem romlik a beavatkozástól.
A páciens a beavatkozás alatt ébren van, a katétereket helyi érzéstelenítés mellett vezetik be. A kezelés során a mellkasban melegségérzet, néha fájdalom léphet fel, amit fájdalomcsillapítókkal enyhítenek. A vizsgálat és a góc megszüntetése egy-két, néha akár három órán keresztül is tarthat, majd a betegnek a szúrások helyén elhelyezett nyomókötésekkel 4–8 órán keresztül feküdnie kell. Ha nem lép fel semmilyen szövődmény, 24 óra után a beteg elhagyhatja a kórházat.